A krumpli után a paradicsomot is megtámadta valami kártevő. Apró fekete muslinca méretű lények, amik teljesen ellepték a paradicsom szárát és még a cukkinit is megfertőzték. Vegyszermentes megoldást kerestem. Végül azt találtam, hogy a neem olaj mindenre is jó. Igyekezetemben kicsit túllőttem a célon és összesen 1,2 litert sikerült beszereznem. Mivel 1 liter vízhez 5ml kell még évekig elég lenne, ha nem járna le 1 év múlva.

Mire jó a neem olaj?
"A neem meglepően sok elterjedt kártevőre képes hatni, és bevethető többek között a burgonyabogarak, a kukoricabogarak, a liszteskék, az uborkabogarak és egyéb hívatlan kertlátogatók ellen is. Összesen nagyjából 170 fajt lehetne felsorolni itt, köztük a levéltetveket, a termeszeket és többféle hernyót. Mint azt már említettük, az olaj bizonyos rovarokat távol tart, egyesekben hormonzavarokat vált ki, míg másokat egész egyszerűen azonnal elpusztít. 

Az indiai orgona olajának egyik nagy előnye, hogy bizonyos hasznos rovarokra, például a méhekre és más beporzókra egyáltalán nincs hatással, hacsak nem fújják rájuk közvetlenül. A talaj minőségét javító gilisztáknak szintén nem lehet ártani vele. Ami azonban a legjobb: a neem sem az emlősök, sem a madarak számára nem mérgező! A neem olajban található több tucat aktív összetevőnek köszönhetően a szakértők azt feltételezik, hogy a rovarok még hosszú távú használat után sem képesek toleranciát építeni ellene."

A paradicsomon már már szemmel látható volt a javulás. És szerintem a krumplibogárból is kevesebb lett, bár a hatás rájuk nézve elvileg hosszútávú. Jövő hétvégén megismétlem a kezelést a biztos hatás érdekében.

Szerencsére a salátát még nem fedezték fel maguknak a kártevők, így azt tudunk fogyasztani nagy mennyiségben.

A szárazság és a kártevők ellenére egy-két paradicsom hatalmasra nőtt. (Azok, melyek mellett a agyag vízesedény van elásva. Ezek szerint tényleg kapnak így huzamosabb ideig vizet szárazságban is.)

Még a krumpli is tartja magát, bár lassan ki is áshatnánk. A hagymák már el kezdtek gömbölyödni, de félek, hogy hamarabb megesszük őket, mint ahogy teljesen kifejlődnének. 

Most hogy már nem sima asztalos vagyok, hanem faipari technikus, az ablakgyártás is sokkal gyorsabban megy. Szombaton elejétől a végéig összeraktam a tokokat és egy rétegben le is festettem őket. Még futni is maradt időnk. A második réteg festéket csak azért nem kentem fel, hogy rendesen meg tudjon száradni az első. 

Vasárnap az ablakszárnyakkal folytattam és végeztem is az alkatrészek legyártásával.


És el sem rontottam, pedig 2 különböző típus készült egyszerre. Már csak a ragasztásnál kell figyelnem, hogy ne keverjem össze a darabokat.

Sanyi eközben szorgalmasan ásott és lapátolt. Rengeteg földet kell kihordani a nappaliból betonozás előtt. A föld kitermelése közben kiderült, hogy az ablakok alatti falszakasz alsó része hiányos, egyszerűen a homokra építették rá. Ez így nem maradhat, ezért fel kell falazni az alját több szakaszban, hogy be ne omoljon.

Vasárnap délutánra végzett is a föld kihordással. Ennyivel került lejjebb jelenleg a padlószint.

Nem volt igazam, nem végeztek csütörtökön, csak pénteken. Csütörtök délutánra már állt a kályha, de az ülőke még hiányzott. Pénteken azt is befejezték és megtörtént az első begyújtás is. Pár helyen szökött a füst, de hamar javították. Nem sokkal dél után le is vonultak. Egy darabig nem gyújtunk be. Minél lassabban szárad ki, annál jobb, ezért majd legkorábban ősszel rakunk kisebb tüzeket.

Míg a mester dolgozott, mi sem tétlenkedtünk. Pénteken bekerültek a folyosón a belső ablaktokok is. A szárnyak még nem kerültek a helyükre, mert még üveget kell rendelnem hozzájuk.

A rózsaszín szalag az ablakok körül párazáró fólia. Elvileg minden beépítéshez kellene, de ki szokták spórolni, mert drága. A külső oldalon pedig a párja kell, ami páraáteresztő. Ezek egy ablak külső és belső felén szoktak lenni, de mivel nálunk 2 ablak van, így az egyik a belsőre került, a másik pedig a külsőre. 

Idén a palántázásom nem volt valami sikeres. Egy darabig szépen fejlődtek, majd megálltak a növésben és elkezdtek elsárgulni. Gyorsan kiültettem mindet, hátha összekapják magukat a szabadban, de valószínűleg semmi sem marad meg belőlük. Szerencsére a kutyás nagyi tudott adni paradicsom palántát. Néhány napig ezek is nagyon bágyadtak voltak, de mikor bejött a borult idő, kicsit összeszedték magukat. Most már csak reménykedni kell, hogy nem száradnak ki a héten. 

A kis betongyűrűben eddig minden évben szépen fejlődött a paradicsom. Idén ide ültettük a fokhagymát. Nem okozott csalódást a hely, szépen fejlődnek a hagymák.

A héten üzembe helyeztünk egy komposztálót is. A komposztra is szükségünk van és valamit kezdenünk kellett a sok zöldhulladékkal is. Kép nincs róla, de kertes képen látszik a sarka, egy nagy fémketrec. Mindig abból főzünk, amink van és most ilyen rácsaink voltak. 

