Sanyi végre befejezte a födém porszívózást. Van jó pár korhadás, de egyik sem tragikus. Valószínűleg egyiket sem fogjuk cserélni, ha kell, inkább megerősítjük. Elég furcsán nézne ki a 2 új deszka a régiek között.

Én haladtam a ráccsal. Közben soha sem értem, miért tart ez olyan sokáig, hiszen egy lapot megtisztítani max 2 perc. Aztán ha utána számolunk, rögtön kiderül az ok. 6x4x4 szakaszt kell megtisztítani, ami 96. Plusz a keresztrudak, amik ráadásul párosával vannak és a belső oldalon nehéz hozzáférni. De ezzel a módszerrel sokkal egyenletesebb lesz a felület, mint amikor flexszel és fém drótkorongokkal csináltam. Jövő héten végzek, és jöhet a hammerite is. Ma is lett volna időm befejezni, de az ablak előtt volt egy kupac szemét és nem volt kedvem elpakolni. Viszont így nem értem el a felső sort. És már a kezem is eléggé fájt, így téglapucolásra váltottam.
A téglapucolás sem túl pihentető tevékenység, ezért egy idő után inkább elpakoltam a szemétkupacot és a sittet is kihordtam. 
Kivételesen a gyerekek is segítettek egy kicsit, fejenként 20 darabot megpucoltak. 

Tegnap végre az idő is jó volt, lehetett faanyagvédővel kenni a deszkákat. Úgy döntöttem, hogy nem kenem le lenolajjal, mert a másik 2 helyiségben túl sötét lett az eredmény. 

Mára 7 fokot és egy kis napsütést is ígértek. Lélekben így készültünk a napra. Erre mikor odaértünk még -1 volt. Be volt fagyva minden, a pocsolyák az udvaron és a víztartályban lévő víz is. 

Ilyen hidegben nem tudtam ma sem lekenni a födémet favédőszerrel. Szóval hiába állítottam múlt héten, hogy nincs több kapargatás, ma mégis volt. Kiszedtem az ablakokat Beni szobájában, levertem a vakolatot és elkezdtem leszedni a festéket a rácsról. Korábban flexszel és drótkorongokkal küzdöttem. Általában működött is, de a rácsok találkozásához nem fértem oda. Most kipróbáltam a hőlégfúvót. Kicsit tovább kell melegíteni a fémet, mint a fát, de végül sikerült leszedne vele a festéket. A maradékot pedig le tudom csiszolni az excenter- és a deltacsiszolóval. 

Mikor már nem tudtam markolni a spaklit, foglalkoztam kicsit a gyalukkal. Azt olvastam, hogy a kóla jó a rozsdára, ezért áztattam a gyalukéseket egy darabig. Nem lettek tökéletesek, de legalább már nem rozsdásak. Újra megpróbálkoztam az élezéssel. Most sem sikerült olyan élesre, hogy borotválkozni lehessen vele. De olyan rossz se lett az eredmény, mert gyalulni jó lehetett.
Ez a gyalu nem pont erre való, de a másik kettőt még nem raktam össze. 

Sanyi közben szorgalmasan porszívózott a padláson. Aztán egyszer csak elkezdett bontani is. Itt majd megnyitjuk a befalazott átjárót, de nem gondoltam, hogy fentről kezdjük. Sanyi áthidalót akar betenni a gerenda miatt. Én nem bánnám ha maradna a boltíves átjáró, ha már a másik hasonló nyílást sem bontjuk ki teljesen. 

Zajlottak a héten az események. Kedden szállították a kályhát, Sanyi ment a házhoz átvenni. Persze a megbeszéltekkel ellentétben, nem keresett a futárcég minket a pontos időpont miatt, így hétfő este még az sem volt biztos, hogy egyáltalán szállítanak. Sanyi kedd reggel telefonálgatott, hogy megtudja, kb. mikor érkezik a kályha. Végül 1 körül értek oda. Mivel lassan vége a télnek, így már nem bajlódunk az ideiglenes üzembehelyezésével. Majd ha megvan a végleges aljzat, akkor kihívjuk a kéményeseket, hogy intézzék az engedélyeztetést.

Ugyan az nap randink volt a fundamentával. 15:30-ra volt időpontunk, éppen odaértünk. Felmondtuk a szerződéseket, hogy 3 hónap múlva megkapjuk a megtakarított összeget. Úgy terveztük, ebből vesszük meg a hőszivattyút. 

Tegnap megint iskola volt. Ismét elmélet és még mindig online. Annyira nem bánom, hogy nem kell elrohangálnom sehova. Még mindig főleg szakrajz van, és egy kis anyagismeret, no meg tömörfa megmunkálás. A szakrajzból, amit elblicceltem a főiskolán, most megtanulom. Kötéseket rajzoltunk, pont ez kell nekem az ablakaimhoz. 
A következő gyakorlaton meg is tanuljuk elkészíteni.

A héten el kezdtem beszerezni a műhely felszerelést is. Vettünk egy használt gyalupadot. Új ára kb. 300e forint, ezért inkább azt most kihagytuk. Az asztal mellé még vettem pár gyalut is a fickótól. Egész szép darabok, csak sajnos a kések elég rozsdásak. 

Az egyiket megpróbáltam megélezni, de nem volt teljes a siker. Talán legközelebb jobban sikerül, addig még megnézek pár videót. Aztán ha nagyon nem megy, a következő gyakorlaton kérek korrepetálást. 

A házhoz ma csak ketten mentünk. Ilyen hidegben nem akartuk a gyerekeket is vinni, mert a ház is eléggé kihűlt. A szokásos 5 fok helyett már csak 1 volt és délutánra sem sikerült 10 fok közelébe felvinni. De már csak 2 hét és itt a tavasz. 

Én végeztem a mész kapargatással. Mégsem ezzel  megy el az egész telem. A favédőszer felvitele ma elmaradt, ilyen hidegben nem lehet csinálni. 

 A héten találtunk egy még régebbi térképet, amin már fel van tüntetve a házunk. Habsburg-birodalom, harmadik katonai felmérés, 1869-1887 (Múltkor már találtam egyet ebből a korszakból, de az sokkal kevésbé volt részletes)

Tegnap volt az első gyakorlati oktatás. 9-től 17-ig (igazából csak 16-ig). Kicsit hideg volt a műhelyben, a végére gyakorlatilag megfagytam, így nem is bántam, hogy előbb vége lett. Gyakoroltunk az egyenes vágást, de nem voltunk túl sikeresek. Egy deszkából vágnunk kellett magunknak egy fél méteres darabot, majd 1 cm széles csíkokra kellett feldarabolni. Nem sikerül egy egyenes darabot sem vágnom. Valószínűleg senkinek. Ez csak olyan bevezető rituálé lehetett, hiszen senki sem fog a kézi fűrésszel deszkát darabolni.

Kaptunk eligazítást az ajánlott szerszámokról is és megtanultunk vésőt élezni is.

Ma egész sokat haladtam a födémmel. Jövő héten készen leszek vele. Megint fagyokat ígérnek, így lehet, nem tudom majd felületkezelni. Már csak ez a kis sarok maradt.

De lehet úgy fényképezni, hogy úgy tűnjön, készen vagyok.