A rövid hétvégén Sanyinak sikerült áttörnie a falon. Még nincs meg a teljes nyílás, de már alakul.

A beton szépen megszáradt és repedés sincs rajta. Nem lett teljesen sima, de nem probléma, mert ez még csak a szerelőbeton. Erre jön még 2x 5cm szigetelés és aztán a padlófűtés csövek és újabb betonréteg.

Én nem sok mindennel haladtam, főleg pihentem. Kicsit összepakoltam a műhelyben, aztán befejeztem az iskolában készített hokedlit. Még javítanom, csiszolnom és a tetőlapot ragasztanom kellett. Végül majd még 3 rétegben olajoznom kell.

Szombat délelőtt lefestettem az ablak szárnyakat még egy rétegben, majd befóliáztam őket és előre vittük a nappaliba, Egy darabig nem lehet beépíteni őket, mert a rács újrafestés még várat magára.

A jó időre való tekintettel elkezdtem letisztítani az egyik ablakrácsot. Még a felével sem végeztem estig.

Sanyi elkezdte előkészíteni a fürdőszobát a betonozáshoz. Hirtelen döntöttünk a betonozásról, ha most megcsináljuk tavasszal mehet rá a szigetelés és felső réteg. 

Vasárnap a vasalással kezdtünk. Felhasználtunk minden kisebb darabot, hogy ne kelljen megvágni egy egész rácsot.

9 körül neki is álltunk betonozni. Kb. a 3. adag után Sanyi szólt, hogy a betonkeverő nem érzi jól magát. A betonozás félbehagyása nem tűnt jó lehetőségnek, ezért kellet egy B terv. Gondoltunk rá, hogy elugrunk Esztergomba és veszünk egy betonkeverőt a praktikerben, vagy megkérdezzük a szembe szomszédot, van-e neki, vagy próbálkozunk a helyi gépkölcsönzőben. Az utolsó opciót próbáltuk először. Mivel a gépkölcsönzőt is a méhész viszi, így fel mertük hívni vasárnap délelőtt azzal, hogy kéne egy betonkeverő. Szerencsére nem problémázott és 10 perc múlva át is vettük a betonkeverőt a feleségétől. És ha már ott voltunk, vettünk 2 üveg mézet is. A betonkeverő bérlés 4000Ft/nap. Az akácméz 3500/üveg. Kauciót nem kellett adnunk, mivel 2 házzal mellettük vagyunk.
Kora délutánra el is készültünk a fürdővel.

A hétvégén szokatlanul sok helyi aktivitásunk volt. Szombaton elajándékoztunk 2 zsák forgácsot, vasárnap pedig a kutyaházat vitték el. Az is ajándék volt. Helyi aktivisták házakat keresnek olyan kutyáknak, akiket a gazdáik az udvaron tartanak mindenféle menedék nélkül. Betty és Ruby nem használták, így legalább van valami haszna.

Csak az ablakokkal foglalkoztunk a hétvégén. Szombaton a vasalatokat tettük fel, vasárnap pedig üvegeztünk.

Sanyi haladt a fal bontásával és minkét oldalon beépített egy-egy áthidalót. 

Az egyik oldalon az áthidaló alatt is elkezdte a bontást. 

Én haladtam az ablakiammal. Szombaton reggel álltam neki a szárnyaknak (vagyis előbb még lefestettem 1 rétegben a tokokat) és vasárnap délutánra 2x már le is lettek festve. 

Nagy dilemma volt, hogy a különálló WC-t az előszobából vagy a folyosóból válasszuk-e le. Az előszoba mellett szólt, hogy ha az ember z udvaron van és csak beszaladna WC-re, nem kell végig csörtetnie a nappalin. 
B opció, a folyosó kevésbé fájó, mert azt a helyet úgyse nagyon használtuk volna ki. C opciónak még ott lett volna, az, hogy a fürdő és az előszoba között meghagyjuk a jelenleg létező ajtónyílást. Ez mindig csak egy halvány lehetőség volt, mert nem szeretnénk, ha a fürdő az előszobából nyílna. 
Mindig arra jutottunk, hogy a B opció lesz megvalósítva. Sanyi tegnap fel is rajzolta a falra a tervezett falak ajtók  helyét. Oda is hívott, hogy megvitassuk jók lesznek-e úgy a helyiségek. Mikor megláttam a rajzokat, felgyulladta a lámpa a fejemben. Legyen a WC az folyosóból leválasztva és nyíljon az előszobából. Így a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Sanyi szerencsére nem tiltakozott nagyon, hogy nyílást kell vágnia a 70 cm vastag kőfalba, vasárnap neki is állt a kivitelezésnek.

Nem tudom pontosan mi lesz a menet, de a fal átfúrásával kezdte. Majd valahogy bekerül pár áthidaló is, és aztán ki tudja bontani a falnyílást.

Szerencsére ez a fal nem tartja a tetőt, csak a födém gerendáit. 

Szombaton délelőtt meggyalultuk 2 ablak anyagait, aztán nekiálltam a keretek elkészítésének. Mivel pont úgy készülnek, mint az előző 12, már képeket se csináltam. Indulás előtt még megkértem Sanyit, hogy csináljon egyet az elkészült keretekről.
Jövő héten a szárnyakkal folytatom. Ha elkészülnek, beépíteni nem tudjuk majd őket, mert a rácsokat nem tisztítottuk és festettük még le és ilyen hidegben nem lehet festeni.

Ruby nagyon fázós, ezért nagyon szereti a padlófűtést és a kályhát is. Néha csak bemegy a fürdőbe és lefekszik a kőre oda, ahol a csövek a legmelegebbek. Most, hogy már a kályhába is begyújtunk, inkább az elé fekszik.

Sanyi az ablakok körbevakolásával kezdte a hétvégét. Először felragasztotta a RAL szalagokat. 

Aztán körbevakolta az ablakokat, a 2 újat és a tavaly beépített hálószoba ablakokat.

Eközben én elkezdtem egy új fatárolót építeni. A jelenlegi nem túl nagy, felfele még rengeteg kihasználatlan hely van. A tárolóhoz hulladék anyagot használtam. Gyalulni nem lehetett, mert tele van szeggel, ezért csak csiszoltam. A polcokhoz és az oldalához az ablakgyártás során keletkezett léceket használtam. Egy darabig biztos nem csinálok ilyet, mert majdnem beleőszültem a sok darabolásba,, csiszolásba és festésbe. Végül ma délutánra elkészültünk.

Hétvégén szépen sütött a nap. Ruby ki is használta az alkalmat és napozott egy kicsit. 

És ilyen ha nem süt a nap és kicsit átfázik. A fülei és a tappancsai alaposan kihűlnek.

Elfogyott az alapanyag, ezért meg kellett látogatnunk egy fatelepet. Ez mindig elég nagy macera, mert a fatelepek 4kor zárnak és a megvett anyagot sem tudjuk Pesten tárolni, így még aznak el kell vinnünk a házhoz. Mivel egész héten szabadságon voltunk, csak kedden dolgozott Sanyi 1 napot, így tudtuk szerdára időzíteni a vásárlás és nem is zárás előtt estünk be. Faanyagot venni, nem 2 perc, inkább egy másfél órás program. 

A feldarabolás és szeletelés is elvitt több, mint fél napot. 

Úgy számoltuk, hogy ez 6 ablakra elég lesz. De szeletelés után elég sok meggörbült, lehet hogy gyalulás után már nem marad elég anyagvastagság.

És a cukkini, még mindig terem.

Elkészületem az ablakok felével. Vagyis csak majdnem, mert a fürdő re is kell ablak, de az csak 1 kb. 40x40-es vagy még kisebb.
Nem hittem, hogy készen lesz a hétvégén, mert még sok dolgunk volt. A vasalatok tisztítását és festését szombaton délelőtt fejeztem be és még aznak végeztünk a felszerelésükkel is. Sanyi közben előkészítette az ablakok helyét.