Miután megcsiszoltam a kereteket és a szárnyakat, lealapoztam őket. Kevésnek tűnt a festék, de szerencsére egy rétegre elég lett. 
Fedő festéknek egy új fajtát próbáltam ki, mert a korábban használt Annie Sloan fehérből már 2x is megromlott nyitott doboz. Mivel nagyon drágák ezek a festékek és nem tudom egyből elhasználni az egészet, ezért inkább márkát váltottam. La Pajarita kültéri krétafestéket próbáltam ki most. 

A vasalatok felszerelését most Sanyira bíztam. Már meg van a módszer, de mégis időigényes a feladat. 2 ablakkal készült el a hétvégén. 
Úgy terveztük, hogy fehér a végleges színűk, de túl unalmasnak találtuk és úgy döntöttünk, hogy mindenhol igazodni fog a többi nyílászáró színéhez. A folyosón így lila lesz, a szobákban pedig türkíz és kékes szürke. Vagy amit a fiúk akarnak. 

A folyosó ablakának kellett még egy keret. Az ablak mérete igazodik a külső ablakéhoz, viszont a nyílás nagyobb, így szélesíteni és magasítani kellett.
Az üvegek sajnos megint nem készültek el időben. A hét elején rendeltem meg a hőszigetelt üvegeket és a hét végére ígérték őket. Időm nem lett volna a beszerelni őket, de legalább kiderült volna, hogy beférnek-e. Nem hagytam túl sok mozgásteret és kicsit aggódok, hogy nagyok vagy vastagok lesznek. Nem olcsó a hőszigetelt üveg, majdnem 10x annyi mint az egy rétegű. Ráadásul a kicsiket már nem is négyzetméter árban adják, hanem egység ára van. Ezért lehet az, hogy a kis ablakba ugyan annyi az üveg, mint egy nagyba. 

Szombat este Áron szobájában is leszórtuk a kavicsot. Feketét vettünk, de hiába ébenfekete a leírás szerint, mosás után inkább szürkének mondanám.

Sanyi kigazolta a krumplit és a hagymát. Az egyik fajta krumpli már szépen megnőtt és a hagyma is felismerhető. A másik krumpli viszont még csak itt-ott bújt ki. Ha következő 2 hétben sem produkál látványos eredményt, akkor vetünk helyette mást.

Kiültettük a paradicsom palántákat is. Kicsik még, de mivel 1 hétvégét kihagyunk, szomjan haltak volna a tejfölös dobozban. Így van egy kis esélyük a túlélésre.

Voltunk futni is szombaton. A kertek alatt és a szántások között majdnem Nagybörzsönyig elmentünk. Beni megint önkénteskedik a Vivicittán és gondoltuk megörvendeztetjük, ezért mi is beneveztünk a félmaratonra. Már előre utálja, hogy leégetjük a haverjai előtt mikor megállunk a frissítőpontjukon inni.

Ki gondolta volna, hogy ilyen nehéz megszabadulni a kertben burjánzó növényektől. Egy napi munkával kiírtottuk a dzsungelt, ami után ott maradt 2 hatamalas kupac gally. 

Első gondolatunk az volt, hogy eltüzeljük. Erről később letettünk, mert nagyon sok, vékony és túl hajlékony. Nem lehet feldarabolni és nem is ég el. A zöldkonténer bérlés nagyon drága, így mást kerestünk. Kitaláltuk, hogy ledaráljuk. A daráló bérlés még nem is lett volna vészes, de csak hétköznap dolgoznak és a gép szállítása sem lett volna egyszerű. Utolsó megoldás, hogy hívunk valakit, aki elszállítja. Nagy nehezen találtam is valakit, aki hajlandó eljönni a világ végére és elszállítani a növényeket. 10e kiszállás és 3e/m3 a hulladék elszállítás. 

A cég időpontot tekintve nem volt túl rugalmas. Benyögtek egy időpontot, valászthattam, hogy igen vagy nem. Persze ez hétköznap reggel 8 óra volt. Ok, Sanyi elintézte a munkahelyén, ott tud lenni. Este hív a hulladékos, hogy inkább mégse, túl hideg van, fagyos úton nem jönnek. Inkább hétvége. Pénteken hívom, hogy áll-e még a hétvég. Ő.. Megkérdezi a fiúkat, akarnak-e dolgozni és visszahív. Kicsit később visszahívott, hogy ok, reggel 8. Nem lehetne később, mégis csak szombat van? Nem, mert.... szóval megint a kell vagy sem. Ok, jöjjenek. Szegény Sanyi szombaton megint hajnalban kelt, hogy oda érjen 8-ra. 

Azt hiszem, mindenki szerencséje, hogy nem voltam ott. Sanyi mondta nekik, hogy 60e a keret. Na ez azt jelentette, hogy egy grammal többet sem raktak fel a kocsira, mint ami kijött a 60e-ből. Persze ez a hulladék elég szellős, így hamar elfogyott a keret. Számlát nem kaptunk és közben Sanyi még hallgathatta, hogy ők milyen jó fejek, hogy ennyiért elviszik, mert egyébként egy 4,5e lenne, de most neki 3e. A honlapon kint van az ár és telefonon is megbeszéltük, nem kell játszani a nagylelkűt. 

Végül megnyugtatta Sanyit, hogy ha a maradékot még összegyűjti azt majd el tudják vinni egy ilyen 60ezres körrel. Inkább köszönjük nem, megoldjuk máshogy.

De legalább kicsit rendezettebb lett az udvar:

A  kert élővilága hosszú évekig háborítatlanul burjánzhatott, így egy kisebb dszungellé nőtte ki magát.

A vasárnap délutánt bozótírtással töltöttük. Meg is lett az eredménye: