Miután megcsiszoltam a kereteket és a szárnyakat, lealapoztam őket. Kevésnek tűnt a festék, de szerencsére egy rétegre elég lett. 
Fedő festéknek egy új fajtát próbáltam ki, mert a korábban használt Annie Sloan fehérből már 2x is megromlott nyitott doboz. Mivel nagyon drágák ezek a festékek és nem tudom egyből elhasználni az egészet, ezért inkább márkát váltottam. La Pajarita kültéri krétafestéket próbáltam ki most. 

A vasalatok felszerelését most Sanyira bíztam. Már meg van a módszer, de mégis időigényes a feladat. 2 ablakkal készült el a hétvégén. 
Úgy terveztük, hogy fehér a végleges színűk, de túl unalmasnak találtuk és úgy döntöttünk, hogy mindenhol igazodni fog a többi nyílászáró színéhez. A folyosón így lila lesz, a szobákban pedig türkíz és kékes szürke. Vagy amit a fiúk akarnak. 

A folyosó ablakának kellett még egy keret. Az ablak mérete igazodik a külső ablakéhoz, viszont a nyílás nagyobb, így szélesíteni és magasítani kellett.
Az üvegek sajnos megint nem készültek el időben. A hét elején rendeltem meg a hőszigetelt üvegeket és a hét végére ígérték őket. Időm nem lett volna a beszerelni őket, de legalább kiderült volna, hogy beférnek-e. Nem hagytam túl sok mozgásteret és kicsit aggódok, hogy nagyok vagy vastagok lesznek. Nem olcsó a hőszigetelt üveg, majdnem 10x annyi mint az egy rétegű. Ráadásul a kicsiket már nem is négyzetméter árban adják, hanem egység ára van. Ezért lehet az, hogy a kis ablakba ugyan annyi az üveg, mint egy nagyba. 

Szombat este Áron szobájában is leszórtuk a kavicsot. Feketét vettünk, de hiába ébenfekete a leírás szerint, mosás után inkább szürkének mondanám.

Sanyi kigazolta a krumplit és a hagymát. Az egyik fajta krumpli már szépen megnőtt és a hagyma is felismerhető. A másik krumpli viszont még csak itt-ott bújt ki. Ha következő 2 hétben sem produkál látványos eredményt, akkor vetünk helyette mást.

Kiültettük a paradicsom palántákat is. Kicsik még, de mivel 1 hétvégét kihagyunk, szomjan haltak volna a tejfölös dobozban. Így van egy kis esélyük a túlélésre.

Voltunk futni is szombaton. A kertek alatt és a szántások között majdnem Nagybörzsönyig elmentünk. Beni megint önkénteskedik a Vivicittán és gondoltuk megörvendeztetjük, ezért mi is beneveztünk a félmaratonra. Már előre utálja, hogy leégetjük a haverjai előtt mikor megállunk a frissítőpontjukon inni.

A tavaszi szünethez igazodva, mi is szabadságot vettünk ki. Most először sikerült is végig Mikolán maradni. 

A hétvégi fadarabolás után az ablakgyártást a vasalatok megszerzésével és előkészítésével folytattam. Kellett pár régi ablak, amiből ki tudtam vágni a pántokat.

Nem sikerült 3 ablakra valót összeszedni, de szerencsére még maradt az első adagból is. A megtisztításuk most talán már kicsit gyorsabban ment, mint legutóbb. Vagy csak kevesebb volt és ezért végeztem 1 napon belül.

Most, hogy nem csak 2 napunk volt egyben, maradt egy kis idő pihenésre is. Az időjárás is kedvező volt, sokat sütött a nap. A kutyák ki is élvezték a melengető napot.

Néha én is kifeküdtem kicsit, de Ruby gondoskodott róla, hogy még ehhez is hallásvédő kelljen. Szeret mindent megugatni és ezt jó hangosan teszi.

A gyaluláshoz ketten kellettünk, mert fárasztó egyedül rohangálni a gép 2 vége között. Sokat kellett gyalulni, de 2-re végeztünk vele, így maradt idő egy rövid Zebegényi kirándulásra. Fagyist sajnos nem találtunk, de Betty legalább fürödhetett a Dunában.


Az ablakokat nagyjából tankönyv szerint készítem. Egy kis szabadság viszont kell, mert a könyvben nincs pont olyan, amilyen nekünk kell. 

Az asztali körfűrésszel kialakítottam az aljazásokat, ahol a keret és a szárny egymásba csukódik. És a szárnyon az üvegnek is kellett egy.

Ezután következhetett a pontos méretre vágás és aztán a csapok kialakítása. A szalagfűrészem sajnos nem tud egyenesen vágni, így minden mással oldottam meg. Ismért igénybe vettem Sanyi segítségét, mert egy-egy alkatrészből 12 darab is előfordul és ráadásul minden darabnak 2 vége van. Sok-sok ismétlődő munka és közben mással is lehetne haladni. A hosszlyukfúrónak, az asztali körfűrésznek és a gérvágónak hála, szépek lettek a csapok is és a csaprések is. 

Ezután már csak össze kellett ragasztani a kereteket.

Az ablakszárnyak csapolása kicsit nehezebb, mint a kereteké. Nem akartam nagyon belebonyolódni a dologba így a dominózot is segítségül hívtam az erősebb kötések érdekében.

Miután a keretek is összeálltak és a ragasztás is megvolt, belemartam a mintát az ablakszárnyakba. Ezek nélkül túl szögletesek és robosztusak lennének az ablakok. 


Az ablakok anyaga 2 féle vörösfenyőből származik. Az egyik egy szlovák fatelepről van és építő minőség. Ez volt a göcsös, aminek  csak egy kis részét lehet használni. A másik asztalos minőségű anyag. Egy gond van vele, tele van gyantatáskákkal. Ezekkel valamit kell kezdeni, mert ha lefestem, egy idő után ki fog folyni a gyanta. Először vegyszerrel próbáltam kimosni, de halottnak a csók. Végül elővettem a hőlégfúvót és kikapargattam a megolvasztott gyantát.

A felületkezelésre emiatt már nem marad idő. A hibákat javítottam, de a csiszolásnak éppen csak neki tudtam állni, csak a kis ablakkal végeztem. Még indulás előtt lekentem farontó kártevők elleni olajjal az ablakokat, annak úgyis idő kell, hogy beszívódjon. 

Mindeközben Sanyi készített nekem egy kis tégla járdát/teraszt/akármit a műhely elé, hogy ne a göröngyös talajon kelljen a bakokat egyensúlyozni, ha kint dolgozok.

És a gyerekek szobájában is feltöltötte sóderrel a várárkokat. Kavics csak az egyikbe jutott, vennem kell még a héten.

A paradicsom palánták is szépen fejlődnek. Mind eltérő napon bújt elő, ezért a méretük is különböző. Remélem, kibírják a hetet öntözés nélkül.

A pénteki munkaszüneti napnak köszönhetően, már csütörtök este el tudtunk jönni. Az autó teljesen tele volt pakolva, mert Sanyi szerzett a munkahelyén egy kis perlitet. Annyira kicsit, hogy 2 zsákot ki kellett tenni otthon, hogy beférjenek a cuccaink. 
Már egy ideje nézegettük a hőszigetelő vakolatot, de mivel mind cementes, nem vagyunk biztosak benne, hogy nekünk is jó lenne. Lehet külön kapni is perlitet,( amitől a hőszigetelő vakolat hőszigetelő) de nincs arról infó, hogy mészhabarcsba is alkalmas-e. A nagy dilemma közepén, hogy vegyünk-e vagy se, Sanyi munkahelyén találtak 2 raklappal és ki akarták dobni. 1 raklapot Sanyi elhozott, lehet tesztelgetni, milyen vakolatba használható.

Pénteken felszereltük a függönyöket a szobákban. Beninél tökéletes a méret, mert oda tettük a karnist, ahova a akartuk, de Áronnál vágni kell az aljából. Varrógépem van, mert rendbe tetettük a Singert, de cérnám nincs, ezért egyelőre kis halmot képez a függöny alja a padlón. A sötétítő rolónak és a friss függönynek hála reggel már nem érzékeljük, ha felkel a nap, míg ki nem jövünk a "nappaliba".

Szombaton feldaraboltuk az összes vörösfenyőt, ami még a garázs építésekor vettünk. A szebb részekből ablak  lesz, a többiből valami bútor. 
Első lépés, mindig a szélezés. 

Ezután lehet a körfűrésszel felszeletelni a pallókat. Amíg nincs egy egyenes széle a pallónak, nem lehet az asztali fűrésszel vágni. 

Három ablaknak lett elég anyag és még maradt is egy kevés, de egy negyedik már nem jönne ki belőle. És sokkal több lett, a csomós szelet, amiből inkább nem lesz ablak.

Most pihennek pár napot, hogy ha vetemedni akarnak, akkor szabadon megtehessék. Nem örülnék, ha gyalulás után görbülnének vagy csavarodnának el.

Vasárnap hozzákezdtem a barátnőmnek ígért dolgok gyártásához. Először 2 polcot csináltam neki. Még volt juharom abból, amit a vizsgaremekhez vettünk. Felszeleteltem, meggyalultuk és egy kis tölggyel csíkos polcot ragasztottam belőle.

Ezután már csak a kerti széket kellett újra használható tennem. Ülőfelületet és háttámlát kellett valahogy varázsolnom neki. Az ülőfelület volt az egyszerűbb. Először 6mm-es rétegelt lemez csíkokat akartam használni, de mikor kipróbáltam, elég törékenynek tűnt. Végül vágtam 2 lapot és összeragasztottam őket. Így már elég erős lett. A hátlap nehezebb volt, mert ívelt, ráadásul 2 dimenzióban is. Az egyik ívet elengedtem, mert nincs hajlítható rétegelt lemezem. A függőleges ívhez ívelt alkatrészt kellett gyártanom. Vettem a temuról hajlékony felszegelhető marósablont. Felrajzoltam az ívet és felszegeltem a sablont.

A marófej sajnos nem érte át egy lépésben, de 2-ből meg lehetett oldani. A kivágott darab alapján készítettem egy sablont fából (igen, egyből kezdhettem volna ezzel, de akkor még nem jutott eszembe) és a másik 3 darabot már ezzel martam. Végül 6mm-es rétegelt lemezből csíkokat vágtam és felszegeltem az ívekre.

Nem lett egy díjnyertes alkotás, de csak annyi volt az igény, hogy megtartsa a párnákat. Holnap még kap egy kis vékonylazúrt és lehet is használni.

Szombaton kivételesen programunk volt, megnéztük a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíz tisztító telepét. Beni felmentést kapott, már eleget utazott a héten. 

A fentiek miatt nem sok mindennel haladtunk a hétvégén. Délelőtt árnyékolókat szereltünk fel a szobákba. Jövő héten a függöny is megérkezik, úgy döntöttünk azt is felszereljük. 

Nem sok helyet foglal, mert fel tudtuk szerelni a külső ablak és a rács közé. 

Délután a kerttel foglalkoztunk. Vetettük krumplit és hagymát. Ezek el is foglalták a terület nagy részét. Egy kis sarok maradt a paradicsomnak, a sütőtöknek és a cukkininek. Mást idén nem vetünk/ültetünk. A paradicsom magokat 1 hete ültettem el, a hétvégére kiderül, mennyiből lesz palánta.

Tavaly mi láttunk vendégül egy német diákot, idén Beni ment hozzájuk. Pénteken hajnalban indultak Rotweilbe és következő péntekig maradnak. 
Első nap megnéztek pár templomot és a 240m magas lift tesztelő tornyot. Képet nem teszek be, mert Benii nem csinált, mástól meg nem akarok lopni. De a Rottweil+torny szavakra egyből kidobja a kereső a képeket. 

Mi Beni nélkül is a szokásosan töltöttük a hétvégét. Sanyi előkészítette a kertet az idei vetéshez. 

Én folytattam és befejeztem a szekrényt. Mivel jó idő volt pénteken, tudtam az udvaron festeni.

A hátlapot és a polcokat már szombaton készítettem el a műhelyben. Késő délutánra a helyére is került.

Vasárnap már csak a szobák rendezgetésével foglalkoztam. Megtisztítottam a 2 régi bőröndöt, amit még korábban vettünk a helyi régiségkereskedőtől. Jó helyük lesz a szekrény tetején.

Kipakoltuk a felesleges bútorokat Beni szobájából, így a berendezés véglegesnek tekinthető. Még teszünk fel egy függönyt és más nem is kell. 



Sanyi a hálózatot is bekábelezte a szobákba, már a nettel sem lesz gond. 

Áron szobáját is átrendeztük kicsit. Meggyőztük arról, hogy nem kell a régi ikeás ágya. Túl nagy volt és nem is illett oda. Az éjjeli szekrények is nála kaptak helyet.

Nála is végleges a berendezés. 2 ágy, egy asztal és egy szekrény. Az asztalt még lehet, hogy átalakítom, mert kicsi és elférne ott nagyobb is. Csak az asztallapot kell nagyobbra cserélni, a lábak maradhatnak. 

Sanyi levágott 5cm-t Beni asztalának lábaiból. Nem volt könnyű munka, azért én csak a módszert adtam, de a kivitelezést rábíztam. Eközben én megcsináltam a monitor tartó lapot (vagy legalábbis elkezdtem, mert nem tartott olyan sokáig a fűrészelés).