Vasárnapra a beépítés és az üvegezés maradt. Az üvegezés előtt még takaróléceket kellett gyártanom. Szerencsére múltkor plusz 2 ablaknyit vágtam, így most "csak" marni, festeni és méretre vágnom  kellett.

Az üveget hétfőn rendeltem és péntekre el is készült. Tökéletesen illenek a helyükre. Az első ablakoknál még 6 különböző méretű üveget kellett rendelnem a 6 osztásba, mert nem sikerül egyformára készítenem őket. Most, a 2 ablak 12 nyílásába egyforma üveg kellett. 

Délután 3-ra végeztünk is a beszereléssel.

Szombaton sikerült összeállítani az ablakszárnyakat. Azt hittem, kora délután készen leszek vele, de elvitte az egész napot. Csak a ragasztás száradási ideje 4x 1 óra. És maga a ragasztás is, legalább egy fél, minden szárnynál. Így nem is csoda, hogy eltelt az egész nap. 

Nem akarok dicsekedni, de tökéletesen illeszkednek a kötések a sarkakon

A vasárnapot már festéssel töltöttem. 1x lekentem faanyagvédő szerrel, majd alapozóval, aztán 1 réteg fehérrel, végül kapott egy kis színt. Zöldet. Vidámabb zöldet, mint az utca fronti szoba ablakai. 

3 körül végeztem is a festéssel. A fennmaradó időben még összeszedtem a vasalatokat. Mivel nem volt 2 ablakra való, szerezni kellett még. A szomszéd felöli ablakok voltak az áldozatok, azokban már úgyse nagyon volt üveg. Kénytelen leszek majd venni pár ablaknyi vasalatot, mert nem lesz elég. 2 ablakból szekrényt csináltam, 1-ből pedig tükröket. 3 ablak mínuszban vagyunk.

Sanyi befejezte az első réteg vakolatot a ház elején. Hátra van még a dörken lemez borítás a lábazatra, a simító vakolás és az ablakok körüli rész kicsinosítása. Az ereszt is kipucolta, mert már megint tele volt tűlevéllel.

Múlt héten osztálytalálkozóm volt, ezért Mikola helyett Szekszárdon töltöttük a hétvége nagy részét. Szeptemberre elég sok hétvégi program jutott, alig haladtunk a házzal. 

De végre megint teljes hétvégét a ház körüli teendőknek szentelhettük. Szombat délelőtt gyorsan meggyalultuk az ablak faanyagát, hogy aztán mindenki mehessen a saját dolgára. 

És egyedül hadtam tovább az ablakokkal, Sanyi pedig elment vakolni. 

Vasárnap délutánra a kereteket már le is alapoztam, a szárnyak alkatrészeit pedig elkezdtem legyártani. 

Sanyi az utcafronton vakolt. Vettünk zsákos hőszigetelő vakolatot. Csak 4 zsák volt a boltban, még szükség lesz párra.

Vasárnap Sanyi a szennyvízcső fektetést folytatta a házban. Ehhez ki kellett üríteni a leendő folyosót és ásnia kellet egy újabb gödröt.

Sajnos megint egy nagy sziklába ütközött, azzal már csak a jövő héten küzd meg.

A széles lapos tányér és a keskeny szekrény problémát is sikerült megoldani, mert megjött a tányértartó a héten.

A paradicsomok sajnos nem szeretik ezt az időjárást. Hiába van egy csomó zöld paradicsom, a szára egyszerűen elrohadt. Viszont a cukkini még most is terem.

1 hét betegeskedés után a hétvégén újra munkába álltunk. Szombaton felszeleteltük a maradék ablaknak való faanyagot. 

Most 2 hetet pihennek, aztán jöhet a gyalulás. 

2 ablaknyi anyagon felül még volt annyi, hogy elég legyen Beninek egy polcra. Mivel nem hajlandó fiókba tenni a cuccait, így a földön és a kanapén tartja a ruháit és a könyveit is. Ezért kap egy polcot, ahol ezután is láthatja a dolgait, de mégis kicsit rendezettebben.

Sanyi a maradék időben feldarabolta az utcán lévő maradék fát. 2 délutánjába került, de végre nincs tűzifa a hát előtt.

A fenyőt nem mi nyírtuk meg, az önkormányzat emberei szorgoskodtak a héten. A legjobb lenne, ha az egész fát kivágnák, mert elég rondák és teleszemetelik a tetőnket.

A méteres rönkök a kert végébe kerültek.

Az egyik tök, kicsit meg van zavarodva. Nyáron nem volt egyetlen termése sem, most pedig elkezdett tököket növeszteni.

A másik tő termése végül tényleg besárgult, azt már le is szedtük pár hete.

A múlt hétvége kimaradt Zsuzsi és Erik esküvője miatt.

A mostani hétvége is rövidre sikeredett, mert mindenki beteg. Én már a hét elején kezdtem, a fiúkon a szombaton jelentkeztek a tünetek. Én nem voltam lázas, de Áron és Beni igen. Remélem, nem 2 különböző vírusunk van.

Ahogy terveztem, befejeztem a szekrényt a hétvégén. A hátlapot belülről tapétáztam. Nem lett tökéletes, de messziről nem látszik. 

A polcok legyártása volt még a szombati feladat. Eredetileg 4-et akartam, de végül kisebbre hagytuk a közöket és kellett egy 5. is. Az már csak vasárnap készült el.

Egyből át is pakoltam ide az étkészleteket. Legalábbis azokat a részeket, amik beférnek. A lapos tányérok és a leveses tál túl szélesek, egyelőre maradtak Áron szekrényében. A lapos tányérokat megoldjuk, de a levese tál sehogy sem fog beférni.

Leszüreteltük az idei utolsó cukkini termést. Paradicsom is lett egy szép adag. Talán idén most volt a legegészségesebb a paradicsom termés. 

Jövő héten kezdődik az iskola nekem is. Keddenként gyakorlat 3-tól 8-ig, szerda, csütörtök pedig elmélet 4-től 9-ig. 3-ra valószínűleg nem sokan fognak odaérni. 

Majdnem elkészületem a szekrénnyel az előrehozott hétvégén. Szombat este mindkettőnknek dolga van, így hamarabb kellett hazajönnünk. Viszont pénteken szabadságon voltunk, így előbb is kezdtük a hétvégét. 

Pénteken összeállítottam a szekrényt és le is alapoztam. 2 okból lett ilyen keskeny. Az egyik, hogy 2 ablak között fog állni és nem akartam, hogy nagyon nagynak tűnjön. Másodszor pedig azért , mert az alja és a teteje 2 régi ikeás polcból készül és azoknak adott volt a szélessége. Remélem, azért a tányérok beleférnek majd.

A pénteket a festésével töltöttem. Bordó színt választottam. Miután 2 réteget felkentem, még mindig nem volt szép egységes színe, ezért végül fekete waxxal is lekentem, így már okkal foltos. Szerintem jó lett.

Még kell neki egy hátlap és polcok. És a vasalatokat kell még lefesteni feketére.

Sanyi befejezte az ablakbeépítést. Mivel a purhabot nem szabad csupaszon a napon hagyni, így RAL szalaggal körberagasztotta és részben körbe is vakolta. 

( RAL szalagok a nyílászáró külső és belső oldalán felragasztott szalagok, amelyek biztosítják a párazárást belül, a páraáteresztést és vízzárást kívül, valamint a légzárást.)

Elkészült a 9. és a 10. ablak is. Már csak 16-ot kell gyártanunk, hogy mindenhol új ablak legyen. 

