Sok fejtörést okozott, hogy milyen színűek legyenek az ágyak. Végül rendeltem több féle színt és a fiúk választották ki a színpárost. Akartunk végre valami színeset, mert a barna gerendák és a fehér falak nem túl változatosak. 

Mivel kerekeik is vannak, könnyen mozgathatók. Egyből ki is próbálhattam több féle elrendezést. Végül az egyik fal mentén helyeztem el őket. ( De majd át kell helyezni a másik oldalra, mert még nincs ajtó és ha valaki fordul az ágyban felkapcsol a villany a folyosón.)

Maradt elég hely a csocsóasztalnak és egyéb berendezésnek. Egyből játszottunk is egy kicsit és éjjel Beni és Sanyi már itt is aludtak.

A burkolás befejezése előtt kellett egy kicsit faragni a betonon. A középen lévő régi ajtónyílásnál volt egy kis szintkülönbség a betonban. Itt fel is jött a lerakott járólap. Ezt kellett kicsit kiegyengetni. 
És volt még egy kis javítani való a fűtési rendszeren is. Az egyik csatlakozás szivárgott, így Sanyinak tömítést kellett cserélnie.

Én ma nekiáltam egy szekrénynek. A faanyag, amit gyalultunk nem alkalmas arra, hogy felszeleteljem és lapokat ragasszak belőle. Túl sok benne a göcsört, nem maradnának egyben a lécek. Viszont egyben hagyva csinálhatok belőle szekrényt. A legjobb lett volna még pár gerendát gyalulni, hogy elég legyen egy nagyobb szekrényre is, de mivel esett az eső, nem sok kedvem volt hozzá. Így végül egy keskeny 160cm magas szekrény lesz.

Sanyi eközben befejezte a burkolást, leragasztotta a szélső darabokat. Jövő héten már csak fugázni kell.

Szombaton a fatelepen kezdtünk (még Pesten) , mert szükségünk volt faanyagra az ajtókeretekhez és ajtókhoz. Szobon is vehettünk volna, de az a fatelep nem a szívünk csücske. Általában elég sokat kell várni és az árak is csak ott helyben derülnek ki, mert honlapjuk nincsen. 

A nap hátralévő részében befejeztük a laminált padló lerakását. Megnéztem pár videót, hogy kiderüljön, mit csinálunk rosszul. Végül arra jutottam, hogy az a probléma forrása, hogy nekünk nem mennek el a lapok a falig, így nincs ami a helyén tartsa őket. Szóval maradt a küzdelem. De azért valamit javultunk, mert 1x sem kellett visszaszedni és fél nap sem kellett a szoba befejezéséhez.

A vasárnapot gyalulással töltöttük. Vannak még maradék gerendáink, abból használtunk el párat. Az ajtóknak ugyan vettünk anyagot, de ágyat is kell csinálnom és annak nem. Ehhez kellett a gerenda. Nem a legjobb alapanyag, mert görbe is, göcsös is, de azért lehet vele kezdeni valamit. Az ajtó anyagát is gyalulni kellett, mert nem úgy árulják.

Hétfőn nekiálltam az ágyaknak. Kicsi a műhely ahhoz, hogy mindenhol faanyagot tároljunk és közben 2 darab ágy alkatrészeit is legyártsuk. Folyton pakolni kell egyik helyről a másikra, attól függően, hogy éppen mit akarok használni vagy mire kell a hely. Még a keddet is az alkatrészek előkészítésével kezdtem, csak délután jutottunk el az összeállításig. Végül csak 1-et sikerült összeszerelni, mert azt hittük, elfogyott a ragasztó. 

Össze se tudom számolni hány dominó helyet kellett kimarnom. Nem szeretném, ha valaki alatt szétesne az ágy, így nem sajnáltuk az anyagot.

Ma reggel végül találtam még egy flakon ragasztót. Szerencsére időnként venni szoktam egyet, ha olyan helyen járok, így volt egy a fürdő festésekor vett anyagok között. Miután a második ágy ragasztása is megszáradt, jöhetett a csiszolás és az élek lekerekítése.

Már csak fekvőfelületnek kell anyagot vágni és lehet is használni. Közben persze ki kell még találni, hogy milyen színűre fessem őket, mert nem szeretném csupaszon hagyni. (Helyenként kék a fa a gombától.) Ja és a fiókok sincsenek készen, de még a szekrény fiókjaival is adós vagyok, így ezeknek várniuk kell a sorukra. Az a nehézség a fiókokkal, hogy kellene értelmes vastagságú lap, amiből az alját csinálhatom. Vagy venni kellene rétegelt lemezt, ami egy kisebb vagyon 2cm vastagságban vagy tömbösítenem kellene, ami meg sok idő. Na ezért maradnak el mindig a fiókok.

Sanyi mikor nem nekem segített, bekötötte a második keringető szivattyút a fűtési rendszerbe. Eddig is be volt, de most úgy kötötte be, hogy a másikkal szinkronban működjön.

A járólap darabolás problémáját is sikerült megoldani. Vettünk egy vizes vágót. Bérelhettünk volna, de mivel máshol is ilyen lapok lesznek, nem úsztuk volna meg 1 alkalommal. Több hétvége viszont már többe került volna, mint venni egy kicsi olcsót. Sikerül is Sanyinak ledarabolni a hiányzókat úgy, hogy nem ment a lapok 2/3-a a kukába. (Leragasztva még nincsenek, az szombatra maradt.)

Itt van az ősz és ezzel együtt újra az egerek is. Még nem olyan pofátlanok, mint korábban voltak, de már nyomokat hagynak. Ismét tettünk ki csapdákat, remélem, most hamarabb sikerül megszabadulni tőlük, mint a korábbi években. Az egyiket láttuk is, mikor a farakást pakoltuk át. És sajnos rá kellett jönnünk, hogy 2 vaksi kutyánk van, mert nem látták, hogy a farakás mellett futkos az egér.

Én kicsit előre szaladtam. A ház első felébe tervezett konyha csak évek múlva lesz készen, de én már megvettem a tányérokat. Egy ideje már nézegettem, aztán azzal szembesültem, hogy jól megdrágultak, majd azzal, hogy amit kinéztem már nem is kapható. Így mikor találtam másikat ami tetszett, gyorsan meg is rendeltem. A gyorsan elég erős túlzás, mert nem ment egyszerűen. Ezek egy cseh gyártó porcelánjai és nem találtam itthon olyat, aki árulná őket. A gyártó websohopjában nem volt magyarországi kiszállítás. Végül találtam egy székesfehérvári porcelánboltot, aki be tudta volna szerezni, de olyam pofátlanul drágán, hogy inkább felvettem a kapcsolatot a gyártóval. 1 héttel később meg is kaptam a készleteket. 

2 készlet. Az egyik sima nyomott mintás fehér, a másik ugyan az plusz kis kék virágok. A sima fehérekből csak tányérok vannak, a kék virágosból egyéb darabok is.

Majd meg kell nézetnem a fiúkkal, azt a Jó barátok epizódot, ahol Mónika elmagyarázza, hogyan kell enni a tányérokból úgy, hogy a kés ne érjen hozzá.