Az asztal lábai nem a szélekre kerültek, hogy teljesen be lehessen tolni a falhoz és mégse essen be az árokba. Viszont féltem, hogy meghajlik a lap, ha nagy részen nincs alátámasztva. Megoldottam a problémát úgy, hogy az alátámasztás nem a lábakba fut be, hanem túl lóg azokon.

Beni szobájának majdnem teljes a berendezése, már csak egy szekrény hiányzik. Korábban úgy terveztem, hogy a régi belső ablakokat felújítás után visszatesszük az eredeti helyükre. De aztán úgy alakult, hogy az összes ablak helyett újat csinálok. És hogy mégis megmaradjon néhány régi ablak, arra gondoltam, hogy szekrényt csinálok az egyikből. Az ablak keret és szárnyak lesz a szekrény eleje, a többi részt pedig a szokásos módon hozzáépítem. Volt is egy keret, amit már újrafestettem pár éve. A gond csak az volt vele, hogy legalább fél éve kint volt az udvaron. Szerencsére nem lett nagy baja, az alja kicsit megszívta magát, de majd kiszárad. 
Még szombaton daraboltunk vörösfenyőt alkatrésznek és meg is gyalultuk. Az építésnek vasárnap álltam neki és mire indultunk már el is készült a váz. 

Jövő héten felteszem az alját és a tetejét, aztán jöhet a festés. Megint nem tudom milyen színt használjak. 

Áron megörökölte a másik asztalt. Mivel ő jöval alacsonyabb, mint Beni, az ahhoz készített monitor állvány magas volt neki. Annak is vágtam a lábaiból és ha már hozzányúltunk, újra is festetten. Áron a burgundit választotta (pirosat kért, de csak ilyen volt), Én lefestettem, de a díszítés már rá maradt. Fénykép sajnos nincs, pedig elég izgalmas lett. (Itthon hagytam a fényképezőgépet, így most arról van csak kép, amit Sanyi lefotózott

Sanyi ismét foglakozott kicsit a tűzifával. Áthordta a korábban hasogatott fát a ház elejéből a tárolóba. A műhely tetejére is feltette a szegélyt. Én úgy emlékszem, hogy még valamit akartunk oldalra is tenni, ezért nem került fel a szegély. De már nem emlékszem mi volt az.

A héten végre megérkeztek a 80cm-es fióksínek. Beszereltük a fiókokat és rögzítettük az előlapokat. Azt hittem, hatalmasak ezek a fiókok, de nem fért bele az összes ágynemű.

A szombat hátralévő részében Sanyi haladt a fatárolóval. Szerzett kidobásra váró raklapokat, azokat szabta át. Vasáranp el is készült vele, még egy kis fát is aprított. Az biztos, hogy nem fog itt elférni a ház elött tornyosuló fakupac minden darabja. 

Én befejeztem Beni íróasztalát. A lábaknak szánt rönkökkel küzdöttem még egy darabig, de az asztallap már egyszerű volt. 

Ugyan olyan színűre festettem, mint a kisszekrényeket. Az asztallap kapott egy kis díszítést, használtam végre az egyik stencilemet.

Az asztalt kicsit magasabbra készítettem, mint egy megszokott asztal. Mivel Beni jóval magasabb, mint én. Nekem pont jó egy normál asztal, de neki alig fértek be a lábai az előző alá. Viszont kicsit túllőttem a célon, túl magas lett. Beni szerint nem magas, de hosszú távon biztos ő is érezné, hogy az. Jövő héten vágok pár centit a lábakból.

Szombaton megint szülinapoztunk, ezért csak vasárnap dolgoztunk. Sanyi befejezte a műhely lemez borítását. Megint sokat kellett ásni és szabni. Már csak a naplementében sikerült lefényképeznem.

A kiásott föld már nem kerül vissza, mert a telek előrefele lejt. Kell egy kis teraszt kialakítanunk hátuk, hogy ne a garázsra follyon az összes víz. 
A műhely hátsó falát valószínűleg már vakolni fogjuk. Oda is megvettük a lemezt, de mivel nagyon göröngyös és beton alap sincs, nehéz lenne megépíteni a vázat. Már úgyis nézegettük a hőszigetelő vakolatokat, ezen a kis szakaszon ki tudjuk próbálni. 

A fiók sínek még mindig nem érkeztek meg (magyar webshop, kínából már ide ért volna), ezért az ágyakat még mindig nem tudtam befejezni. A fiókok azóta is a folyosón állnak és kerülgetjük őket.

Beninek még tartozom egy íróasztallal. Úgy döntöttem, hogy a 2 nagyobb éjjeli szekrényt fogom felhasználni hozzá. Kell 2 plusz láb és 2 rövidebb tartó, ami az éjjeli szekrényen állva tartja meg az asztallapot. Megint lusta voltam gyalulni (igazából ez előkészület sok idő), ezért kerestem valami kész megoldást. Használhattam volna ajtófrízt és már majdnem méretre is vágtam, mikor megtaláltam a kertben kivágott bokor törzsét. Eltettük, mert jól nézett ki és most meg is lett a helye. Sajnos nincs belőle 2, így az egyik láb sima oszlop lesz.

Nem egyszerű egy ilyen szabálytalan oszlop 2 végét párhuzamosa vágni. A gépi megmunkálás külön trükköket igényel, mert folyton elmozdul és sehol sem illeszkedi a munkadarab. 

Egy hirtelen ötlettől vezérelve szombaton befejeztem az átjáróban lévő falburkolatot. Tettünk fel szegélyt körben, majd folyékony fával javítottam a réseket, végül 4 rétegben festettem.

Ha valakit nem hagyna nyugodni, hogy le lehet az a kék tekerentyű, azoknak elárulom, hogy a kályha levegő bevezető csövének elzáró szelepe. Talán majd lefújom feketére és akkor nem lesz ennyire feltűnő.

Sanyi haladt a garázs szigeteléssel. Szombaton befejezte a favázat és beszabta a lábazat szigetelést. Vasárnap pedig az üveggyapotot tette a helyére.

Én vasárnap nem álltam neki semmi újnak. Sok időmet elvitte az ebéd, mert kivételesen nem 30 perc alatt elkészíthető részekből állt csak. Már nagyon ettem volna túrógombócot, ezért csináltam magamnak és persze a többieknek. 
Délután segítettem Sanyinak feltenni a lemez burkolatot a garázsra. Természetesen ez sem ment egyszerűen, mert a talajszint kicsit magasabban van, mint a garázs alapja, így csak egy kis ásás után van elég hely helyükre tenni a lapokat.

Nem fejeztük be, mert ránk sötétedett és én már nagyon fáztam is. Majd a jövő héten.

Valahogy mindig kevés a hely a műhelyben, ezért úgy döntöttem, hogy beszerelék még pár fiókót. Kell a hely a bútor alkatrészeknek és a csavarok sem fértek el egy fiókban már.


A harmadik fiókba a kézi felsőmaró tartozékait tettem. Még elfér egy 4. fiók is, de megint elfogyott a sín, rendelnem kell. 

A felsőmarót is felturbóztam egy kicsit. Rendeltem hozzá egy fél lapot, amivel asztalba lehet építeni. Vágtam neki egy új lapot, ami a körfűrész helyére illik. Még nem próbáltam ki, mert a maradék időt rendrakással és takarítással töltöttük. Még nem végeztük sajnos, még egy nap rá fog menni. 

Szombaton Sanyi folytatta a garázs szigetelését. Felállította a vázat a hátsó oldalon, de mivel ma egész nap esett, tovább nem jutott vele.

Lett egy hegyi kecskénk is. Úgy látszik a kőrakás tetejéről jobban belátni a birtokot.

Míg tart a tél, nagyobb munkának nem tudunk nekiállni és nem is akarunk, mert teljesen be akarjuk előbb fejezni  a 2 szobát és a hozzájuk tartozó folyosószakaszt. 
A sok hátra lévő apróságból Sanyi a hétvégén megcsinálta az átjáró másik oldalának vakolást is. Először hálót tett fel. (Alig látszik, de ott van a kék háló, amit még azért vettünk, hogy kint tartsuk vele a macskákat és a madarakat. Persze még nem hálóztuk körbe a tetőt, így szabadon bejárkálnak, a hálót meg elhasználtuk minden másra.)

Délutánra a vakolás is elkészült.

A villanykapcsolóka is bekötötte, így már nem a bejárati ajtónál kell lefekvéshez készülődve lekapcsolni a villanyt és aztán sötétben elbotorkálni a folyosóig. 

Szereltünk fogantyút az harmónikajtóra. Az egyik oldalon a becsukáshoz a másik oldalon a kinyitáshoz volt rá szükség. De nem lehetett akármit feltenni, mert nyitott állapotban a foganytyúnak el kell férnie a 2 ajtólap közötti kb. 1cm-es résben.

Én befejeztem a 2 kis szekrény festését és lakkozását. Egyelőre nem díszítettem semmivel. 

Még szombaton elkezdtem a készíteni az ágy aljába a fiókokat. Mivel elég nagy fiókoról van szó (90x80), 3cmx4cm-es lécekből csináltam egy keretet és erre tettem az oldallapokat. Ezek már csak 1,5cm-es bútorlapok, amiket ott kaptunk, ahol a kis szekrényeket vettük.. Volt ott 2 kidobásra szánt ruhásszekrény, abból hoztuk el a polcokat. 

Idő hiány miatt még nem szereltük be őket. És lehet, hogy fióksint is kellene előbb vennem, mert csak 50cm-esek vannak, ehhez pedig nagyobb kellene. 

Sanyi úgy döntött, hogy levakolja az átjáró szoba felöli részét. A nagy réseket kifújta purhabbal, az osbre hálót tett, hogy legyen ami megtartja a vakolatot. Ezután következett a vakolás. 

Én eközben befejeztem az egyik ágyra készített ajtókat. Nem lesz minden nyílásban fiók, mert így szerintem jobban lehet pakolni. Az ajtók egy régi ikeás szekrény ajtóiból készültek. Nem szoktam bútorlapot használni, de ez újrahasznosítás, így megbocsájtottam magamnak. 

Nem volt 4 egyforma gombom és még mágneses ütközőt is vennem kell, hogy az ajtók pontosan záródjanak. Az ajtók kicsit világosabbak, vagy azért mert bútorlapot és nem fa, mint az ágy többi része vagy azért mert lakkoztam és nem wax-ot kentem rá.

Vasárnap szétvágtam a múlt héten szerzett szekrényt. Kivágtam a középső részt, kipótoltam a hiányosságokat, lecsiszoltam, alapoztam. És még egy-egy lábat is kellett csinálom a 2 külön szkrénynek.

Belül sárgára festettem, kívül pedig kékre. Ez egy újabb kék árnyalat, korábban még nem használtam. A képen sajnos nem úgy néz ki, mint a valóságban.

Van egy hetük száradni, aztán még le kell lakkoznom. Valami díszítést is ki kéne találni rá, mert így elég egyhangú.

A héten szereztünk pár régi bútort, 2 éjjeli szekrényt és egy másik ismeretlen funkciójút. A szombatot az éjjeli szekrények festésével töltöttem. (Azokról nincs előtte kép, de pont úgy néztek ki, mint ez a másik.)

Pár óra festegetés után, ilyen lett az eredmény.

Vasárnap reggel még lelakkoztam őket és kerestem nekik egy megfelelő fogantyút. A fogantyúkat is kicsit bearanyoztam, aztán össze is lehetett szerelni.

Sajnos a szoba jelenlegi elrendezésében nem férnek el az ágy mellett. Amíg meg nem lesz a helyük, addig a sarokban várakoznak. 
Úgy tervezem, hogy a másik szekrény középső részétől megszabadulok. Így kapunk 2 kisebb szekrényt, amik  pont el fognak férni az ágyak mellett. 

A harmónikaajtó forgástengelyének leragasztása nem vált be. Még rá sem tettük az ajtót, de már feljött. Sanyi végül lefúrta, de előbb tett 2 centis távtartót a rúd alá, hogy a vakolásnál ne kerüljön már arrébb.

A szélső csigák fixálása után a rés is egyenletes lett a 2 ajtó között. Eltűntetni nem lehet teljesen, mert nem lehetne becsukni a szárnyakat. Kell egy kis hely, hogy be tudjanak fordulni a helyükre.
A teljes szélesség viszont tökéletes, mintha ide gyártották volna. Az ajtók széle pont a járólap széléig ér és teljesen kinyitott állapotban a szárnyak a falak takarásában vannak. 

A szoba felől jóval kisebb része látszik.

Csak szombaton délelőtt mentünk, mert Beninek programja volt szombaton és ezért otthon maradt a hétvégén. De nem akartuk egyből 2 éjszakára egyedül otthon hagyni, így pénteken még otthon aludtunk. Túlélte az első egyedül töltött éjszakáját ( és mi is)..

Én az egész szombatot festéssel töltöttem. Vagyis először csiszoltam, aztán festettem. A csiszolásba Sanyi is besegített, de a festést nem hagytam neki. 
Az ajtók szoba felöli oldala fehér lesz, míg a folyosó felől ez is lila. 