A következő 2 ablak előtt tartok egy kis szünetet és egy szekrényt készítek az egyik régi ablakból. Az ablak is útban van és a szekrény is jól fog jönni. 

Sanyi haladt a csatornázással (mikor nem az ablakokkal foglakozott).

Végre elvitték a fakupacot hétfőn. Természetesen nem az, aki még a múltkor jelentkezett, hogy kéne neki, hanem valaki más. Az egyik szembeszomszéd hátsó szomszédja. Sanyi eltüzelte az apró maradékot és a kerti hulladékot. Még kell egy kicsit küzdeni a borostyánnal, de már látszik a vége. Pár tuskót is ki kell szedni, hogy akadály nélkül használható legyen a terület.

Sanyi folytatta a csatornázást a fürdőben. Nem is a fürdő a gond, hanem hogy onnan még tovább kell vinni a konyháig. A házban is kőalap van a fal alatt. Nem elég hogy szűk a hely az ásáshoz, még küzdhet a hatalmas kövekkel is.

Hétfőn felfüggesztette a küzdelmet és áttért a homlokzatra. Mivel az ablakok lassan elkészülnek, le kellett verni a vakolatot. Nem lett volna bölcs dolog az ablakbeszerelés utánra hagyni. 

Nekem még sok dolgom volt az ablakokkal. Be kellett fejeznem a keretek festését, aztán összeállítani a szárnyakat. Majdnem végeztem 1 nap alatt a szárnyak elkészítésével. 1 darabot nem sikerült csak összeragasztani.

A kötések kialakítása közben egyszer csak elszakadt a szalagfűrész lapja. Szerencsére nem csapódott ki semmilyen irányba, egyszerűen megállt. Miután kicseréltem egy újra, meglepődve tapasztaltam, hogy az új lap milyen jól vág. A régi küzdött a fával, ez meg simán vágta. Ha ezt korábban tudom, sok szenvedéstől megkíméltem volna magam.

Ahhoz hogy haladni lehessen tovább, megint vasalatokat kellett tisztítanom. Szokásos hőlégfúvó+kaparás következett. Aztán egy kis festékmaró, csiszolás és végül festés. (A hősugárzó nem a munkához kellett, hanem nekem,  hogy legyen egy kis légáramlás)

Keddre el is készült minden, lehetett szerelni a kerteket a helyükre, én pedig befejezhettem a szárnyak festését. Üveg még nincs, remélem le tudják vágni nekem a héten, ha nem felejtem el holnap megrendelni.

Ha minden jól megy kb. szeptember közepén be is tudjuk vakolni. Legalább a ház eleje végre rendesen fog kinézni. 

A héten gyerekek nélkül vagyunk, így már péntek este kezdtük a munkát. Már nagyon utáltam a kertben lévő hatalmas kupacot, ami az évek során nőtt ekkorára. Főleg cserépléc, gerenda és padlódeszka alkotta a kupacot, kis mennyiségben ablakkeretet is tartalmazott. Mi is el akartuk már tüzelni korábban, de mivel fedetlen helyen volt, a fűtésszezonra mindig elázott. Most is ezért próbálunk inkább megszabadulni tőle, mert továbbra sem tudjuk fedett helyre vinni.

Egyelőre kihordtuk a ház elé, vigye aki akarja. Már az első fordulónál jelentkezett érte valaki, aki ezt ígérte, hogy 3 napon belül elviszi.

Rengeteg hely szabadult fel a kert végében. A növényzetet is alaposan meg kellett ritkítani, mert eddig korlátozás nélkül nőtt. 

Szombaton a kupac eltakarítás befejezése után, gyalultunk egy kicsit. 

Ezután egyedül maradtam az ablakaimmal, Sanyi ment a dolgára, a hétvége hátralévő részét a csatornázással töltötte. Nem kis munka átjutni az alapon.

Vasárnap délutánra túl volt a cső fektetésen és részben megcsinálta a visszafalazást is

Én vasárnap délutánra a keretek összeállításával, csiszolásával végeztem és elkezdtem a festésüket.

Szombat este a sok leeső darabból csináltunk egy kis kerítést. Ruby nem annyira szabálykövető, mint Betty, azért őt szavak helyett fizikai korlátokkal kell irányítani. Most már nem fekhet akármikor az ágyunkba, ha kedve úgy tartja.

Fárasztó hétvégénk vagyunk túl. Szombat délelőtt gyorsan vágtunk 2 ablakra elég anyagot. Most pihen egy kicsit gyalulás előtt. Ha el akar deformálódni, akkor még most tegye.

Múltkor kiszámoltam, hogy mennyibe kerül így egy ablak. A faanyag kb. 30e forint, a hőszigetelt üveg 55e, Festék kb. 6e és még apróságok, csiszoló papír, üvegező szilikon, ragasztő, dominó. Kb. 95e forint az anyagköltsége. 4 éve, mikor az ablakokat vettük, 140e forint volt sima sík üveggel. A sík üveg 10e forint sincs 1 ablakba. Szerencsére eddig vasalatot nem kellett vennünk, mert a régieket használtuk fel. Ha vennünk kéne, az még kb. 35-40e forint lenne ablakonként.

A fadarabolás után nekiálltunk a nappali fölötti födém takarításának. Már 2x kezeltük farontó rovarok ellen, de még nem vagyunk nyugodtak. Nem akarjuk úgy szigetelni, hogy lehet még apró bérlő. Ezért kicsit drasztikusabb módon estünk neki a fertőzött gerendáknak. Az előző alkalommal is megkapirgáltuk a őket, de most drótkefével és felxszel estünk neki. Kb. minden 3 gerenda van szétrágva látványosan. Addig dörzsöltük, míg ki nem lehetett porszívózni az összes port.


Nem néz ki jól, de annyira nem is vészes. Bogarat nem találtunk és szerintem már nincs is benne egy ideje.


Több, mint egy napig tartott a tisztítás. Ki kellett takarítani a gerendaközöket is. A felületét kb. 3x porszívóztuk át és még így is poros lett, mire mázolni kezdtünk.
A délután közepén tudtunk nekiállni a kenésnek. Jobeck környezetbarát, nem mérgező anyagot használtunk ismét. Nem olcsó, de más szereket nem is lehet használni lakótérben. Kb. 7-8 litert használtunk el. 10-et vettem, reméltem, hogy az élég lesz az egészre. Hát nem, vennünk kell kb. még 1x ennyit. A szétrágott részek nagyon nyelték az olajat.


A végére már alig tudtunk mozdulni. Nagyon fárasztó a padlástérbe dolgozni. A felület nem egyenletes és folyton bújkálni és hajolgatni kell. A többi résznek egy darabig biztos nem állunk neki. Nem is tudnánk, mert előbb le kell szedni az aljáról a vakolatot, hogy a közöket is ki lehessen tisztítani és ne sár nyelje el a drága anyagot.

Mivel múlt héten csak az egyik rácsot sikerült újrafesteni, szombaton ismét festékkapargatás várt ránk. Kipróbáltam a festék leszedő zselét, de nem lett sokkal könnyebb tőle a feladat. Kettőnknek így is legalább 4 óránkba telt megcsinálni. A másik is kb. ennyi időbe került összesen, csak más volt a felosztás. Én kapargattam 7 órát, Sanyi egyet.
Szerencsére itt nem értek véget a feladatok a ráccsal. Jöhetett a festés 2 rétegben. Az elsőt egyedül kentem fel, mert Sanyi közben beépítette a másik keretet. A második réteget már ketten festettük, de így is este lett, mire befejeztük. A 2 réteg között még gyorsan beüvegeztük az ablakszárnyakat. 

Vasárnap beépítésre került a másik keret is, felkerültek a szárnyak és a zárak is. 

Míg Sanyi a beépítéssel foglalatoskodott, én kivagdostam a régi ablakokból a vasalatokat. 4 ablakkeret és 3 pár szárny várt kibelezésre. A következő 2 ablakra biztosan lesz elég alkatrész.


De előbb ezeket is meg kell szabadítanom majd a festéktől.

Amíg a purhab száradt Sanyi folytatta a szennyvíz bekötést. Át kellett pakolnia az összes fát a ház mellől, hogy ásni lehessen.

És bent is ásott egy gödröt oda, ahol be fog érkezni a cső.

És a képen is jól látszik, hogy nagyjából a fal is kiszáradt ott, ahol korábban a cementes vakolat volt. 

Mikor a folyosót burkoltuk, elkövettük azt a hibát, hogy csak annyi lapot vettünk, amennyi arra a részre kell. Gondoltuk a bauhausban úgyis mindig lesz belőle. Aztán mikor egyszer a bauhausban voltunk, feltűnt, hogy nem látom a járólapunkat. Nem csak az áruházban nem volt, de a webshop szerint is elfogyott. Írtam nekik emailt, hogy kiderítsem lesz-e még. Nem, nem lesz. Máshol nem kapni, ezért nagyon szomorú lettem. A folyosó még folytatódni fog kb. ugyan ilyen hosszan, hogyan fog kinézni, ha mással burkoljuk? Végül nem hagytuk annyiban és rendeltünk Csehországból, mert így volt a legolcsóbb. Így csak 2x annyiba került, mintha megvettük volna időben a bauhausban. És még heteket kell várnunk, mire beszerzik.

Kedden megrendeltem az üvegeket és valami csoda folytán csütörtökre el is készültek. Így a hétvégén be is fejezhettem volna az ablakokat, ha nem viszi el az időt más. Szombat délelőtt szeleteltem rétegelt lemezt üvegezőlécnek. Lekerekítettem az éleket, majd festettem őket. Ezután vágtam 2x 24 egyforma darabot.

A keretek már beépíthetőek, de a helyük még nincs kész. Bár Sanyi szombaton körbevakolta az egyik ablak helyét, addig nem építhetjük be az ablakot, míg a rácsot rendbe nem tesszük. Ha bent lenne az ablak, nagyon nehéz lenne hozzáférni. 

Úgy terveztem, hogy csak egy kicsit megcsiszolom a jelenlegi festést és ráfestek. De végül mégis a teljes lecsupaszítás mellett döntöttem, mert helyenként ráncos megfolyások voltak rajta. Felszerelkeztem hőlégfúvóval és minden féle kaparó szerszámmal és nekiestem. Vasárnap délutánra már alig tudtam fogni, annyira fájt a kezem, így Sanyit kértem meg, hogy a felső 4-ed külső részét kaparja le. Csiszolás után gyorsan lefestettük fehér hammarite festékkel. 

Ezzel párhuzamosan Sanyi körbevakolta a másik nyílást is és néha üvegeztünk is egy kicsit. (És futni is voltunk, mert egész nap kellemes borús volt az idő) 2 ablakszárnnyal el is készültünk.


A héten ablak nélkül lesz a ház. Még szerencse, hogy van rács, így csak a macskák tudnak bemenni. Jövő hétre kiszárad a vakolat és ha újra tudok markolni, a másik rácsot is újra tudom festeni.

Végre a paradicsom is elkezdett érni. Ehetünk, cukkinit, paradicsommal, hagymával és krumplival. A krumplit és a hagymát is gyorsan felszedtük még indulás előtt. Alig találtuk meg őket a gaz miatt.

Jelentkeztem faipari technikus felnőttképzésre pár hónapja. Múlt héten jött az email, hogy augusztus 28-án mehetek beiratkozni. Szóval szeptembertől újra iskolába fogok járni. Heti 3 délután egy tanéven át.
Faipari technikus | Budapesti Komplex SZC Kaesz Gyula Faipari Technikum és Szakképző Iskola | EDIR

A hétvége nekünk most csütörtökön indult, mivel még mindig szabadságon voltunk. 

Sanyi a leendő fürdőben törte fel a betont. A beton alatt téglát talált. 

Ezt sem szeretnénk megtartani, ezért ezt is felszedte, majd jöhetett 15cm föld kitermelése. 

Olyan mély lett a fürdő, hogy én már ki sem látok az ablakon.

Én eközben az ablakimmal foglalkoztam. 2 alkatrészt újra kellett gyártani, mert olyan mértékben meghajlottak, hogy már nem lehetett őket felhasználni.

Aztán később az összes vízszintes elemet is újragyártottam, mert kicsit rövidre szabtam őket és nagyon kicsi lett volna a takarás az ablak szárny becsukásakor. De így is végeztem az ablakszárnyakkal pénteken.

Ezután jött a neheze, a vasalatok felszerelése. Vagyis első körben bontanom kellett régi ablakból, megtisztítani, és aztán beszerelni. Ezzel el is voltam (néha voltunk) vasárnap délutánig. Na jó, ez így nem teljesen igaz, mert közben le is festettem a kereteket.

A réz részeket nem szoktam lefesteni, azok nem rozsdásodnak.

Míg én a pántokkal és riglikkel foglalkoztam, Sanyi nekiállt a csatornázásnak. Vagyis folytatta, mert hátul készen van, de előre is el kell juttatni. Ezt egy kellemes kis ásással kezdte ebben a frissítő 35 fokban.

Ezután jött a cső fektetése, ami nem egyszerű, mert minden méteren 3mm-t kell emelkednie. Mivel nem végzett estig, csak remélni tudtuk, hogy éjjel nem kapunk egy felhőszakadást és nem mossa el az árkot a víz. (1x már megtörtént, hogy a gondosan beszintezett csöveket, a lehulló csapadék kiemelte a helyükről. Akkor az összes kiásott gödör is teljesen megtelt vízzel. Özönvíz - Főnix projekt (blog.hu) ) Most is esett végül, de csak normálisan.

Vasárnap estére be is temette a gödröt. A cső, most a fürdő sarkáig ér. A következő lépés, az alapon átjutás, ami nem lesz egyszerű. De egyszer már megoldotta, biztos most is sikerül.

A 4 nap alatt 4x is esett. A növények hálásak voltak érte, mert vasárnap újra szüretelhettünk cukkinit. 

A vetőmagokkal nincs szerencsénk. Pár éve az uborkának vett magból cukkini fejlődött. Most sütőtököt vettünk és vetettünk, de valami más lett belőle. Szerintem nem is ehető, inkább csak valami dísz.

A vetőmag:

A valóság:

Legalább dinnye lenne, ha már ilyen csíkos....

A gyerek már vasárnap környékén megunták a nyaralást és jöttek volna haza. Felmerült, hogy akár hétfő este is indulhatnánk, de elvetettük, mert nagyon fárasztó lett volna a sofőrnek. Végül kedd hajnalban, kb. 4kor indultunk. 19 fokban indultunk, kicsivel arrébb, a hegyek előtt már 28 fok volt. Azután felmentünk a hegyre, át az alagúton és újra 20 fok se volt. Voltak olyan részek, ahol 16 fokot mutatott a hőmérő és több helyen sűrű ködben mentünk. A csúcsforgalmat így sikerült elkerülnünk. 7 körül voltunk Zágrábnál és sehol sem volt belassulás. A másik irányba már kezdtek torlódni az autók és több helyen araszoltak. Végül a megállók miatt 11 körül értünk haza.

Mindent összevetve jó volt a nyaralás, de nem valószínű, hogy mostanában újra arra mennénk. Főleg Áron miatt nyaralunk és lassan ő is felnő. 

Sanyinak az étkezés sem volt egyszerű. Egyáltalán nincsenek felkészülve egy lisztérzékeny vendégre. Még mindig ott tartanak, hogy a maximum ,amit kínálni tudnak neki a grillezett csirke zöldséggel. 

Mi szorgalmasan pizzáztunk, mert abban nagyon jók. És fagyiban is.

A boltokban az ételek címkéjén ritkán szerepel angolul is a leírás. Ha van is rajta, megesik, hogy leragasztják horváttal. Marad a google fordító. 

Nekünk a reggeliért se kellett messzire menni, Első nap nagy túrára készültünk, hogy reggelit szerezzünk, majd kiléptünk a kapun és kiderült, hogy a mellettünk lévő bárban délelőttönként péksüteményeket árulnak. (Abban a fehérben, a kerítésünkön túl)

Sveti Filip I Jakov a szomszédos város. Futás közben láttuk, hogy ott is érdemes lehet sétálni, így a felhős vasárnap délelőttön oda látogattunk el. A posta volt a célpont, de nem meglepő módon, nem volt nyitva. Fagyiztunk és sétáltunk a szűk utcákon.

Ruby a 9 nap alatt 1x sem fürdött a tengerben. Nagyon érdekelte a víz, mert sétánál mindig kiment a mólóra, de mikor meglátta/hallotta a hullámokat, jött is el egyből. Betty gyakorlott fürdő, de azt nem sikerült megértenie, hogy a tenger sós és nem kéne innia belőle. Minden alkalommal beleivott, aztán jött a krákogás.

A korai indulás nem jött be nekik, tőlük szokatlan módon, aludtak a kocsiban.

És ami még kimaradt:

Naplemente nézés

Társasozás

Beni a vízben

Áron a vízben

Nagy lila virág

Az időjárásra nem lehet panaszunk. A napon dög meleg van, de árnyékban a folyamatosan lengedező szellő miatt nagyon kellemes. Ha jön egy felhő, szinte már fázunk. Éjszaka jól lehűl a levegő így a ház sem melegszik fel nagyon. Légkondi van, de csak akkor szoktuk bekapcsolni, ha főzünk. Minden nap főznünk kell, mert a gluténmentes vendéglátás nem az erősségük. 

1x ettünk eddig étteremben. Pizzáztunk, Sanyi pedig salátázott, mert mást nem ehetett. A pizza nagyon finom volt, de egy kisebb vagyont fizettünk érte. 3 pizza, 1 saláta, 2 üdítő 60 EUR.

Az első futásunk alkalmával láttunk a távolban egy templomot. Második városnézésünket oda terveztük. A város Biograd és sokkal kellemesebb volt, mint Zadar. Parkolni tudtunk egy bevásárlóközpont pakolójában és egy rövidke sétával el is értük a központöt. Szűk utcákból és régi épületekből itt sem volt hiány.

Az idő nagy részét társasozással, filmnézéssel és sétával töltjük. 

Az itteni emberek nem túl kedvesek. Közlekedésben biztos, hogy nem. Véletlenül sem engednek el sehol és ha őket engedik el, akkor megköszönés helyett gondosan félrenéznek. 
Angolul nem nagyon beszélnek, így marad a mutogatás, ha az ember venni akar valamit. 
A precizitás sem jellemző itt. A házban is vannak hajmeresztő javítások, de ugyan ez jellemző mindenhol. Az első reggel pont parkoló helyeket jelöltek fel, csak úgy szemmértékre. 


Az éjszakák nem telnek túl jól. Ruby gondoskodik róla, hogy senki se aludjon túl mélyen. Folyton próbálkozik mindenkinél, hogy az ágyába kéretzkedjen. Ráadásul a házunk mellett van egy kis utca és amikor ott elmegy valaki, Ruby ugatással jelzi. Az evés is küzdelem. Eddig is válogatós volt, de ez most odáig fajult, hogy semmi sem kell neki. Tegnap már főztem neki, mert előző nap megette a lecsót, de másodszorra már az sem kellett neki. Nem kell attól félnünk, hogy dagadt kiskutyus lesz.

Tegnap a kinti sütőt is beizzítottuk. Pizzát sütöttünk, hogy Sanyi is tudjon enni. Vékony tésztájú és ropogós lett.

Még Zadarban volt szerencsénk látni egy hatalmas óceánjáró hajót. Nem gondoltuk, hogy ezek ekkorák.

Hétfőn 7:15-kor indultunk el Horvátországba. Az eredetileg 6 és fél órásra becsült út kicsit hosszabb lett a dugók miatt. 14:15 helyett 16:30-ra értünk a szállásra. Ilyen araszolás nálunk akkor szokott lenni, ha baleset van. 
2x álltunk meg pihenni. Mindkét helyen óriási tömeg volt a benzinkúton és fejenként 1 euróba került a mosdó. Az egyik helyen egy meki is volt a kúton és fogyasztottunk is, mégis fizetni kellett a mosdóért.

A szállásunk a parton van. Mivel nem vagyunk nagy fürdősök és nem bírunk órákat tölteni a strandon, Áron viszont szeret fürdeni, ezért mostanában vízparti házakat bérlünk. A tenger pár lépésre van a kaputól.

Érkezés után elvittük sétálni a kutyákat és kicsit felfedeztük a környéket az egyik irányba. A ház előtt menő út a forgalomtól részben elzárt terület. Elvileg csak az hajthat be, aki itt lakik. Főleg gyalogos, rolleres és biciklis forgalom van előttünk. 

Betty több alkalommal is megmártózott a tengerben, míg Ruby a lábát sem vizezte be.

A part kavicsos, de készültünk cipővel. Cserébe kristálytiszta a víz. Az alján átlátszó halacskák úszkálnak.

A fürdés többnyire így néz ki, mert a halakat nézzük a tengerfenéken.

Kedden az idő kicsit borúsnak és kevésbé melegnek ígérkezett, ezért beütemeztünk egy városnézést. Zadar a legközelebbi nagyváros. A történelmi városközpontot nem egyszerű megtalálni, mert táblák sehol sem hirdetik. Az internet szerencsére mindenre megoldás. A parkolónál volt egy kis várakozás, mert tele volt és csak akkor mehetett be újabb autó, ha valaki kijött. Szerencsére elég nagy volt a mozgás, így 15 perc alatt bejutottunk. 

A városban rengeteg turista van és minden vendéglátóhely teltházas. Ebédelni akartunk, de végül csak pizzaszeletet ettünk Benivel. Áron és Sanyi kihagyták az ebédet. A mosdó keresés elég nehézkes volt. Még hogy Budapesten nincs elég nyilvános mosdó! Itt nincs. Úgy láttuk, a vendéglátóhelyeken sem kötelező. Végül megint az internet segített, mert máshogy esély sem volt találni egyet. Újabb 1 euró fejenként. 

A városrész nagyon szép, de a tömeget nem kedveljük, ezért nem időztünk sokat.

A legtöbb helyen készpénzezés van, ami bosszantó. A szálláshely közelében automata sincs, amit találtunk az sem működött. Végül sikerült felvennem 120 eurót, aminek költsége 5 euró volt. Reméljük ezzel kihúzzuk a hetet. 

Estére egész hűvös lett. Az ajtót is be kellett csuknunk, hogy bent maradjon a meleg. A mai reggel is elég hűvös, pedig mára már 28 fokot jósoltak.

Nyaralás előtt még 1 napot munkával töltöttünk. Sanyi befejezte a gerendák tisztítását és pedig a 2 ablakkeretet.

Ragasztás, faanyagvédelem, alapozás és festés

Szombat éjjel volt egy kiscicánk. A kutyák nagyon ugattak este a farakás körül. Azt hittük, hogy megint sünit találtak. De egy kiscica volt a rönkök között. Elég soványka volt. Tettünk ki neki tápot és vizet és bezártuk a kutyákat. Reggelre szerencsére eltűnt, mert nem tudtunk volna vele mit kezdeni. Ruby biztonság kedvéért alaposan átvizsgálta a kupacot.

Beérett az első paradicsom és cukkiniből is egyre több van. A sütőtök pedig ellepte a fél kertet.

Folytattuk a munkát a leendő nappaliban. Sanyi leverte a maradék vakolatot, majd nekiállt megtisztítani a gerendákat. A nád dróttal volt rögzítve, a drót pedig apró szögekkel. Rengeteg szöggel. Először ezeket kell kiszedni. Ezután Sanyi leverte a maradék vakolatot a gerendák közül és kiseperte a földet is, ami a padlásról került oda.

Az a terv, hogy meghagyjuk ezt mennyezetnek. Sanyi teljesen megtisztítja, aztán kap egy kis vékonylazúrt.

Én közben újra nekiálltam ablakot gyártani. Végre talán előbb lesz ablak, mint ahogy vakolnánk és nem utólag kell az ablakok környékét javítgatni.
Sikerült 2 ablakra való fát összeszednem a múltkori maradékból. Sanyival meggyalultuk, aztán kialakítottam az alkatrészeket.

Ha a szombat délután nem mentünk volna el futni, akkor el is készületem volna a 2 keret ragasztásával. De mivel szombaton kellemes borús idő volt, inkább futni mentünk. 

Szárazon összeállítottam az egyiket, de a ragasztást már nem kezdtem el.

A hagyma és a krumpli mellett, most már a cukkini is fogyasztható. 

Elérkezett a csapatépítő napja és szombaton meg is jelent mindenki (majdnem) időben a helyszínen. Amint Peti megérkezett egyből a munkának is nekiláttunk, mert nem hagyott más választást. Úgy tűnt, a "nem muszáj dolgozni"-t csak viccnek szánta. 
Elsőnek a megmaradt cserepet hordták fel a padlásra. Nem volt sok, de mivel tízes egységekben voltak, kicsit nehéz volt. 
Ezután 2 részre vált a csapat, az egyik a fának esett neki, a másik a vakolatnak. A meccs kezdetéig kb. a teljes mennyiség 2/3-át sikerült feldarabolni és behordani.



Kb. 15 szál maradt még az utcán. Ezzel talán már egyedül is megbirkózunk (vagyis Sanyi, mert én nem igazán tudok ebben segíteni)

A vakolat leverés is jól haladt. A "fürdővel" végeztek, és a nappali nagy részén is csupaszak a falak. 

Úgy döntöttünk, hogy a fürdőben a mennyezeten maradhat a vakolat. Olyan magasan már az sem számít, ha cementes. Pár helyen megpróbáltam leverni, de stabil volt és nem potyogott le.



A szoba felében a padló is fel lett szedve. A deszkák még használhatók zsaluzáshoz vagy tüzelésre.

Az ebédet kivételesen nem én főztem. Ennyi emberre már bogrács kellett és én abban nem szoktam főzni. És nem is biztos, hogy értékelték volna, a teljesen zsírmentes pörköltemet. Peti hozta a bográcsot, a hozzávalókat és ő gondoskodott az elkészítésről is. Mire kezdődött a meccs, addigra ez ebéd is elkészült. (Köszönjük a finom ebédet!)

Ebéd és meccs után még üldögéltünk egy kicsit az udvaron, aztán 7 körül mindenki hazament. 

Másnap hiányoztak kicsit, mert kettecskén kellett folytatnunk a munkát. Nekiestem a nappali mennyezetének, Sanyi pedig a maradék vakolatnak.

Ahol az állványról elértem, ott a feszítővassal nyúltam a nád alá. A szoba többi részében viszont új célszerszámot kellet alkalmaznom, egy kapát. Elég lapos volt a feje, hogy beférjen a nád alá és elég könnyű volt ahhoz, hogy sokáig lehessen felfelé nyúlkálni vele.

Hatalmas volt a por, és még a fülem is tele volt törmelékkel.

Egy idő után nem bírta a nyakam és a vállam a folyamatos felfele nézést és erőlködést, ezért átruháztam Sanyira a kapát. Ő fejezte be a mennyezet megtisztítását én pedig közben összeszedtem a nádat.



A sitt eltakarításban még segítettem egy kicsit, de mivel nem akartam 2 hétig szenvedni a megerőltetett csuklyás izmok miatt, így inkább elmentem Áronhoz latinozni. Holnap vizsgázik és kivételesen készülni is akart.

Közben Sanyi szépen kitakarította a helyiséget.

Vakolat még maradt, annak majd valami géppel nekiesünk legközelebb.

És a konténert is megtöltötte.


Az évek során párszor átfesthették a falakat.

A fürdő alja valószínűleg cementes vakolattal volt vakolva, mert a fiúk nem tudták kalapáccsal leverni. Sanyi annak is nekiesett géppel. Jól látszik, miért nem szabad cementet használnunk ehhez az épülethez. A cementes vakolat alatt mindenhol vizes volt a fal, míg mindenhol máshol száraz.

A fakupacot is letakartuk, hogy legyen esélye kiszáradni. A felhasogatás már nem sürgős.

Jöhetnének a fiúk gyakrabban is... Köszönjük a segítséget!

Találtam egy jó kis receptet, amihez újkrumpli kell, ezért ásóval felszerelkezve meglátogattuk a veteményest. A krumpli kiásása közben csalódottan láttam, hogy elkéstünk. Már nem aprók a gumók, hanem szép termetesek. Az első cukkini is megjelent, és muszáj volt leszednünk, mert jövő hétre fél méteres lenne.
 

A múlt héten esküvő miatt hagytuk ki Mikolát. Ezen a héten is csak szombaton voltunk, mert Áron vasárnap hajnalban indult Erdélybe. 

A szombatot takarítással töltöttük. Mégis csak vendégek érkeznek a hétvégén, nem várhatjuk őket úgy, hogy mindenen ujjnyi vastag por van. 

A kertet is kigazoltuk és Sanyi a füvet is lenyírta. 1 hétvége marad ki és máris mindenhol a gaz kerül többségbe. 

Képek sem készültek a hétvégén. De hogy mégis legyen valami, itt van 2 kép hívatlan vendégekről.

Az elsőn egy macska bukott le, mikor be akart mászni az ablakon. A belső ablakon valószínűleg nem jutott túl, mert ott még van üveg.

Itt pedig egy madár repült be a kamera látóterébe. És az is jól látszik, hogy alig lehet megkülönböztetni a hagymát a gaztól.
Valószínűleg már lehetne enni újkrumplit. (2 éve ilyenkor már ettünk). A hagyma már szépen gömbölyödik és van egy kise esélye annak, hogy a hétvégére cukkini is lesz. Pár paradicsom is van már, de valószínűleg nem érnek be 1 hét alatt. 

Eleget tettünk a szomszéd kérésének és eltakarítottuk a sittet a ház tövéből az udvarában. Kicsit tovább is mentünk és a bokrokat is megmetszettük. Egyes ágak már a tetőnket simogatták.

Mint kiderült még valami járda félénk is van kőből kirakva. Betonozni akartunk, de lehet, hogy így nem kell. 

Sanyi elkezdte a vakolat leverését. 

Ez az egyik ablak, amit ablakos céggel csináltattunk. Ez után kezdett megfogalmazódni bennem a gondolat, hogy magunknak kéne csinálni őket, mert ezek nagyon bénák lettek, de cserébe jó drágák voltak. Ráadásul az üzletkötőjük egy rasszista bunkó volt. Hogy mikor tudok ide is én gyártani egy újat, még nem tudom. Valószínűleg csak akkor, ha az összes többi készen van.

A lábazaton sok helyen még fent van a vakolat. Nem tudom miért, de pont itt használtak cementes anyagot. Tart rendesen, nem is fárasztottam magam a leverésével. De majd meg kell szabadulni tőle.

Én faanyag mentésbe kezdtem. Volt 3 darab régi ajtó. Ahelyett, hogy ezek is mentek volna a fa halomra (amitől nem tudom, hogyan fogunk megszabadulni, mert nagy része festett fa) szétdaraboltam őket. 

Egyenesre vágtam az oldalakat, majd leégettem a festéket. A legtöbb nagyon jó állapotban van. Majd felhasználóm őket valami bútorhoz vagy ablakhoz.

Az egyik ajtóból származó darabokon nem fogott a hőlégfúvó. Végül nem szenvedtem velük, fent hagytam a festéket. Úgyis festve lesz, ha felhasználom.

A növényeknek jót tett a heti időjárás. A paradicsom palánták magukhoz tértek. Végül mind megmaradt, amit ültettem. (Azt leszámítva, amit rögtön az ültetés után kiásott valami állat.)
A krumpli már el kezdett virágozni és a hagyma is egyre vastagabb.

Folytattuk a rendrakást a ház első felében. Rengeteg szemetet halmoztunk fel az évek során és most egyben kellene megszabadulnunk tőle. Kénytelenek leszünk vegyes konténert rendelni.

Már csak pár dolog maradt a szobában, de ezeket nem is tudjuk máshova tenni. 2 ajtót még szétszedünk, minden más marad. 

(A nagy kupac cucc a műhelybe került, de elfelejtettem utána képet csinálni


Az előszobát is egész jól kipakoltuk. A perlithez nem nyúltunk, mert mindenhol útban lenne. 

A fürdőszobában már csak a cserép és a cement várakozik. A cserép megy a padlásra. A cement már nem fért el a raktár szobában, ezért egyelőre az is itt maradt. Szerencsére csak pár zsák van belőle.

Ruby megint ott segített, ahol tudott. És ő általában mindenhol tud segíteni. A gazdival szétszedték a nagy ládát, ami sokáig a konyhánk volt, de egy ideje csak a helyet foglalta.

A szomszéd szólt, hogy jó lenne, ha összeszednénk a sittet a kertjéből, mert kicsit már bántja a szemét. Így jövő héten ezzel foglalkozunk vagy lehet, hogy megvárjuk vele a kollégáimat. Nem akarjuk, hogy unatkozzanak, így amit lehet, meghagyunk nekik. 

Kb. 1 hónap múlva egy kis csapat érkezik, hogy dolgozzon egy napig. Mivel munkát ígértem nekik, elkezdtünk előkészülni rá. 2 embernek mindig van mit csinálni, de 8-10-re már készülni kell. A ház hátsó felével nagyjából meg vagyunk, pár pepecselős munka van vagy olyan, amit már csak akkor csinálunk meg, ha minden más készen van. Ezért a ház első részében lesz sok tennivaló az elkövetkező időkben. Viszont a ház első része egy ideje lomtárként üzemel. Ezen kellett most változtatnunk.

Az anyagok egy részét felhordtuk a padlásra. Nagy részükre úgyis ott lesz szükség. Aztán kiürítettük a leendő folyosó helyiségét.
Néha elgondolkodok, hogy ide kéne tenni inkább a konyhát. Kár elpazarolni egy ekkora "szobát" folyosónak, wcnek és tároló helyiségnek. De aztán mindig arra jutok, hogy jobb lesz a konyha a nappalival egy légtérben, még ha így nehézkesebb lesz a kialakítás a csatornacső és vízvezetékek miatt.
A kiürítés után elkezdtem behordani a többi helyről az építőanyagokat és egyéb tárgyakat, amiknek egyelőre nincs helye.

A nappali egész jól kiürült. Még nagyon sok szemét van benne és néhány nagyobb dolog, ami ott is fog maradni, de már egyáltalán nincs telepakolva a szoba.

A fürdőszoba kiürítése is jól halad. A cserepeket ott hagytam, mert azt majd a fiúk felhordják. Néhány gép van még ott, egy kis cement és kb. ennyi. 

Itt majd fel kell törni a betont és le kell verni az összes vakolatot. Az ajtónyílás is be lesz falazva, mert 2 ajtó túl sok helyet foglalna el és egy fürdő ajtaja inkább a hálószobák mellett legyen, mint az előszobában.

Az előszoba még nagyon kupis, pedig itt is fel kell szedni a cementlapokat. Addig nem érdemes a szomszédos helyiségekben vakolni, míg itt nincs megoldva a talajpára kiszellőztetése. 

Míg én pakolásztam Sanyi épített egy új udvari WC-t. Jól jöhet még és így legalább az ajtók sem foglalják bent a helyet. Ismét a csatornacső fölé telepítettük, hogy ez is a szennyvíztartályba folyjon.

Még évekkel ezelőtt, mikor az eredeti ablak felújításával próbálkoztam, 1 párból tükröket csináltam. Ezek eddig a nappaliban várakoztak, most ezek is bekerültek a szobákba.


A veteményes szépen fejlődik. A hétvégén már meg is kóstolhattuk a saját lilahagymánkat. A krumpli is el kezdett virágozni és a cukkini is kibújt a földből. Vettem pár paradicsom palántát és 10 tő epret is. Jövő hétvégére kiderül, hogy megmaradnak-e. A ház mellett ültetett paradicsom szépen fejlődik, ezen a helyen minden évben megmarad a kiültetett palánta.

Eper és fokhagyma. A hagyma érdekessége, hogy nem indén ültettük, hanem tavaly tavasszal ültette ez Sanyi azokat, amiket a nagyiéktól hozott. 

A krumpli és a hagyma.

Kutyák élvezik ezt a jó időt. Fekszenek egyik helyről a másikra. Ma Ruby úgy döntött, hogy egy téglát használ párnának.

Nem úgy alakult a hétvége, ahogy terveztük. Szerdán elugrottunk beépíteni az utolsó ablakot a gyerekek nélkül. Már akkor éreztük, hogy kezdünk betegek lenni. Csütörtökre mindenki beteg lett, 4-en szenvedtünk otthon. Áron hozta haza ezt nekünk még a múlt héten. 
Ugrott Sanyinak a szombati ultrabalaton és a vasárnapra tervezett nagyi látogatás is. A hétvégét azért Mikolán töltöttük, hogy ne kelljen kutyát sétáltatni és gyógyulhassunk a napfényben.

Ma dolgoztunk egy kicsit, felszereltük a rigliket az ablakokra.

A múlt hétvége futással telt, így munkára nem maradt időnk. Szombaton Sanyinak volt céges programja és Áron meg én futottunk a minicittán, vasárnap pedig Beni osztott sportitalt a félmaratonon, Sanyi és én pedig futottunk. 

A héten megérkezett az üveg. Elméletben 16mm vastagnak kellett volna lenni, mert 3mm üveg, 10mm szünet, majd újabb 3mm üveg. Ezért 17mm mély helyet vágtam neki, hogy még a szilikon is elférjen. Ehhez képest az üveg 17mm lett vagy néhol még ennél is több. 
Azzal sem számoltam, hogy ilyen széles fekete csík fut körbe. Olyan széles, hogy nem takar rá az 1 cm-es perem. A takaró léceket tudtam akkorára csinálni, hogy elfedje, de a másik oldal már adott. Vághatok majd oda is valami takaró lécet, hogy szépen nézzen ki.

A 3 ablakhoz összesen 72 darab takaróléc kell. Vagyis kell vágni 72 lécet, aztán mindnek le kell kerekíteni az éleit, majd megfelelő hosszra vágni, aztán csiszolni és végül festeni háromszor. Ennyi 2 ablaknyi léc: 

A végeredmény nem rossz. Olyan, mintha kis képkeretek lennének.

