Nyaralás előtt még 1 napot munkával töltöttünk. Sanyi befejezte a gerendák tisztítását és pedig a 2 ablakkeretet.

Ragasztás, faanyagvédelem, alapozás és festés

Szombat éjjel volt egy kiscicánk. A kutyák nagyon ugattak este a farakás körül. Azt hittük, hogy megint sünit találtak. De egy kiscica volt a rönkök között. Elég soványka volt. Tettünk ki neki tápot és vizet és bezártuk a kutyákat. Reggelre szerencsére eltűnt, mert nem tudtunk volna vele mit kezdeni. Ruby biztonság kedvéért alaposan átvizsgálta a kupacot.

Beérett az első paradicsom és cukkiniből is egyre több van. A sütőtök pedig ellepte a fél kertet.

Folytattuk a munkát a leendő nappaliban. Sanyi leverte a maradék vakolatot, majd nekiállt megtisztítani a gerendákat. A nád dróttal volt rögzítve, a drót pedig apró szögekkel. Rengeteg szöggel. Először ezeket kell kiszedni. Ezután Sanyi leverte a maradék vakolatot a gerendák közül és kiseperte a földet is, ami a padlásról került oda.

Az a terv, hogy meghagyjuk ezt mennyezetnek. Sanyi teljesen megtisztítja, aztán kap egy kis vékonylazúrt.

Én közben újra nekiálltam ablakot gyártani. Végre talán előbb lesz ablak, mint ahogy vakolnánk és nem utólag kell az ablakok környékét javítgatni.
Sikerült 2 ablakra való fát összeszednem a múltkori maradékból. Sanyival meggyalultuk, aztán kialakítottam az alkatrészeket.

Ha a szombat délután nem mentünk volna el futni, akkor el is készületem volna a 2 keret ragasztásával. De mivel szombaton kellemes borús idő volt, inkább futni mentünk. 

Szárazon összeállítottam az egyiket, de a ragasztást már nem kezdtem el.

A hagyma és a krumpli mellett, most már a cukkini is fogyasztható. 

Elérkezett a csapatépítő napja és szombaton meg is jelent mindenki (majdnem) időben a helyszínen. Amint Peti megérkezett egyből a munkának is nekiláttunk, mert nem hagyott más választást. Úgy tűnt, a "nem muszáj dolgozni"-t csak viccnek szánta. 
Elsőnek a megmaradt cserepet hordták fel a padlásra. Nem volt sok, de mivel tízes egységekben voltak, kicsit nehéz volt. 
Ezután 2 részre vált a csapat, az egyik a fának esett neki, a másik a vakolatnak. A meccs kezdetéig kb. a teljes mennyiség 2/3-át sikerült feldarabolni és behordani.



Kb. 15 szál maradt még az utcán. Ezzel talán már egyedül is megbirkózunk (vagyis Sanyi, mert én nem igazán tudok ebben segíteni)

A vakolat leverés is jól haladt. A "fürdővel" végeztek, és a nappali nagy részén is csupaszak a falak. 

Úgy döntöttünk, hogy a fürdőben a mennyezeten maradhat a vakolat. Olyan magasan már az sem számít, ha cementes. Pár helyen megpróbáltam leverni, de stabil volt és nem potyogott le.



A szoba felében a padló is fel lett szedve. A deszkák még használhatók zsaluzáshoz vagy tüzelésre.

Az ebédet kivételesen nem én főztem. Ennyi emberre már bogrács kellett és én abban nem szoktam főzni. És nem is biztos, hogy értékelték volna, a teljesen zsírmentes pörköltemet. Peti hozta a bográcsot, a hozzávalókat és ő gondoskodott az elkészítésről is. Mire kezdődött a meccs, addigra ez ebéd is elkészült. (Köszönjük a finom ebédet!)

Ebéd és meccs után még üldögéltünk egy kicsit az udvaron, aztán 7 körül mindenki hazament. 

Másnap hiányoztak kicsit, mert kettecskén kellett folytatnunk a munkát. Nekiestem a nappali mennyezetének, Sanyi pedig a maradék vakolatnak.

Ahol az állványról elértem, ott a feszítővassal nyúltam a nád alá. A szoba többi részében viszont új célszerszámot kellet alkalmaznom, egy kapát. Elég lapos volt a feje, hogy beférjen a nád alá és elég könnyű volt ahhoz, hogy sokáig lehessen felfelé nyúlkálni vele.

Hatalmas volt a por, és még a fülem is tele volt törmelékkel.

Egy idő után nem bírta a nyakam és a vállam a folyamatos felfele nézést és erőlködést, ezért átruháztam Sanyira a kapát. Ő fejezte be a mennyezet megtisztítását én pedig közben összeszedtem a nádat.



A sitt eltakarításban még segítettem egy kicsit, de mivel nem akartam 2 hétig szenvedni a megerőltetett csuklyás izmok miatt, így inkább elmentem Áronhoz latinozni. Holnap vizsgázik és kivételesen készülni is akart.

Közben Sanyi szépen kitakarította a helyiséget.

Vakolat még maradt, annak majd valami géppel nekiesünk legközelebb.

És a konténert is megtöltötte.


Az évek során párszor átfesthették a falakat.

A fürdő alja valószínűleg cementes vakolattal volt vakolva, mert a fiúk nem tudták kalapáccsal leverni. Sanyi annak is nekiesett géppel. Jól látszik, miért nem szabad cementet használnunk ehhez az épülethez. A cementes vakolat alatt mindenhol vizes volt a fal, míg mindenhol máshol száraz.

A fakupacot is letakartuk, hogy legyen esélye kiszáradni. A felhasogatás már nem sürgős.

Jöhetnének a fiúk gyakrabban is... Köszönjük a segítséget!

Találtam egy jó kis receptet, amihez újkrumpli kell, ezért ásóval felszerelkezve meglátogattuk a veteményest. A krumpli kiásása közben csalódottan láttam, hogy elkéstünk. Már nem aprók a gumók, hanem szép termetesek. Az első cukkini is megjelent, és muszáj volt leszednünk, mert jövő hétre fél méteres lenne.
 

A múlt héten esküvő miatt hagytuk ki Mikolát. Ezen a héten is csak szombaton voltunk, mert Áron vasárnap hajnalban indult Erdélybe. 

A szombatot takarítással töltöttük. Mégis csak vendégek érkeznek a hétvégén, nem várhatjuk őket úgy, hogy mindenen ujjnyi vastag por van. 

A kertet is kigazoltuk és Sanyi a füvet is lenyírta. 1 hétvége marad ki és máris mindenhol a gaz kerül többségbe. 

Képek sem készültek a hétvégén. De hogy mégis legyen valami, itt van 2 kép hívatlan vendégekről.

Az elsőn egy macska bukott le, mikor be akart mászni az ablakon. A belső ablakon valószínűleg nem jutott túl, mert ott még van üveg.

Itt pedig egy madár repült be a kamera látóterébe. És az is jól látszik, hogy alig lehet megkülönböztetni a hagymát a gaztól.
Valószínűleg már lehetne enni újkrumplit. (2 éve ilyenkor már ettünk). A hagyma már szépen gömbölyödik és van egy kise esélye annak, hogy a hétvégére cukkini is lesz. Pár paradicsom is van már, de valószínűleg nem érnek be 1 hét alatt.