A lila oldal egyszerűbb, mert az alapozó után csak 1 réteg színes festék kellett és aztán még 1 réteg lakk. 

Most nem koptattam, már eleve úgy festettem, hogy ne fedjen egyenletesen. Megspóroltam a csiszolást és a plusz 1 réteg festéket. A fehér oldalt többször kell átfesteni, hogy rendesen fedjen. 1 réteg alapozó után 3 réteg fehéret kentem fel, de még így sem vakító fehér.

Vasárnapra a vasalatok felszerelése és a beépítés maradt. Egészen jól haladtunk vele, azt hittem délután már mással fogok foglalkozni.


Ebéd után akartuk a helyére tenni, de 2 problémával is szembe találtuk magunkat. Az ajtó lapok magasak voltak a felszerelt sínhez és a csigák sem fértek el a gerenda alatt. Hagytam magam meggyőzni, hogy a magasság problémára az lapok megkúrtítása a megoldás. Le is vágtunk 8mm-t az aljukból. Ez még mindig kevésnek bizonyult, mert a padló a szélei felé emelkedik és nem fért volna be alá a tengely, amin elforog. A tetejéből már nem voltam hajlandó vágni. Végül maradt a sín áthelyezése (először is ezt kellett volna) pár millivel feljebb és pár centivel arrébb. Azért kellett arrébb rakni, hogy az ajtólapok a nyílás közepén és ne a teljes folyosó közepén találkozzanak. Ehhez vágni is kellett a rúd egyik végéből. De végül csak sikerül jól beállítani az ajtókat.
A gerendából Sanyi levésett egy kicsit, így a csigák is átférnek alatta.

Még van egy kis rés középen, de bízunk benne, hogy ha széleken helyükre kerülnek a tengelyek, amiken fordulnak a szárnyak és a szélső csigákat fixáljuk, hogy csak forduljanak, de ne csússzanak, akkor egyenesbe jönnek a szárnyak. Ha nem, akkor ezzel kell együtt élnünk ( vagy vágunk az ajtók oldalából).

Indulás előtt még Sanyi leragasztotta a tengelyeket. Fúrni kellene, de mivel még vakolni fogjuk a falat, így lehet, hogy az ajtók pár centivel arrébb kerülnek és akkor a tengelyeket is arrébb kell tenni. Addig marad a ragasztás.

A hétvégét a harmónikaajtó tábláinak elkészítésével töltöttük. Vettem hozzá csomómentes gyalult léceket. (Igazából Sanyi vette, mert ő volt a fatelepen,, én csak leadtam a rendelést ) A deszkák 2 cm vastagok, de kiderült, hogy a vasalatok 3,5cm szélesek. Új anyagot nem akartunk venni, ezért abból dolgoztunk, amink volt. Kettesével összeragasztottam a deszkákat, aztán félbevágtam őket. Így a 2cm vastag 10 cm széles deszkák helyett lettek 4cm vastag 5 cm széles stafnik. 

Ezután más csak méretre kellett vágni, majd kimarni a betét és a dominók helyét. Összeállítás után pedig az élekbe martunk mintát.


Az összeragasztásnál most már rutinosabbak voltunk, nem kellett annyit küzdenünk, mint legutóbb. 



Jövő héten jöhet a festés, és a beszerelés.

Sanyi befejezte az átjáró borítását is. A vakolással várunk tavaszig, de az ajtót így is be tudjuk tenni a helyre.

Áron ajtaját még az év vége előtt be akartuk fejezni és sikerült is 31-én a helyére tenni. Most már ki lehet zárni Rubyt a szobákból. Nem lenne erre szükség, ha nem csak akkor lenne szobatiszta, ha kedve tartja. De sajnos rendszeresen eljátsza azt, hogy bejön az udvarról és elvonul valamelyik szobába pisilni. 

Erre az ajtóra már új kilincs került, mert kifogytunk a használható régiből. Szerencsére gyártják még ezt a típust, így ránézésre nem látszik a különbség. Egyetlen különbség van, az újnak nincs a kulcslyukon kis takaró lemeze. Először fel sem tűnt, csak az volt furcsa, hogy belátok a kulcslyukon, aztán leesett, hogy miért.

Belülről ugyan olyan festéket kapott, mint a szekrény. A folyosó felöli oldalon pedig lila, mint Benié. A lila festék krétafesték, azért arra kellett egy réteg lakk is. Lakkozás után kicsit sötétebb lett és a felületen is látszottak az ecsetnyomok. 2 hete vettem egy szuper matt lakkot, és Áron ajtajánál már azt használtam. Valóban jobban hasonlít a felület a lakkozás előtti állapothoz.

Az év első napján majdnem pihentünk, de én végül nekiláttam felmérni, hogy mennyi osb kell a nagyszoba és a folyosó közötti kis szakasz borításhoz. Végül Sanyi is beszállt, mikor Ruby szabotálta a pihenését.
A borítás egy részével el is készültünk. A rétegelt lemez festve lesz, az osb pedig vakolva.


És úgy döntöttünk, hogy ide nem egy normál ajtó kerül, hanem egy toló-harmónika ajtó. Ilyesmi:

A vasalatot már beszereztük, már csak az ajtó lapokat kell elkészítenem.

2 egérrel kevesebb garázdálkodik a házban mostantól. A ragasztós csapda a műhelyben elkapott kettőt. Egyébként nagyon igényes egerek lehettek, mert a szappanra jártak rá.

Évek óta nem volt karácsonyfánk, de idén újra vettünk egyet. Rubynak ez az első karácsonya és megérdemelt egy fát.

Elkészültünk a fiókokkal. Még valamit ki kell találnunk a fal és a szekrény találkozásának takarására. Normál esetben takaró lécet tennénk fel, de mivel nem egyenes a fal, hézagok maradnának. Lehet, hogy kénytelenek leszünk vakolni.

A fiókok után jöhet újra egy ajtó. Áron ajtajának alkatrészei félig már elkészültek Beniével együtt. A hétvégén megcsináltuk a csapolást, Sanyi kifúrta a zárhelyet, majd összeállítottuk az ajtólapot és össze is ragasztottuk. 

A ragasztással megküzdöttünk, mert a lapok nem akartak bemenni a helyükre. Vagy azért, mert nem volt elég nagy az árkolás vagy azért mert végigragasztóztuk és nagyon tapadt. Szórítóval kellett centinként a helyére húznunk a középső kis lapot, de végül összeállt és biztos nem fog sehol lötyögni.

Majdnem fehér karácsonyunk lett. 23-án este elkezdett nagy pelyhekben hullani a hó. Esett 10-15 cm és meg is maradt reggelig. Reggel aztán az idő is elkezdett melegedni és estére a hó nagy része is elolvadt.

Kutyák élvezik hogy bármikor kimehetnek és aztán bejöhetnek melegedni. Ruby nagyon fázós, így ő még jobban értékeli a kályha melegét.

Az ajtó készítése előtt még gyorsan újrafestettem az asztalt a műhelyben. 

Idén a kutyák is kaptak ajándékot, egy rókát és egy rágókát. A róka a frászt hozza Rubyra, ugatja, nyüszít és elmenekül, ha meglátja. Párszor már megszaglászta, de még nem sikerült összebarátkoznia vele.

És valaki szeret a kisgazdi ölében utazni.

A múlt hétvége kimaradt, mert Sanyi lebetegedett. de már jól van.

Nem akartam egyből nekiállni a következő ajtónak, ezért Áron szekrényét fejezzük be előtte. Mivel nincs elég vastag rétegelt lemezem, így a 12mm vastagat használtam. Féltem, hogy ilyen távon meghajlana (112cm széles), ezért készítettem egy keretet. Az oldalához hajópadlót használtam, máshoz úgy se nagyon jó, mert elég görbe. 

Az alját régi újságokkal akartam borítani, de nem igazán sikerült. Vettem direkt decoupagehoz való ragasztót, de nem igazán működött. Felkentem egy réteget, majd rátettem a papírt, de nem ragadt oda, mert a ragasztó egy pillanat alatt megszáradt. Ha vastagabban kenem, akkor meg 1 lap felragasztáshoz elfogy az egész üveg. Végül leszedtem az egészet. Pár helyen mégis megragadt, ott lecsiszoltam a papírt és ott maradt a tinta. Egész jól néz ki így is.

A beszerelés elvitte majdnem az egész napunkat. Nem volt tökéletesen párhuzamos a 2 oldal, ezért nem járt könnyen a fiók. Addig kellett trükközni, míg jó nem lett.

Már csak előlap kell rájuk, de azt hiszem, az sem lesz meg pár óra alatt.

Az egyik már szárad.

Sanyi lefúrta a burkolatelválasztót a szoba és a folyosó között. Előtte hosszasan tanulmányoztuk a padlófűtés szereléskor készült képeket és a most készült hőkamerás képeket, nehogy elfúrjuk valamelyik fűtéscsövet. Valószínűleg sikerült belőni a csövek helyét, mert nem lett vizes a fúró.

Amíg száradt a fiókok ragasztása, lefestettem a sámlit. Vettem korábban minden féle színű festéket, de nem volt még alkalom használni őket. A pinket valószínűleg nem is lesz, mert 3 fiú mellett valahogy soha nem jön fel lehetőségként. De egy ilyen kis bútor talán lehet ennyire feltűnő és lányos.

A szombat délelőttünk elment arra, hogy plusz 2 kereket szereltünk a munkaasztalomra. Úgy tűnt, mintha megereszkedett volna a közepe a hosszú oldal mentén, ezért vettem még két kereket és minden szintet alátámasztottunk középen. Ami furcsa, hogy a mérések alapján a közepe még magasabban van, mint a szélei és mégis ha ráfektetek valamit, középen nem ér az asztallaphoz. Az anyagok vastagsága mindenhol ugyan annyi, így nem értem, hogy ez hogyan lehetséges.
A kerekek szereléséhez oldalára kellett állítani az asztalt, amihez előbb mindent le kellett pakolni róla. Felszereltük az új kerekeket és az alátámasztásokat. Az asztallapban továbbra is van egy kis gödör, de így már biztos nem lesz mélyebb. És most legalább szép rendezett a 2 tároló szint.

Az ajtóval is volt még egy kis tennivalónk, ami el is vitte a hétvégé hátralévő részét. Mivel nem lehetett becsukni, így addig kellett alakítani, míg befér a helyére. Mivel már ki volt marva a zárszerkezet helye és a süllyesztést is megcsináltuk, ahhoz a részhez nem akartunk nyúlni. Végül a fogadó oldalon martunk le többet, így ott kellett a süllyesztést újra kivésni.
Ezután ki kellett vágni a kilincs és a kulcs helyét és kilincset is kellett szerezni. 1 pár kilincs volt még, de takaró címke nem. Végül találtunk egy párat az egyik ajtón. Kicsit görbe és karcos, de a célnak megfelel. Sanyi megtisztította és kiegyengette, amennyire tudta.

Amíg én a festéssel voltam elfoglalva, Sanyi leszabta az ágyak aljára a takaró lemezt. Mivel fiókok lesznek és nem szeretnénk, hogy az egerek a cuccaink között mászkáljanak, zártá kell tenni az egész ágyat. Alulra osb került, felül eddig is teljesen be volt fedve, elől pedig majd lezárják a fiók előlapok.

Vasárnap délutánra a festés is elkészült és meg is száradt. Krétafestéket használtam, kicsit koptattam és végül lakkoztam. És mivel nem akartuk, hogy a falak mellett az ajtók is fehérek legyenek, így szép élénk színekben pompázik az első elkészült darab.

A folyosó felől más színt kapott.

Jól áll neki a régi réz kilincs.

Itt a tél, hideg volt a hétvégén. A kutyák viselik a legnehezebben, mert szeretnének kint lenni, de fáznak. Így ha bejönnek, szívesen fekszenek a kályha közelébe.

Sok idő egy ajtó elkészítése. Ez már legalább a 3. hétvége, hogy ezzel foglalkozunk és még az első sem készült el. Szombaton először rétegelt lemezből kivágtuk a betéteket. (Péntek este vettünk 3 darabot)

Majd összeragasztottuk a darabokat.

Már a ragasztó száradása közben lealapoztam azokat a részeket, amihez hozzáfértem.

Vasárnap a diópántok felszerelésével kezdtünk. Elvitte a délelőttöt és a délután egy részét is. Már az ablak pántokat sem volt egyszerű felszerelni, de ajtóhoz valók nagyobbak és ezért mélyebbre kell vésni. 

3 körül elkezdtük a beépítést. A nyílás fentről lefelé szélesedik, így az alján nem volt elég a purhab, kisebb léc darabokkal is ki kellett ékelni. A keret már a helyén, de van még vele munka. Festeni kell és ki kell vésni a zárnyelv helyét. Az ajtó lapból is kell egy kicsit lefaragni, mert nem csukódik be. Nem sikerül egyenesen felszerelni a pántokat, azért az alján még rés van , felül viszont már nem fér be a keretbe. Még pár réteg festék is kell rá és a zárat is be kell szerelni. Még kilincs sincs hozzá, vagy venni kell vagy ha szerencsénk van, jó hozzá valamelyik régi ajtón lévő.

Az egész hétvégénket elvitte az ajtó készítés. Sanyit is bevontam a feladatba, mert nem nagyon akart kinti munkát végezni. Én mondtam, hogy vakoljon a folyosón, dehát sajnos túl hideg a homok és így nem lehet. 

Sok idő egy ajtó lap elkészítse is. Ráadásul nagyok a darabjai és nehéz velük manőverezni. Tartani se tudom őket, állványt is használnom kell. 1x rá is dőlt a lábamra, de mivel a körmöm már a futástól leesett, most nem szenvedtem maradandó sérüléseket.
Az egyik ajtó alkatrészeivel készültünk el vasárnap délutánra.

Az első a méretre vágás volt, aztán elkészítettem az aljazásokat (a kivágást, ahol az ajtólap és az ajtókeret összetalálkozik, majd elkészítettük a csapfészkeket. A hosszlyukfúró egyből nem birkózott meg a feladattal, ezért Sanyi előfúrta pár helyen.

Ezután jöhetett a csapok elkészítése. Egész jól illeszkedtek a végén

Ezeken kívűl még rengeteg feladat volt. Be kellett süllyeszteni a zár fogadó részének lemezét, a zár helyét is ki kellett alakítani. A betéteknek is kellett árkot marni és egy kis díszítést körbe, hogy ne tűnjön olyan vastagnak az ajtólap. 

A csiszolásra és rovarmentesítésre(megelőzésre) már nem maradt idő. Még rétegelt lemezt is vennünk kell, abból lesznek a betétek. Nem lesz túl gazdaságos, mert kb. 120x120-asak a lapok és nekem egy ajtóhoz 2 db 70x70-es és egy kisebb darab kell. 

Az egyik ajtófríz el van görbülve. Indulás előtt kicsi bevizeztük és összeszorítottuk más darabokkal. Reméljük, ettől kiegyenesedik, különben az ajtónk már az előtt vetemedett lesz, hogy beépítjük.

Leesett az első hó is ma. Nem esett sokáig és nem is nagyon maradt meg.

Ezt a hideget már a kutyák sem kedvelik. A rövidke kint léteket a benti melegben szokták kipihenni. Betty a babzsákján, Ruby pedig főleg a kanapén.

Teljesen elkészült a burkolás a folyosón, Sanyi fugázott szombaton. 

Én lefestettem a szekrényt és vasárnap már használni is tudtuk. Ajtaja még nincs, ezt is felírom a listára rögtön a fiókok után. Végre van hova akasztani a kabátokat és a hátizsákokat sem kell egyik kanapéról a másikra pakolni.

Vasárnap ismét összepakoltam a műhelyben. Ez rendszeres program, mert amint nekiállok valaminek, hatalmas felfordulás lesz. El is vitte a délelőttömet. Délután egy kis pihenő után, méretre vágtam ajtótokok anyagát és az egyik kötéseit is kivágtam/véstem. 

Sanyi is fát vágott, csak ő a tüzifát kezdte el felaprítani. Az udvaron lévő kisebb halom is elég lesz talán még jövő télen is. És a ház előtt még ott egy 5x akkora halom.

Sok fejtörést okozott, hogy milyen színűek legyenek az ágyak. Végül rendeltem több féle színt és a fiúk választották ki a színpárost. Akartunk végre valami színeset, mert a barna gerendák és a fehér falak nem túl változatosak. 

Mivel kerekeik is vannak, könnyen mozgathatók. Egyből ki is próbálhattam több féle elrendezést. Végül az egyik fal mentén helyeztem el őket. ( De majd át kell helyezni a másik oldalra, mert még nincs ajtó és ha valaki fordul az ágyban felkapcsol a villany a folyosón.)

Maradt elég hely a csocsóasztalnak és egyéb berendezésnek. Egyből játszottunk is egy kicsit és éjjel Beni és Sanyi már itt is aludtak.

A burkolás befejezése előtt kellett egy kicsit faragni a betonon. A középen lévő régi ajtónyílásnál volt egy kis szintkülönbség a betonban. Itt fel is jött a lerakott járólap. Ezt kellett kicsit kiegyengetni. 
És volt még egy kis javítani való a fűtési rendszeren is. Az egyik csatlakozás szivárgott, így Sanyinak tömítést kellett cserélnie.

Én ma nekiáltam egy szekrénynek. A faanyag, amit gyalultunk nem alkalmas arra, hogy felszeleteljem és lapokat ragasszak belőle. Túl sok benne a göcsört, nem maradnának egyben a lécek. Viszont egyben hagyva csinálhatok belőle szekrényt. A legjobb lett volna még pár gerendát gyalulni, hogy elég legyen egy nagyobb szekrényre is, de mivel esett az eső, nem sok kedvem volt hozzá. Így végül egy keskeny 160cm magas szekrény lesz.

Sanyi eközben befejezte a burkolást, leragasztotta a szélső darabokat. Jövő héten már csak fugázni kell.

Szombaton a fatelepen kezdtünk (még Pesten) , mert szükségünk volt faanyagra az ajtókeretekhez és ajtókhoz. Szobon is vehettünk volna, de az a fatelep nem a szívünk csücske. Általában elég sokat kell várni és az árak is csak ott helyben derülnek ki, mert honlapjuk nincsen. 

A nap hátralévő részében befejeztük a laminált padló lerakását. Megnéztem pár videót, hogy kiderüljön, mit csinálunk rosszul. Végül arra jutottam, hogy az a probléma forrása, hogy nekünk nem mennek el a lapok a falig, így nincs ami a helyén tartsa őket. Szóval maradt a küzdelem. De azért valamit javultunk, mert 1x sem kellett visszaszedni és fél nap sem kellett a szoba befejezéséhez.

A vasárnapot gyalulással töltöttük. Vannak még maradék gerendáink, abból használtunk el párat. Az ajtóknak ugyan vettünk anyagot, de ágyat is kell csinálnom és annak nem. Ehhez kellett a gerenda. Nem a legjobb alapanyag, mert görbe is, göcsös is, de azért lehet vele kezdeni valamit. Az ajtó anyagát is gyalulni kellett, mert nem úgy árulják.

Hétfőn nekiálltam az ágyaknak. Kicsi a műhely ahhoz, hogy mindenhol faanyagot tároljunk és közben 2 darab ágy alkatrészeit is legyártsuk. Folyton pakolni kell egyik helyről a másikra, attól függően, hogy éppen mit akarok használni vagy mire kell a hely. Még a keddet is az alkatrészek előkészítésével kezdtem, csak délután jutottunk el az összeállításig. Végül csak 1-et sikerült összeszerelni, mert azt hittük, elfogyott a ragasztó. 

Össze se tudom számolni hány dominó helyet kellett kimarnom. Nem szeretném, ha valaki alatt szétesne az ágy, így nem sajnáltuk az anyagot.

Ma reggel végül találtam még egy flakon ragasztót. Szerencsére időnként venni szoktam egyet, ha olyan helyen járok, így volt egy a fürdő festésekor vett anyagok között. Miután a második ágy ragasztása is megszáradt, jöhetett a csiszolás és az élek lekerekítése.

Már csak fekvőfelületnek kell anyagot vágni és lehet is használni. Közben persze ki kell még találni, hogy milyen színűre fessem őket, mert nem szeretném csupaszon hagyni. (Helyenként kék a fa a gombától.) Ja és a fiókok sincsenek készen, de még a szekrény fiókjaival is adós vagyok, így ezeknek várniuk kell a sorukra. Az a nehézség a fiókokkal, hogy kellene értelmes vastagságú lap, amiből az alját csinálhatom. Vagy venni kellene rétegelt lemezt, ami egy kisebb vagyon 2cm vastagságban vagy tömbösítenem kellene, ami meg sok idő. Na ezért maradnak el mindig a fiókok.

Sanyi mikor nem nekem segített, bekötötte a második keringető szivattyút a fűtési rendszerbe. Eddig is be volt, de most úgy kötötte be, hogy a másikkal szinkronban működjön.

A járólap darabolás problémáját is sikerült megoldani. Vettünk egy vizes vágót. Bérelhettünk volna, de mivel máshol is ilyen lapok lesznek, nem úsztuk volna meg 1 alkalommal. Több hétvége viszont már többe került volna, mint venni egy kicsi olcsót. Sikerül is Sanyinak ledarabolni a hiányzókat úgy, hogy nem ment a lapok 2/3-a a kukába. (Leragasztva még nincsenek, az szombatra maradt.)

Itt van az ősz és ezzel együtt újra az egerek is. Még nem olyan pofátlanok, mint korábban voltak, de már nyomokat hagynak. Ismét tettünk ki csapdákat, remélem, most hamarabb sikerül megszabadulni tőlük, mint a korábbi években. Az egyiket láttuk is, mikor a farakást pakoltuk át. És sajnos rá kellett jönnünk, hogy 2 vaksi kutyánk van, mert nem látták, hogy a farakás mellett futkos az egér.

Én kicsit előre szaladtam. A ház első felébe tervezett konyha csak évek múlva lesz készen, de én már megvettem a tányérokat. Egy ideje már nézegettem, aztán azzal szembesültem, hogy jól megdrágultak, majd azzal, hogy amit kinéztem már nem is kapható. Így mikor találtam másikat ami tetszett, gyorsan meg is rendeltem. A gyorsan elég erős túlzás, mert nem ment egyszerűen. Ezek egy cseh gyártó porcelánjai és nem találtam itthon olyat, aki árulná őket. A gyártó websohopjában nem volt magyarországi kiszállítás. Végül találtam egy székesfehérvári porcelánboltot, aki be tudta volna szerezni, de olyam pofátlanul drágán, hogy inkább felvettem a kapcsolatot a gyártóval. 1 héttel később meg is kaptam a készleteket. 

2 készlet. Az egyik sima nyomott mintás fehér, a másik ugyan az plusz kis kék virágok. A sima fehérekből csak tányérok vannak, a kék virágosból egyéb darabok is.

Majd meg kell nézetnem a fiúkkal, azt a Jó barátok epizódot, ahol Mónika elmagyarázza, hogyan kell enni a tányérokból úgy, hogy a kés ne érjen hozzá.

Múlt héten először fogadtunk vendégeket a háznál. Eddig csak beugró látogatóink voltak, de most ebédet is felszolgáltunk. Az alkalom Beni születésnapja volt. Már évek óta nem tartunk neki családi szülinapozást, de ez most jó alkalomnak tűnt arra, hogy megmutassuk a házat a család egy részének. Nem sokan látták eddig és még mindig sokan maradtak, akikre ez most is igaz. 

A múlt szombatom ezért készülődéssel telt. Kis takarítás, főzőcske, majd az ebéd. A fiúkkal szombaton vissza is jöttünk Pestre, mert Beni vasárnap megint futóversenyen önkénteskedett. Sanyi és a kutyás papa maradtak, hogy megpróbálják rákötni a 2. osztó-gyűjtőt a rendszerre. Nagyjából sikerrel is jártak, Sanyi a maradékot pár óra alatt befejezte ezen a hétvégén. 

Pénteken végre a légkondit is beszerelték, így egy csapásra 2 féle fűtés is lett az új szobákban. Kicsit csalódtam, mert Áron szobájában elég csúnyácska lett a csövek kivezetése. De majd kitalálunk valamit, hogy elrejtsük.

Beninél sokkal szebben sikerült a kivitelezés, mert ott elfért az udvar felöli falon.

Szombaton végre nekiálltunk a födém szigetelésének. 1 réteg geotextillel kezdtünk.

Aztán következett 1 párazáró réteg. Volt még egy kis hőtükrös bubi fólia, ezt használtuk el először. A maradék területet pedig sima fekete fóliával terítettük le. Azóta utálom ezeket a hatalmas főlákat, amióta meg kellett küzdenünk egy (vagy inkább több) 4x6 méteres darab rögzítésével a tetőn a szélben. 

Ezekkel a munkákkal akár gyorsan is lehetne haladni, ha nem mennének több helyen kábelek és ezért nem kellene folyton vágni és ragasztani. 
A következő réteg a kőzetgyapot. 15cm vastagot vettünk még pár éve, mikor a nagy szobát szigeteltük. Jobb lenne 2x ilyen vastag, de egyelőre ez is ennyi marad. 

És végül egy réteg páraáteresztő fólia került a tetejére. Fontos, hogy a kőzetgyapot ki tudjon száradni ha valahogy véletlenül vizes lenne, de védve legyen a portól és a víztől. A munka végeztével a járófelületet biztosító osb-k is a helyükre kerülhettek. 

Miután ezzel végeztünk, Sanyi leválasztotta a ház első részét, hogy minél kevesebb meleg szökjön el. Egyik oldalon gipszkarton takarást, a másikon pedig osb lapokat kapott a falszakasz. (És Sanyi elé pakolt egy csomó szigetelő anyagot is)


Amíg Sanyi ezzel foglalkozott én előkészültem Beni szobájában a laminált padló lerakáshoz. Kiürítettem, felporszívóztam és letettem az alátétet.

A padló lerakásnak már csak hétfő reggel álltunk neki. Nem tűnik egy nehéz munkának, de mégis az. Első probléma a szoba alakja. Mivel egyáltalán nem téglalap, így nem lehet egyenes lapokkal indítani. Be kell lőni középen egy egyenest és ahhoz igazítani a szélét. Ráadásul mivel a beton nem a falig ér, így szegélyt is kell tennünk körbe. Annak méretre vágása és lefúrása sem 2 perc. (És az ember nem is gondolná, hogy a szegély majdnem annyiba kerül, mint maga a laminált padló)

A nap végére csak a szoba felével készültünk el. Többször vissza kellett szedni elkészült sorokat, mert mikor próbáltuk az aktuális darabot a helyére ütögetni, az szétszedte magával vitte az előző sor egy részét. Vagy mi vagyunk bénák, vagy a laminált padló nem a legjobb konstrukció.

Hiába nincsenek még készen a szobák, Áron és én már aludtunk mindkettőben. Múlt héten és most péntek és szombat este Beniében, majd vasárnap Áronéban.

Mivel matrac már 4 van, de ágykeret csak kettő, így fejenként 2 matracon aludtunk.

Én nem aludtam valami jól. Múlt héten a hideg miatt. Most pedig a légkondit nem tudtam még úgy beállítani, hogy ne csináljon szélvihart az éjjel. Szerencsére nem volt nagyon hideg és a padlófűtéstől amúgy is átmelegedtek kicsit a szobák, így ki tudtam kapcsolni a légkondikat, mikor meguntam az állandó ébredést.

A folyosón mozgásra kapcsolnak a lámpák, ami általában nagyon praktikus. Csakhogy Rubynak megtetszett, hogy felkapcsol a lámpa, azért néha éjszaka tesz pár kört a folyosón. Ha lesznek végre szobaajtók, akkor már ez sem fog problémát jelenteni. 

Szombaton folytattam a folyosó burkolását. Majdnem végeztem a egész lapok lerakásával, mikor elfogyott a ragasztó. Még másfél sor hiányzik, amit majd a daraboltakkal együtt rakok le.

Sajnos egy kis homok került a gépezetbe. Elkezdtem a hiányzó részekhez levágni a darabokat, de rögötön az elsőnél kiderült, hogy nem lesz könnyű menet. Az első vágás görbén tört el. Megpróbáltam még egyet vágni, azt tejesen félrement. Ugyan ezzel a csempevágóval a fürdőnél nem volt gond. Ezután megkértem Sanyit, hogy próbálja meg ő is, hátha csak én vagyok béna. Neki sem sikerült egyeneset vágnia. Ráadásul nagyon szépnek kell lennie a vágásnak, mert ha nem akarunk kidobni 4 doboz 2/3-át, akkor vágott élnek is kell a meglévő lapok mellé kerülnie. Sajnos olyan a minta, hogy mindenhova ugyan az a darab kellene és így egy egészből csak 1 csíkot tudnánk felhasználni. Vagy ügyesen vágunk és akkor csak 1/3 kuka.
Felmerült az az ötlet is, hogy valami egyszínűvel rakjuk körbe a szélét. Megnéztük fa hatásúval és fehérrel is, egyik sem tetszett igazán. Arra jutottunk, hogy veszünk kővágó korongot a gérvágóhoz, amit Sanyi fém daraboláshoz vett. 

Sanyi szombaton megcsinálta a folyosó világítást. Mivel nem sikerült megfelelő helyet találni a kapcsolóknak, így a mozgásérzékelő mellett döntöttünk. 

Vasárnap Sanyi délelőtt lefestette még 1x Beni szobáját, hogy felszerelhesse ott is a kapcsolókat és lámpákat. 


Én pakolással és takarítással töltöttem a napot. A fürdőből áthordtam a társasjátékokat Áron szekrényébe és a csocsó asztalt is elköltöztettük. Ideiglenesen Áronnál kapott helyet, mert Beninél még nincs lent a laminált padló.

Így végre nem olyan nyomasztóan zsúfolt a nagyszoba, lehet normálisan közlekedni. 

Vasárnap délelőtt volt egy kis áramszünet, ami addig tartott, hogy végül az ebédet is szabad tűzön kellett elkészíteni. Még jó, hogy vasárnapra maradt a lazac, mert a fasírtot nehéz lett volna vaslapon megsütni.

Szombaton Sanyi dolgozott, ezért csak késő délután értünk a házhoz. Sanyi lecsiszolta a glettelést és lemosta falat, majd nekiállt a festésnek. Elég későn végzett vele, de legalább 1 réteg elkészült.

Én eközben kicsit összepakoltam a műhelyben, hogy neki tudjak állni majd az ajtóknak. A pad, amit tavasszal vettünk, egészen eddig a műhelyben volt. Ha már ott volt, mindig rápakoltam ezt-azt, így kicsit megviselt lett. Ezért kapott egy újabb réteg festéket, egy kis zöldet a sárga után és bekerült a lakótérbe.

Vasárnapra keresnem kellett valami munkát magamnak, amíg Sanyi befejezi a villanyszerelést. Szigetelni még nem lehet, egyedül pedig nem akartam 2 méteres gerendákat gyalulni. Végül arra jutottam, hogy elkezdem a burkolást a folyosón. Sanyi kikeverte nekem a ragasztót és neki is estem. Kb. 3,5 nm-el haladtam a nap folyamán.

Még csak egész lapokat tettem le, a darabolást a végére hagyom. 

És a nap végén végre fel lehetett kapcsolni az első lámpát Áron szobájában. És áram is lett minden konnektorban.

Azt hittük, ferde a lámabúra, mert olyan furán állt. Sanyi szétszedte, összerakta, de még mindig ferdének tűnt. Végül kiderült, hogy az égő ferde. Ilyennel se találkoztunk korábban.

Szombat délelőtt a padláson kezdtük. Én lefestettem vékonylazúrral a Beni szobája feletti deszkákat. Áron szobáját már kb. 2 éve megcsináltam, aztán következet egy kis szünet. Mivel lassan aktuális a födémszigetelés, még gyorsan lekentem előtte a fát. 

Egész jól néz ki, kár, hogy nem fog látszódni. 

Sanyi eközben megint villanyszerelt. Most jutott el odáig, hogy a lámpákat és konnektorokat be is kösse. És pár hét múlva jönnek légkondit is szerelni, annak is kell áram.

Jövő héten lehet csiszolni és festeni. 

A maradék időben (amit nem mosogatással töltöttem) Áron gerendáit tisztítottam le. Kicsit összekentük a végeit és néhol a közepét is, muszáj volt letakarítani. 

Igazából az volt a terv, hogy nekiállok az ajtóknak. Elő is szedtem az ajtó frízeket, de mivel kicsit pakolni kellett volna a műhelyben, hogy méretre tudjam vágni és meg tudjam gyalulni, így inkább minden mást csináltam. 

Szombaton befejeztem végre Beni ablakát. Nem ment simán, mert 2 üveget 1-1 mm-el nagyobbra vágtak. Választhattam, hogy visszaviszem vagy a keretet igazítom az üveghez. Az utóbbit választottam. 2 oldalt vésővel leszedtem annyit, hogy beférjen az üveg. 

Ezután nekiállhattam a szekrényajtónak. Estére megvoltak az alkatrészei, de összeragasztani nem tudtam, mert a 4mm vastag rétegelt lemez nem fért be az 5 mm-es árokba. Az összeállítást így inkább másnapra hagytam. Csiszoltam a lemezen, de nagyon nem akart bemenni a helyére így sem. Végül beszappanoztam a széleit és így már be lehetett tuszkolni. Nem kell attól félnünk, hogy lötyögni fog. Ezután jöhetett a festés. Ebéd utánra maradt a felszerelés. Mivel közézáródó ajtót csináltam, így a vasalatot ahhoz kellett választani. Egy modern pánthoz nem volt elég hely, ezért pillangópántot használtam. A felszerelés elég problémás volt, kb 2 óránkat elvitte, mert ezeken a pántokon semmilyen állítási lehetőség nincs. Ha rossz helyre kerül, akkor így jártunk. És persze 2x is rossz helyre szereltük fel és nem lehetett becsukni az ajtót. De végül nagyjából jó lett. 
Még 2 fiókot kell csinálnom, de előbb be kéne szerezni hozzá az alapanyagot. 

Végül ki is takarítottam a szobában, hogy végre aludni lehessen benne. De az nem most lesz, mert nincs ajtó és a szomszéd szobában még hátra van a glett csiszolása. És a gerendákat is meg kell tisztítani, mert pár helyen sikerült összefestékezni. Amíg koszolunk, felesleges birtokba venni a szobát.

Sanyi a hétvége nagy részét Beni szobájának glettelésével töltötte. 1x sikerült körbe érnie és egy kis részen megcsiszolni az első réteget.

Szombaton betakarítottuk az utolsó terményt is, a répát. Ahhoz képest, hogy milyen nehezen indult, egész sok lett. A paradicsom is terem még, mindig annyit, amennyit meg is tudunk enni. 

Szülinapi buli miatt a hétvégéből csak a szombat telt munkával. Sanyi elkezdte Beni szobájának glettelését, de csak a feléig ért el. Az ő módszere kicsit más, mint az enyém volt. Én próbáltam már ez első réteget simára húzni. Ő viszont bőven kent fel anyagot abban bízva, hogy majd a feleseleget lecsiszolja.

Én majdnem befejeztem Beni ablakát. Délelőtt kivágtam a diópántok helyét a kereten is és vágtam üveg rögzítő lécet. Aztán ebédkészítés és elfogyasztása után rögzítettük a pántokat. A három ablakból ez sikerült a legjobban, sehol sem szorul és simán csukódik. Reméljük ez tendencia és nem csak véletlen.
Ezután kivéstem a riglik helyét és lefestettem még 1 rétegben mindent. Megcsináltam az üvegrögzítő lécek marását, méretre is vágtam őket majd festettem. Jövő héten már csak az üvegezést kell megcsinálnom.

A héten elkezdtük a gyerekszobák berendezésének beszerzését is. Vettünk matracokat és ágyneműt. Rendeltem árnyékolókat is. Ha végeztem az ablakkal, akkor csinálok 1 ágykeretet és befejezem a szekrényt is. Fióksínek még nem érkeztek meg, így fiók még nem lesz egy darabig.

Az Ipoly mentén bicikliutat építenek. Nem tudom, hol indul pontosan, de majd ha elkészült, kiderítjük. Reméljük, egyszer Mikoláig is elér és akkor az autóktól védett úton lehetne tekerni. 


Mostanában sok időt töltöttem a tökéletes lámpák megtalálásával. Nem egyszerű egy parasztházba olyan lámpát találni, ami nem üt el nagyon a környezettől. A nagy keresgélés közben végül itthonra találtam valami jót. A gyerekek szobájában eléggé meg tud állni a levegő és légkondi csak a nappaliban van. Ráadásul Beni szobájának villanykapcsolója a szobák szétválasztáskor Áron részén maradt. Most találtam olyan lámpát, ami mindkettőre megoldást jelent. Távirányítós ventillátoros mennyezeti lámpa. Állítható a színhőmérséklet, a fényerő és 3 fokozatban a ventillátor ereje is. Elég jó fénye van és kellemes a légmozgás is. Persze Mikolán nem ilyen lesz, mert nagyon modern megjelenésű.

Szombaton Beni ablakai megkapták az első réteg festéket, aztán kivéstem a diópántok helyét az ablakszárnyakon.

Áron szekrényével is haladtam egy kicsit. Megcsináltam a polctartókat. 

A polcokat rétegelt lemezből lett volna a legegyszerűbb elkészíteni. De mivel épp nincs a megfelelő vastagságban, így kénytelen voltam fából csinálni. A műhely tetejéhez rendelt faanyagból elég sok megmaradt. Feldaraboltunk egy gerendát, hogy legyen alapanyag.

Gyalultam, szeleteltem, ragasztottam, csiszoltam, festettem és kész is lettek a polcok. (És el is ment vele a vasárnap)

Sanyi előkészítette a kis ablak helyét. Le kellett verni a régi vakolatot és fel kellett szerelni a rácsot. Ez volt az egyetlen ablak, amin nem volt rács. Így a többinek sem volt túl sok értelme.

Vasárnap délután az ablak is bekerült a helyére.

A köztes időben a folyosó boltíveit is bevakolta.

Végre a paradicsom is beérett. Már nem csak néhány szem, hanem egy fél tálnyi. És ha jó idő marad, akkor még pár hétig termés is lesz.

Rubyt hétfőn ivartalanították, ezért ruhát kell hordania. A másik opció a gallér lenne, de abban folyton lefagy, mert neki megy valaminek és aztán mozdulatlanná dermed. Kedden elég kedvetlen volt vagy duzzogott. Szerdán már egy fokkal jobb volt a kedve, sétánál már el is felejtette, hogy depressziós. A hétvégére már teljesen jól lett. Kicsit aggódtam is, mert ugyan úgy rohangált és birkózott Bettyvel, mint máskor. Varratszedés csütörtökön lesz, addig marad a ruha.

Áron szobája lassan elkészül. Pénteken befejeztük a padló lerakást. A befejezés valahogy lassabbra sikerült, mint a kezdet.

A délután hátralévő részében beraktuk az ablakot. 

Csütörtök este Mikolára menet megvettük a járólapot a folyosóra. 1 dobozt leraktam, hogy lássuk hogyan fog kinézni.

Szombaton én folytattam Beni ablakát. Megcsináltam a marásokat és lekenem alapozóval. Sanyi eközben kipótolta a falat az ablak alatt.

Délután Áron szekrényével foglalkoztunk. Betettük a keretet és belambériáztuk az oldalát. Már csak polcokat, fiókokat és ajtókat kell csinálnom.

Vasárnap szünetel a munka, mert el kell menni Beniért. Véget ért a 3 hetes táborozása.

A héten feltöltöttük készleteinket, újra van glett és mész. A pénteket így gletteléssel tölthettem. Az egyenetlen falon a glettvas nem nagyon működött, de egy műanyag tapéta simítóval kiválóan lehetett dolgozni. 

Kora délután végeztem is a szobával, de a száradásnak megint kellett az éjszaka is. Még reggelre sem volt mindenhol száraz, de azért lecsiszoltam. Csiszolás után leporszívóztam a falat, majd le is mostam. Csak ezután következhetett a festés. Azt hittük a glettelt fal szép fehér, de a festék felkenése után derült ki, hogy az inkább tojáshéj színű volt. festés után szinte világított a szoba, olyan fehér lett.

Pénteken, amíg száradt a glett, összeragasztottam az ablakszárnyakat.  Ennél tovább nem jutottam velük, talán a jövő héten befejezem őket. Az üveget már meg tudom rendelni hozzá, mert meg vannak a méretek. 

Szombat délután még nekiálltunk a laminát padló lerakásának. Vettünk 3in1 alátétet. Párazáró és kiegyenlíti az aljzat kisebb egyenetlenségeit. Egész könnyű volt lerakni és jobban néz ki, mint az iszappapíros megoldás. 

A padlólapok fektetését is elkezdtük, de mivel problémás volt az első sor (nem egyenes a beton széle), nem jutottunk messze. Vasárnap reggel folytattuk és hamar el is jutottunk kb. a szoba feléig. Itt abba kellett hagynunk, mert elfogyott a lezáró profil, amit a szélekre teszünk. Csak 2 szál volt, mert a nagyszobában még nem tettük le mindenhol és azt használtuk el. 

A maradék időben Sanyi felszerelte a konnektorokat és kapcsolókat, én pedig megtisztítottam a rácsot és lefestettem még 1 rétegben. Az eredeti festést már pár éve kapta, mikor teljesen megtisztítottam. Pár helyen már rozsdásodott és volt ahol a festék is lekopott (főleg azért, mert meg is csiszoltam).

A vakolás is haladt egy kicsit a hétvégén. Míg én a glettel és festéssel voltam elfoglalva Sanyi vakolt. Csak a fénykép maradt el. De már Beni falának folyosói oldala és az egyik boltives átjáró is készen van.

Végre beértek az első paradicsomok is. Az aldiban vett palántáknak nagyon finom a termése. A koktélparadicsomok is érnek, de közel sem lesz annyi, mint tavaly. A cukkini 2. virágkorát éli, pár hét szünet után újra hozott termést. 

Úgy terveztem, hogy megcsinálom Áron szobájában a glettelést, hogy minél hamarabb le lehessen tenni a laminált padlót. Szombaton neki is álltam, de csak 1 rétegig jutottam, mert elfogyott a klimaglett. Ezt a göröngyös falat elég nehéz gelettelni és nem is szeretnénk szép egyenes végeredményt. De annyit igen, hogy elfedje a vakolatot és festeni lehessen. 

Este 6-ra fejeztem be az teljes szobát. Csiszolni még nem tudtam, mert nem száradt meg, még ott sem, ahol kezdtem. Vasárnap reggel a csiszolással kezdtem, de még akkor is voltak nedves foltok. Csiszolás után látszik, hogy kb. milyen lesz, de még sokat kell javítani. Már nem fogom a teljes felületre felhordani, csak feltöltöm a mélyedéseket és lejavítom a részeket, ahol a csiszolás után újra a vakolat látszik. Ez viszont a jövő hétre maradt, mert a negyed zsák semmire sem lett volna elég. 
A szoba sokkal világosabb lett, valószínűleg nem is fogjuk színesre festeni. Majd a bútorok változatosabbá teszik.


Már a padlót is le lehetne tenni, mert a héten megérkezett. Egy világos színű, kopott mintájú laminált padlót választottunk. Lehet, hogy Áronnak nem fog tetszeni, mert egy hasonló kopott csak kék nagyon nem tetszett neki.

Sanyi a változatosság kedvéért megint vakolt. Körbeért Beni szobájában és elkezdte a folyosót is. De neki is abba kellett hagynia, mert a mész is elfogyott. (Update: abból is maradt negyed zsák)

Vasárnap a csiszolás után folytattam Beni ablakát. Még kell 1-2 hétvége rá, de mire a vakolat megszárad és lehet glettelni, addigra valószínűleg az ablak is készen lesz. Még Áron szekrényét is be kéne fejeznem és egy ágyat is kéne készítenem. És egy ajtó sem ártana, hogy rendesen használni lehessen a szobát. 

Haladni kell a vakolással, hogy még legyen ideje kiszáradni. Bár amilyen sok csapadék van mostanában, ez a nyár nem kedvez a száradásnak. A műhelyben is ment a páramentesítő a héten és félig lett a kanna.

Sanyi haladt Beni szobájával. Az időjárás miatt a habarcsot inkább a leendő nappalinkban keverte a betonkeverővel.

Én túlestem a gyaluláson. Annyira nem szeretem, mert nagyon sok időt elvisz és egész végig ide-oda kell rohangálni a gép 2 vége között. Ha Sanyi segít, akkor gyorsabb és egyszerűbb, de jobb ha most a vakolással foglalkozik.


Ennél egy kicsivel többet gyalultam, hogy legyen Áron szekrényének elejéhez is. 
Alul 2 fiók lesz, felül pedig 2 ajtó. 

A múlt héten elkészített vázat is bepróbáltuk a helyére. 

Itt volt az ideje kiásni a krumplit. A sok eső lemosta róla a földet és a napsütés nem tesz jót a burgonyának. Idén rekor termésünk lett, a tavalyi kis kosárnyi után idén 2 zsáknyi. 
És lesz mit vetni jövőre, egy fél zsák apró szeműt is összeszedtünk. Még szerencse, hogy szombaton túlestünk rajta, mert vasárnap beköszöntött az ősz. Majdnem egész nap esett, csak késő délutánra állt el és sütött ki a nap.

A héten végre az üvegeket is át tudtam venni. A szombatom el is ment az üvegezésre. Üvegező szilkon az üveg alá, majd üvegező szeg és végül a takaró léc.

A beépítésig becsomagolva várakoznak. 

Sanyi befejezte Áron szobájában a vakolást. A boltív volt még vissza, ehhez cementes vakolatot használ. Csak problémásabb helyeken használ cementet, mindenhol máshol sima mészhabarcsot.

Beni szobájában is elkezdte a vakolást, de a vasárnapi eső nem könnyítette meg a munkát. 

A vasárnap délelőttje sajnos elment a talicska javítására. Nem ez az első eset, hogy elhagyta a kerekét. Egy kis felxelés, egy kis hegesztés és megint használható egy ideig.

Én kicsit rendet raktam a műhelyben, mert az ablak gyártás elég nagy felfordulással járt. Nem volt kedvem gyalulni a következő ablak anyagát, azért inkább Áron beépített szekrényének kezdtem neki. Ahhoz nem kell gyalulni, mert nem sok minden fog látszódni belőle, a falmélyedés 3 oldalát teljesen elrejti.

Három oldalát lambériával burkolom és majd csinálok egy külön keretet az ajtónak elé.

Rendeltünk laminált padlót a szobákba Szlovákiából. Kinéztem egyet a bauhausban, de véletlenül megtaláltam egy szlovák áruházban is fele annyiért. Végül másikat rendeltünk, de onnan. 

Sanyi folytatta Áron szobájának vakolását és ma délutánra majdnem körbe is ért. Az ablak környékén van még egy kis vakolni való.

Reméljük, nem repedezik meg nagyon és nem kell sokat javítani. Tükör sima ez sem lesz, de  nem is volt cél. Vasárnap én is vakoltam egy kicsit. Elkezdtem a folyosót. Úgy terveztük, hogy nem vakoljuk le teljesen, hagyjuk, hogy kilátszódjanak a kövek. A falon, ahol elkezdtem, kisebbek a kövek, így egyelőre nem olyan mutatós.

Majd meglátjuk milyen lesz, ha kész az egész és meg is száradt. Legrosszabb esetben ezt is telibe vakoljuk végül.

Az ablak üvegek végül nem készültek el a héten, így az ablak sem. Én befejeztem annyira, hogy már csak az üveget kelljen beletenni. És persze kell majd még egy réteg festék a végén, mert szerelés közben sok helyen sérült.

A rigliket is felszereltem. Süllyeszteni kellett őket, amit végül maró géppel csináltam. Az első ablakon még kézzel véstem ki, de lusta vagyok, szeretem ha valamit gépesíteni lehet. Persze egy kicsit így is kellett vésni, mivel szögleteset nem tudok marni. Készítettem egy sablont, hogy egyszerűbb és pontosabb legyen.

Ezután már csak szögletesíteni kellett.

Az ellendarabok felszerelése egész könnyű volt. Fúrtam 2 pici lyukat és csak belekalapáltam az oda való darabot.

Ez végül nem maradt így, áthelyeztem mindkettőt és az egyiket meg is fordítottam. Szerencsére a fát könnyű javítani.

A hétvégén leszüreteltük az első adag kukoricát. Még maradt egy adag a következő hétvégére is, ha a kártevők nem eszik meg addig. Elég sok büdösbogár (poloska) van rajtuk. 
Krumpli is fogyasztható már, egy ideje arra is rájárunk. Még nem ástuk fel az egészet, mindig csak annyit szedünk ki, amennyi éppen kell. 
És lehet, hogy végül paradicsomunk is lesz. Már színesednek az első szemek.

A két fiú szobája most már csak a folyosón át kapcsolódik. Sanyi szombaton befalazta a köztük lévő nyílást. A fal Beni oldalára került, mert övé a nagyobb szoba.. A fal mélyedésbe Áronnál egy szekrény fog költözni.

Hát igen, egy kicsit vegyes lett. Elfogyott a porfix. 

Én szombaton megcsináltam a marásokat az ablakszárnyakon és aztán lefestettem őket. Volt egy kis gondom a festékkel (az előző ablak festésekor), mert nagyon lassan száradt és máskor nem ilyen szokott lenni, ezért a forgalmazótól kaptam egy másik dobozzal.

Ők is észrevették, hogy vannak sötétebb és fényesebb dobozok, pedig olyannak kéne lennie, mint a bal oldali. Ezért is kaptam problémázás nélkül egy új dobozzal. Nekem végül egyformák lettek száradás után. 

Vasárnap próbáltam feltenni a vasalatokat, de nem értem a végére. A héten elvileg az üveg is elkészül, így ha minden jól megy készen leszek az első 2 ablakkal. 

Ma végre Sanyi elkezdte a vakolást is Áron szobájában. 

Ha nem lenne mindig más feladat is, akkor hamar meglenne vele. De jövő héten segítenie kell nekem a vasalatok rögzítésben, így megint nem fog úgy haladni, mint szeretné. És valamikor a rácsot is be kellene szerelni, meg az elkészült ablakokat. És a padlófűtést is rá kellen kötnie a rendszerre, hogy burkolás előtt 1x fel tudjuk fűteni. És a gaz is újra vágás érett. És mindig jön még újabb fontos feladat.

Felmerült bennünk, hogy meghagyjuk a csupasz betont a szobákban. Kértünk árat a felcsiszolásra. Mivel a beton kétes minőségű (házilag kevert) és nem is helikoptereztünk mikor elkészült, így nem lehet tudni, milyen lenne a végeredmény. Ráadásul a kis mennyiség miatt még egyedi árat is kellene kérnünk. Így már nagyon nem éri meg, sokkal egyszerűbb és olcsóbb leburkolni valamivel. Szóval marad a laminált padló és a járólap.

A hét elejei "baleset" miatt pénteken egyből toklász mentesítéssel kezdtünk. Sanyi lenyírta a gazt, én összegereblyéztem ,majd 4-en átnéztük alaposan az egész udvart és összeszedtük a maradék toklászt is. Eddig nem tudtuk, hogy ez ekkor veszélyt jelent a kutyákra, mert Bettynek soha nem volt problémája vele.
Ez a toklász:

Szombaton Sanyi bevéste még 2 fali lámpa vezetékeit Beni szobájában, majd elkezdte kijavítani a fal tetejét. A legtöbb helyen hatalmas űr tátong a téglafal és a mennyezet deszkái között. Vakolás előtt ezt teljesen rendbe kell tenni.

Én be akartam fejezni az első ablakot. A héten elhoztam az üveget, így már semmi akadálya nem volt. 

Nem akartam gittel betenni az üveget, mert nehéz szépen elhúzni és lassan is szárad. Ezért vágtam szegőlécet a keretezéshez.

Délután meg is próbáltuk betenni az üvegeket. Az első probléma a szilikonnal volt. 1 tubus víztiszta volt csak és az sem volt teljesen új. Volt benne egy besűrűsödött rész, ami miatt alig lehetett kinyomni. A második probléma már nagyobb volt. A szegőléc szegeléskor érintettük az üveget is, ezért el is tört az egyik (rögtön az első). A többit ezért inkább már nem szegeltük. Az üveget rögzítettük üvegező szöggel, ami egy kis lapos fém háromszög, majd simán ráragasztottuk a lécet. 

Szerencsére van hozzá speciális kalapácsom is, és így nem vertük szét az üveget.

Ilyen lett az elkészült ablak. Még úgy sem tudtuk volna beszerelni, mert a régi nincs kibontva. És erre az ablakra még rácsot is kell tenni, mert valamiért az építők innen kihagyták.. A rácsok valójában nem az ablakokon vannak, hanem a külső és a belső ablak között. Ezért először ki kell bontani a meglévő ablakot, majd valami trükkös módon rögzíteni a rácsot. Valószínűleg sok fúrás és hegesztés lesz a módja, mert falat bontani nem fogunk.

Vasárnap nekiálltam az egyik nagy ablak szárnyainak. A darabok elő voltak készítve, már "csak" méretre kellett vágni és megcsinálni a kötéseket. Most már gyorsabban ment, mint először, mert nem kellet fél órákat töprengenem, hogy vajon mit is vágjak le, hogy jó legyen.

Indulás előtt az egyiket még össze is tudtuk ragasztani.

Sanyi nem nagyon haladt a falazással, mert a délelőttje elment a szúnyogháló felszerelésére. A lidlben vettünk rolós hálót, de egy parasztházban azért azt nem olyan egyszerű feltenni. 

Szegény Rubyra rájár a rúd. Nyaralás előtti napon leszakadt az egyik körme. Csak az állatorvos tudta elállítani a vérzést és kapott egy szép nagy kötést is. Kerülnie kellett a vizet és 2 naponta kötözésre vinni. Az első kötözéshez Tapolcán kerestünk orvost. Szerencsére nem kellet újra bekötni és azt is megengedte, hogy Ruby vízbe menjen. 
Ma ismét az állatorvosnál kötöttünk ki. Délután elkezdte rázni a fejét és kicsit bal oldalra is fordította. Fodrász előtt még gyorsan elmentünk vele az orvoshoz. Kiderült, hogy toklász van a hallójáratban, ami már be is gyulladt. Megpróbálták kiszedni, de nem sikerült, ezért bódítani kellett. Hamar végeztek, kapott ébresztő szert is, üldögéltünk még egy kicsit vele a váróban, aztán haza jöhettünk. Még kicsit rázza a fejét, reméljük abba hagyja, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy bejutott valami baci is a sebbe. 
Sanyi pont ma akarta lenyírni a gazt a kertben, de hajnalban és délelőtt is esett. Később pedig nekem segített, így a fűnyiírás elmaradt. Pénteken mindenképpen ezzel kell kezdeni, nehogy megint előforduljon ilyen.

Tegnapra Beni szobájának betonozása volt a terv. Hosszú napra készültünk, mert nem kicsi szoba. Máskor nem vállaltam volna be, hogy Bazsi nélkül betonozzunk ekkora területet, de olyan jól ment a másik 2 helyiség, hogy belevágtunk magunk. 
A betonozandó terület 3,6m X 4m volt. Már az is gondot jelentett, hogy eszközt találjunk, ami átéri keresztben a szobát és nem hajlik el ekkora távon. Végül egy zártszelvényt vágtunk méretre, hogy simítónak használjuk.

Terv szerint először a jobb, majd a bal oldalt betonoztuk és reméltük, hogy mire a szoba egyik végétől a másikig érünk keményedik annyit az eleje, hogy a közepét már a meglévő betonhoz szintezzük. 

Nagyjából bevált a terv, csak kicsit rondítottunk bele a két oldalba a középső rész lehúzásakor. Délután 4-re végeztünk, ami sokkal hamarabb volt, mint amire számítottunk.

Próbáltam ma befejezni végre az első ablakot is. Az üvegek elkészültek, a héten elhozom őket. A diópántokat felszereltük (küzdöttünk vele pár órát), és a riglik helyét is kivéstem az egyik ablakszárnyon. A másikon nem tudom, mert nincs nekik elég hely. A pánt nem egészen jő helyre került, ezért kicsit alakítanom kellet az ablak szélén. A sokadik ablaknál talán már nem lesznek ilyen hibák. 

1 hét szünetet tartottunk minden féle munkában. De holnap már betonozás...

Társasjáték a nagyival, míg mi bevásároltunk Tapolocán.

Vacsora

A kutyák élvezték a nagy kertet. Csak 1 gond volt, hogy a kerítés minden irányba hiányos volt, így mindkét kutya rendszeresen járt ismerkedni a szomszédokhoz.

Délutáni séta a domboldalon.

Szalonnasütés a kertben

Leeső falatra várnak

Egy kis fürdés a Balatonban

Séta a kilátóhoz

Kilátás a kilátóból

Tihanyi kirándulás

Barátlakás Tihanyban. Kicsit kalandos volt a feljutás, mert nem találtuk az ösvényt és a domboldalon másztunk fel. 

Ebéd a Víg molnárban Csopakon

Csónakázás és fürdés

Nem mindenki fürdött

Pizza ebédre

Út az arborétumba

De be már nem tudtunk menni, mert a kutyák ki vannak tiltva.

És ismét fürdés.

Kert a víz felől nézve.

A Balaton a kert végében volt, így nem kellett naponta strandra rohangálnunk. Betty ki is használt a lehetőséget és rendszeresen megmártózott. 

Ma rövid napot tartottunk, mert időben vissza kellett indulni. Én a rövidke időben a diópántokat próbáltam az ablakokba építeni. Nem egyszerű feladat, de nem teljesen reménytelen.

Már csak a kereten kell jó helyre felszerelni a párjaikat,

Kaptunk egy tippet a rozsdásodó vasalataink megóvására. A galvanizálással megelőzhetnénk a rozsdásodást, amire a festés csak részben képes. Még töprengünk, hogy mi legyen. Annyira még nem néztem körül, de amit találtam, ott min. 10kg-t kifizettetnek akármennyit is visz az ember. Tehát a legköltséghatékonyabb az lenne, ha előre kiszerelném az összes régi ablakból a pántokat. Egyrészt ez marha sok munka lenne, másrész nem lennének ablakaink egy darabig. Vagy maradhatunk a kisebb adagoknál és nem foglalkozunk a költségekkel. (Nem beszélünk azért olyan hatalmas összegekről.) Egy biztos, amit már lefestettem, az úgy marad. A többiről majd döntünk a nyaralás alatt.

Sanyi behordta a "kisebb" mérető rönköket. A nagyok maradnak az utcán, mert egyben meg sem tudjuk mozdítani őket.

Kedden tartottunk egy nap szünetet a munkában, hogy elmenjünk Áronért és Benit visszavigyük kontrollra. Pár hete kificamította a bokáját és azóta bokarögzítőt hord. Még a héten hordja, aztán részben elhagyhatja és jöhet a gyógytorna. 
Áron is túlélte az osztálykirándulást és még jól is érezte magát. Ráadásul még az étel is ízlett neki. Ez elég hihetetlen, mert általában szerinte minden sz*r. 

Mi kihasználtuk a ritka alkalmat, hogy hétköznap munkaidőben megyünk Mikoláról Pestre és összeszedtük az összes hungarocell hulladékot, hogy leadjuk a hulladékudvarban. Az egész csomagtartó tele lett és a leadható mennyiséget is háromszorosan túlléptük. De szerencsére azért ott hagyhattuk. Legközelebb nem gyűjtögetjük évekig.

Szerdán végre megkaptuk a tűzifát. Ritka szerencsénk volt, hogy pont tudták azon a héten szállítani, mikor itt vagyunk majdnem végig. Behordani ugyan nem tudjuk, mert 4 méteres rönköket kaptunk.

Szerdán haladtunk a padlófűtés csövezésével is, csak előtte Sanyi gyorsan befejezte a zsalu megemelést. A három helyiségben ez összesen 1 napot vett igénybe. Minden más fázis sokkal rövidebb ideig tartott. 

Ma betonozás előtt még rá kellett kötni a csöveket az osztó-gyűjtőre és fel is kellett tölteni vízzel.

A betonozás meglepően gyorsan haladt. Sanyi keverte a betont én pedig simítottam. Megpróbáltuk Benit is bevonni, de nem haladtunk tőle jobban, azért inkább elengedtem. A gyors haladás főleg a pontosan szintbe állított zsaludeszkáknak volt köszönhető.
3 óra alatt végeztünk Áron szobájával.

A sikeren felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy a folyosónak is nekiállunk. Este 8-ra be is fejeztük a folyosót. De holnap nem állunk neki Beni szobájának, mert az számításaink szerint kb. 8 óra lenne. Viszont 4-kor legkésőbb el kell indulnunk haza, hogy még kenyeret tudjunk venni Sanyinak a nyaralásra. De legalább lesz idő holnap az ablakokkal foglalkozni. 

Eléggé elfáradtunk. Persze a nagy melegnek is pont ma kellett tetőznie.

Ruby most is ellenőrizte néha, hogy haladunk a munkával. Szerencsére a beton minőségét csak 1x próbálta meg tesztelni, de csak 1 lábbal lépett rá, mielőtt elkaptam.

Hétfő délelőtt befejeztük a szigetelőlapok lerakását. Egyedül nem is tudtam volna megcsinálni, mert a vízcsövek elég makacsak és nehéz kezelni őket. Sanyi letekerte őket a frissen betonozott átjáróig.

A következő réteg a hőtükör fólia, amit délután 2-re sikerült is lefektetni. 

Sanyi közben elkezdte megemelni a zsaludeszkákat. Nem volt egyszerű, mivel be kellett őket szintezni, hogy a szélük a leendő betonréteg tetejéig érjen. Nem is végzett vele 8-ra sem. Én közben méretre vágtam a betonvasat és újabb réteg fóliát fektettem le, ahol Sanyi már végzett. 

Ma pihenőnapot tartunk. El kell mennünk Áronért és van egy szép hosszú listánk is az elintézendőkről. Holnap sajnos még nem tudunk betonozni, mert be kell fejezni a zsaludeszkák megemelést, a vasalást és még a fűtéscsöveket is le kell rakni. 

Az ház középső és első részének padlófűtése saját osztó-gyűjtőről fog menni. Ahhoz, hogy a 2 gyerekszobát le tudjuk betonozni fel kell szerelni az osztó-gyűjtőt, hogy bekössük a csöveket és nyomáspróbázni tudjunk. Ehhez viszont le kellett betonoznunk a folyosó újabb kis szakaszát. Nehéz lenne úgy ásni és betonozni, hogy már ott mennek a csövek.

Először felszedtük a hajópadlót egy szakaszon. A párnafán tejesen el voltak korhadva, de a jó hír, hogy most már nem vizes a talaj azon a részen. 

Szokás szerint volt egy-két nagyobb szikla is elrejtve a földbe.


Fóliázás és vasalás után jöhetett a beton.


Ruby rendszeresen bejött ellenőrizni, hogy halad a munka.

Igazából hiányzik neki Áron. Tegnap reggel teljesen meg volt kergülve, 6-tól már nem nagyon aludtunk, mert össze-vissza mászkált és nyávogott. Ma is sírdogált néha, nincs hozzászokva, hogy egyedül kell aludnia napközben. 

Délelőtt haladtunk a szigetelés lerakásával is. Én vállaltam a befejezést, hogy Sanyi tudjon a betonozással foglalkozni. Természetesen nem fejeztem be, egy idő után már nagyon untam a darabolást és a derekam sem volt túl lelkes. A folyosón lévő csigák is akadályozták a munka befejezését. Ki kellene őket teljesen tekerni, de a betonozás miatt ma nem lehetett.


Reggel még elkezdtem lefesteni a vasalatokat az első ablakhoz. Egy higítós lemosás után lefújtam őket rozsdagátlóval. Nem voltunk biztosak benne, hogy milyen legyen a végső színük. Vettem arany, ezüst és fehér sprayt is. Napközben persze úgy gondoltam, hogy inkább feketés vagy antracitot kellett volna venni. De végül ezüsttel fújtam le őket. Nem lesz rossz a zölddel.

Az elkövetkező 2 hétben szabadságon leszünk. Az első hetet munkával töltjük és reméljük, hogy eljutunk a szobák betonozásáig. A 2 héten tényleg pihenni fogunk a Balatonnál. Áron már most a Balatonnál van, egy ötnapos osztálykirándulás keretében.

A héten megérkezett a szigetelés a Szlovák tűzépre, Sanyi ma el is ment érte. Három másik úttal pedig cementet is beszerzett a betonozáshoz. 

Délután Sanyi kitakarította a szobákat és el is kezdte lerakni a szigetelést. Kivételesen a szigetelés alá is teszünk fóliát, mert a szigetelést nem 2 rétegben tesszük le, így az illesztések nem lesznek elfedve a 2 rétegnek köszönhetően. 


Én még mindig az ablakkal foglalkoztam. Sok-sor vágás után végül sikerült eljutni oda, hogy összeálljon a keret. Nem tudom, hogy következő alkalommal mit csinálnék másként. Nem hiszem, hogy bárhogy meg tudnám úszni a sok vágást. Az idő nagy részét a gépek beállítása visz el. Van, hogy 5-6 kör után lesz jó  és addig megy az állítás/vágás ciklus.

Ez még a ragasztás előtti állapot. Ragasztás után még kellett mintát is marni rá és kellett még egy kis ragasztás. Késő délutánra le is tudtam alapozni.

Úgy döntöttünk, hogy zöldek lesznek a nyílászárók. Barnát nem akartunk, a fehér meg túl sok lett volna. Jelenleg egy bordó sáv van az ablakok körül, de vakolás után nem szeretnénk ilyet festeni. A fehér fal a fehér ablakkal pedig nagyon egyhangú lenne. Sok parasztház ablaka zöld, nekünk is jó lesz.

A kert kisebb dzsungelnek néz ki. Megnőtt a cukkini, a borsó és a krumpli is. A cukkini már stabilan terem is. És mintha a paradicsom is erőre kapott volna.

Idén sem maradtunk madár és fészek nélkül. Most az első bejárati ajtó felett tanyáznak. Már korábban is láttam, hogy bejárnak a házba, de nem tudtam, hogy fiókák is vannak.


Az ide úton volt egy kisebb zuhé és lett egy(kettő) szép szivárvány is. 

Az utóbbi 2-3 hétben igyekeztünk beszerezni mindent ahhoz, hogy a fiúk szobáját be lehessen fejezni a télig. Rendeltünk anyagot a villanyszereléshez (gégecsövet, kábelt, szerelvényeket) és a padlófűtéshez. Szerelőbeton már van pár éve, azzal legalább nem kell foglalkoznunk. Viszont kellett fólia, hőtükrös bubis fólia, lépésálló szegtelés még a fűtéscsövek alá. A szigetelésen kívül mindent sikerült beszerezni. A szigeteléssel az a baj, hogy sok helyet foglal, nem fér be a kocsiba. A helyi tüzép szerint sok macera, így nem rendelnek nekünk. Az volt a terv, hogy megvesszük Pesten és 2 hétvége alatt levisszük. Pesten sem találtunk sehol péntek este ezért Sanyi kénytelen volt a szombat délelőttöt telefonálgatással tölteni, Pár környékbeli tüzép be tudná szerezni max. 2 hét alatt. Végül Sanyi átugrott Szlovákiába és ott rendelte meg. Olcsóbb is volt, mint itthon és az volt a legközelebb is hozzánk. 

Míg Sanyi a szigetelés hajkurászta én megéleztem a vésőimet. Az ablakokat hagyományos kötésekkel kell elkészíteni, nem tudom őket dominózni. A hagyományos kötéshez pedig kell a véső. 

Léteznek vizes és olajos élező kövek. Az enyémhez víz kell. (Olajos is van, de vizet egyszerűbb szerezni, ezért azt nem használom.) Élezés után a köveket is kezelni kell egy másik kővel, hogy egyenes maradjon a felületük, és ne legyen pár használat után árok a közepükön,
Ezután végre nekiállhattam az első keret elkészítésének. Természetesen az elsőt el is rontottam, ami persze csak az összeállításkor derült ki. (2 féle hibát is ejtettem, de a második csak sokkal később derült ki.) A hiba az volt, hogy a csapolás vágásakor nem vettem figyelembe, hogy árok van a lécek szélén. A csap 2 szélének nem egyforma szélesnek kellett volna lennie. A középső osztásnál, már figyeltem erre.

Késő délutánra össze is tudtam állítani az első keretet.

Ez a 2. legkisebb ablakunk és csak egy van belőle. Jól jött, hogy nem egyből a 100x150-es ablakkal kell kezdenem, Ide fog kerülni, a folyosóra Beni ajtajával szembe:

Vasárnap haladtam a másik 2 kerettel. Ebéd után ragasztottuk össze a másodikat. Kicsit kisebbek, mint a régiek, mert ezek az ablaknyílásba kerülnek, míg a mostaniak a vakolat síkjában vannak a nyílás elött. 

Tökéletesen illik a helyére:

Az ablakszárnyakat is elkezdtem a délután hátralévő részében. Viszont nem sokat haladtam vele, mert folyton belezavarodtam, mit is kellene vágni és honnan. Sokkal bonyolultabb, mint a keret volt, mert ennek 2 árkolása is van. 1 a csukódáshoz és egy másik ahová az üveg kerül. Remélem, csak az első tart ilyen sokáig és a többinél már egyből tudom, hol mennyit kell vágni. (A 2. hiba ekkor derült ki, a függőleges osztó nem pont középen van. Nem lesznek egyformák a szárnyak. Lehet, hogy nem csak a monitor előtt kéne a szemüveget hordanom...)

Sanyi, mikor nem nekem segített (és nem Szlovákiában kirándult), a villanyszereléssel haladt. Becsövezte azt, amit a múlt héten anyaghiány miatt nem tudott és be is vakolta a csöveket.

A sok eső jót tett a kertnek. A cukkini már teremni kezdett, a vasárnap ebédhez már fel is használtam az első adagot.

Az eper is érik már. Elég furcsa fajta, mert kisebbek a szemek, mint egy málna, de elég édesek. 

A borsó még csak virágzik, de nem terem. A répa is növöget és a hagymát már fogyasztani is lehet. A paradicsom nagyon le van maradva, de nem teljesen reménytelen. 

Elérkezett a pillanat, mikor tényleg nekiálltam az ablakoknak. Igaz, hogy az alapanyagot már korábban feldaraboltuk hozzá, de abból még akármi lehetett volna. Szombaton meggyalultunk kb. 3 ablakhoz való anyagot. 

Vasárnap az alkatrészek kialakításával foglalkoztam. 

Miután méretre vágtam mindet, kiderült hogy 3 darab ablakkeret és 2db ablakhoz való ablakszárny jön ki belőle. 

A csapok elkészítése és az összeállítás jövő hétre maradt. Üveget csak akkor fogok rendelni, ha már teljesen készen vannak. 

Sanyi, mikor nem nekem segített gyalulni, a villanyszereléssel haladt. Kivéste a dobozok és a vezetékek helyét és be is húzta a kábeleket.

A héten valószínűleg nagy vihar lehetett a háznál, mert sok minden elég magasan sáros volt és az egyetlen szépen fejlődő paradicsomomat letörte. 

Beszereztünk minden szükséges anyagot a diópántok megtisztításához. Reméltem, hogy működik a festék maró gél és nem kell a festéket kapargatnom. Sajnos ennyi festéket nem tud leoldani a festékmaró. A festék felső rétegét fellazítja, azt le lehet kapatgatni. De mivel ezen több évtizednyi festék van, több vödör szer lenne csak elég. Végül visszatértem a hőlégfúvó+spakli kombóhoz. A hőlégfúvónak nem számít a rétegvastagság, sőt minél több, annál könnyebben lejön. 

Mivel így is marad rajta festék, a festékoldónak mégis csak hasznát vettem. Korábban ezt kis drótkefével szedtem le. Így néznek ki, miután álltak egy kicsit a trutyiban, majd acél csiszoló gyapjúval lesúroltam.

Ezután vettek egy kis rozsdamaró fürdőt és ismért acél csiszoló gyapjús törölgetést kaptak.

Elkövettem azt a hibát, hogy így hagytam őket, miután készen lettek. Másnapra az összeérő felületük ismét berozsdásodott, ezért csiszoló szivaccsal átmentem az összesen. Végül wd40-el áttörölgettem és szépen kiteregettem őket.

1 darab megtisztítása nem túl nagy dolog. De ugyan az 67x már az. És ez kb. 5 ablakra elég, mert párok kellenek és vannak külön jobbosak és balosak. (Egy ilyen pár 2667ft, szóval talán megérte ennyit szenvedni vele.)

Ami még ennél is drágább, az a rigli. 5000ft-nál kezdődnek és belső ablaknál 2 páros kell, külsőnél 2db egykarú. Plusz, mindhez kell egy kis ellendarab, ami egy kis hajlított drótdarabnak néz ki, de mégis 2700ft.
Az ellendarabok nincsenek a képen, mert még a kromófágban áznak. Olyan picik, hogy azokról már tényleg nem voltam hajlandó spaklival leszedni a festéket. Viszont van a képen még pár kitámasztó a külső ablakhoz. Ez nem tudom egyénként mennyibe kerülne, mert még nem próbáltam venni. És a fenti diópántok már ajtókhoz valók, nem ablakhoz.

Az egész folyamat nagyon koszos munka. És az is kiderült, hogy bár mindenen fehér festék volt, kezdetben barnák voltak. (Ez nem rozsda, azt nem szedi le a festékmaró)

Megpróbáltam a fürdőkád lábainkat is rozsdátlanítani. Ehhez nem a folyékonyat használtam, mert nem fértek bele az üvegbe, hanem gél állagút. 2x kentem be és közte alaposan ledörzsöltem kefével, de még így is maradt rajta bőven rozsda.

Sanyi közben haladt a gyerek szobáival. Befejezte az ajtónyílásokat, kipakolt és kitakarított, majd nekiállt a villanyszerelés előkészítésének.

Áron szobája:

Beni szobája:

A 2 szoba között volt még egy ajtókeret, azt is kibontotta. Volt benne pár szeg:

A veteményes szépen fejlődik, egyedül a paradicsomok gyengélkednek. Az "A" sorozatból egy megmaradt és rendesen nő is. De a többi valamiért nem szereti a kertet.


Ma vonatoztunk hazafelé a fiúkkal, mert Sanyi maradt még 1 napot. Holnap jönnek vízórát cserélni, valakinek muszáj ott lennie. És ha már úgyis ott lesz, elintézi a szennyvíztartály ürítését is. Mennyivel egyszerűbb ha van csatornázás...

Péntekre szabadságot vettem ki és a fiúk sem mentek iskolába, ezért csütörtökön már Mikolán éjszakáztunk. Sanyi sajnos dolgozott pénteken, de legalább a kutyák kiszabadultak kicsit és én is elfoglaltam magam. Csináltam még egy fiókot és a ház első részében is pakolásztam kicsit. Kiüríteni sajnos nem tudjuk, mert az építőanyagok nem férnek el a műhelyben.

Szombaton haladtunk a tervel és Sanyi Beni szobájának ajtónyílásával foglalkozott én pedig az ablakokkal. Még csak a rombolásnál tartok, a gyártásnak még nem álltam neki. Rendeltem 2 ablakhoz vasalatot és mivel ennyi kb. 130e forint lesz, úgy döntöttem, hogy felhasználom a meglévőket. Szóval elkezdetem leszedni a régi keretekről a fém alkatrészeket.

Elég fáradságos és koszos munka. De mire végeztem az összes már kiszeret ablak bontásával, lett egy doboz alkatrészem.

A neheze lehet, hogy még hátra van, mert meg is kell őket tisztítani. Korábban hőlégfúvóval szedtem le a régi festéket, majd kis csiszolóval a maradékot. Viszont ennyi darabnál ez szóba sem jöhet. Vennem kell festék eltávolítót és reménykedni, hogy azzal egyszerűen lejön minden. Volt pár darab, amin csak rozsda volt. Rozsda eltávolítóm van, így ki tudtam próbálni, milyen lesz, ha a feladat végére érek.

Elégedett vagyok az eredménnyel. A jobb oldali a kiindulási állapot a másik kettő pedig már átesett a rozsdamaráson. Nem kell tökéletesnek lennie, mert végül úgyis újra le kell festenem, hogy ne rozsdásodjanak.

Már csak a rengetek kibelezett ablakkerettel és szárnnyal kell kezdenünk valamit. (ez csak a mai adag, a szombati már a fahalom tetején pihen)

Sanyinak sikerült befejeznie a falazást az ajtónyílás körül. Túl széles volt és a teteje boltíves, így muszáj volt alakítani rajta. Először kicsit megritkította a téglákat, hogy az új rész kapcsolódni tudjon a régihez.

Majd mindkét oldalon hozzátoldott a falhoz.

Ez is elég pepecselős munka, mert nem csak falazni kell, de a téglákat folyamatosan méretre vágni is. De vasárnap délutánra sikerült befejeznie.

Természetesen foglalkoztunk egy kicsit a kerttel is. Egy kis gazolás mindig ráfér, főleg ennyi eső után. A krumpli sokat nőtt és a többi növény is szépen fejlődik. Végül még a répák is kibújtak, mikor már nem is reméltük. Egyedül a paradicsommal nincs idén szerencsénk. Az A és a B csapat is elpusztult. (1 tövet kivéve, amit a kis betongyűrűbe ültettünk a bejárta közelébe. Tavaly is ez volt a legszebb.)  Mivel számítottunk rá, hogy a szeszélyes időjárás megviseli a kiültetett egyedeket, azért vettünk az aldiban 2 paradicsom és és 1 paprika palántát. Ha ezek sem maradnak meg, akkor idén paradicsom nélkül maradunk. 

A répa.(És több is van belőle)

Ruby is szépen növekszik, bár neki nem tesz olyan jó ez a sok eső, mint a krumplinak. 1,5 hete megkapta az utolsó oltást is, így végre ő is sétálhat az utcán. Minden alkalommal, mikor kimegyünk először reklamál kicsit az időjárás miatt. Nem szereti se a hideget, se az esőt, azért egy kis nyűszítés kiséretében lehorgonyozza a lábait és nem tesz egy lépést sem. Kisebb rábeszélés és Betty távolodásának hatására aztán végül hajlandó megindulni.