A 3 ablakból 2 be is került a helyére.



Az eprünk kivirult, miután 2 hete kigazoltuk. A krumpli és a hagyma is növöget. A paradicsom sajnos idén sem egy sikertörténet. 

Miután megcsiszoltam a kereteket és a szárnyakat, lealapoztam őket. Kevésnek tűnt a festék, de szerencsére egy rétegre elég lett. 
Fedő festéknek egy új fajtát próbáltam ki, mert a korábban használt Annie Sloan fehérből már 2x is megromlott nyitott doboz. Mivel nagyon drágák ezek a festékek és nem tudom egyből elhasználni az egészet, ezért inkább márkát váltottam. La Pajarita kültéri krétafestéket próbáltam ki most. 

A vasalatok felszerelését most Sanyira bíztam. Már meg van a módszer, de mégis időigényes a feladat. 2 ablakkal készült el a hétvégén. 
Úgy terveztük, hogy fehér a végleges színűk, de túl unalmasnak találtuk és úgy döntöttünk, hogy mindenhol igazodni fog a többi nyílászáró színéhez. A folyosón így lila lesz, a szobákban pedig türkíz és kékes szürke. Vagy amit a fiúk akarnak. 

A folyosó ablakának kellett még egy keret. Az ablak mérete igazodik a külső ablakéhoz, viszont a nyílás nagyobb, így szélesíteni és magasítani kellett.
Az üvegek sajnos megint nem készültek el időben. A hét elején rendeltem meg a hőszigetelt üvegeket és a hét végére ígérték őket. Időm nem lett volna a beszerelni őket, de legalább kiderült volna, hogy beférnek-e. Nem hagytam túl sok mozgásteret és kicsit aggódok, hogy nagyok vagy vastagok lesznek. Nem olcsó a hőszigetelt üveg, majdnem 10x annyi mint az egy rétegű. Ráadásul a kicsiket már nem is négyzetméter árban adják, hanem egység ára van. Ezért lehet az, hogy a kis ablakba ugyan annyi az üveg, mint egy nagyba. 

Szombat este Áron szobájában is leszórtuk a kavicsot. Feketét vettünk, de hiába ébenfekete a leírás szerint, mosás után inkább szürkének mondanám.

Sanyi kigazolta a krumplit és a hagymát. Az egyik fajta krumpli már szépen megnőtt és a hagyma is felismerhető. A másik krumpli viszont még csak itt-ott bújt ki. Ha következő 2 hétben sem produkál látványos eredményt, akkor vetünk helyette mást.

Kiültettük a paradicsom palántákat is. Kicsik még, de mivel 1 hétvégét kihagyunk, szomjan haltak volna a tejfölös dobozban. Így van egy kis esélyük a túlélésre.

Voltunk futni is szombaton. A kertek alatt és a szántások között majdnem Nagybörzsönyig elmentünk. Beni megint önkénteskedik a Vivicittán és gondoltuk megörvendeztetjük, ezért mi is beneveztünk a félmaratonra. Már előre utálja, hogy leégetjük a haverjai előtt mikor megállunk a frissítőpontjukon inni.

A tavaszi szünethez igazodva, mi is szabadságot vettünk ki. Most először sikerült is végig Mikolán maradni. 

A hétvégi fadarabolás után az ablakgyártást a vasalatok megszerzésével és előkészítésével folytattam. Kellett pár régi ablak, amiből ki tudtam vágni a pántokat.

Nem sikerült 3 ablakra valót összeszedni, de szerencsére még maradt az első adagból is. A megtisztításuk most talán már kicsit gyorsabban ment, mint legutóbb. Vagy csak kevesebb volt és ezért végeztem 1 napon belül.

Most, hogy nem csak 2 napunk volt egyben, maradt egy kis idő pihenésre is. Az időjárás is kedvező volt, sokat sütött a nap. A kutyák ki is élvezték a melengető napot.

Néha én is kifeküdtem kicsit, de Ruby gondoskodott róla, hogy még ehhez is hallásvédő kelljen. Szeret mindent megugatni és ezt jó hangosan teszi.

A gyaluláshoz ketten kellettünk, mert fárasztó egyedül rohangálni a gép 2 vége között. Sokat kellett gyalulni, de 2-re végeztünk vele, így maradt idő egy rövid Zebegényi kirándulásra. Fagyist sajnos nem találtunk, de Betty legalább fürödhetett a Dunában.


Az ablakokat nagyjából tankönyv szerint készítem. Egy kis szabadság viszont kell, mert a könyvben nincs pont olyan, amilyen nekünk kell. 

Az asztali körfűrésszel kialakítottam az aljazásokat, ahol a keret és a szárny egymásba csukódik. És a szárnyon az üvegnek is kellett egy.

Ezután következhetett a pontos méretre vágás és aztán a csapok kialakítása. A szalagfűrészem sajnos nem tud egyenesen vágni, így minden mással oldottam meg. Ismért igénybe vettem Sanyi segítségét, mert egy-egy alkatrészből 12 darab is előfordul és ráadásul minden darabnak 2 vége van. Sok-sok ismétlődő munka és közben mással is lehetne haladni. A hosszlyukfúrónak, az asztali körfűrésznek és a gérvágónak hála, szépek lettek a csapok is és a csaprések is. 

Ezután már csak össze kellett ragasztani a kereteket.

Az ablakszárnyak csapolása kicsit nehezebb, mint a kereteké. Nem akartam nagyon belebonyolódni a dologba így a dominózot is segítségül hívtam az erősebb kötések érdekében.

Miután a keretek is összeálltak és a ragasztás is megvolt, belemartam a mintát az ablakszárnyakba. Ezek nélkül túl szögletesek és robosztusak lennének az ablakok. 


Az ablakok anyaga 2 féle vörösfenyőből származik. Az egyik egy szlovák fatelepről van és építő minőség. Ez volt a göcsös, aminek  csak egy kis részét lehet használni. A másik asztalos minőségű anyag. Egy gond van vele, tele van gyantatáskákkal. Ezekkel valamit kell kezdeni, mert ha lefestem, egy idő után ki fog folyni a gyanta. Először vegyszerrel próbáltam kimosni, de halottnak a csók. Végül elővettem a hőlégfúvót és kikapargattam a megolvasztott gyantát.

A felületkezelésre emiatt már nem marad idő. A hibákat javítottam, de a csiszolásnak éppen csak neki tudtam állni, csak a kis ablakkal végeztem. Még indulás előtt lekentem farontó kártevők elleni olajjal az ablakokat, annak úgyis idő kell, hogy beszívódjon. 

Mindeközben Sanyi készített nekem egy kis tégla járdát/teraszt/akármit a műhely elé, hogy ne a göröngyös talajon kelljen a bakokat egyensúlyozni, ha kint dolgozok.

És a gyerekek szobájában is feltöltötte sóderrel a várárkokat. Kavics csak az egyikbe jutott, vennem kell még a héten.

A paradicsom palánták is szépen fejlődnek. Mind eltérő napon bújt elő, ezért a méretük is különböző. Remélem, kibírják a hetet öntözés nélkül.

A pénteki munkaszüneti napnak köszönhetően, már csütörtök este el tudtunk jönni. Az autó teljesen tele volt pakolva, mert Sanyi szerzett a munkahelyén egy kis perlitet. Annyira kicsit, hogy 2 zsákot ki kellett tenni otthon, hogy beférjenek a cuccaink. 
Már egy ideje nézegettük a hőszigetelő vakolatot, de mivel mind cementes, nem vagyunk biztosak benne, hogy nekünk is jó lenne. Lehet külön kapni is perlitet,( amitől a hőszigetelő vakolat hőszigetelő) de nincs arról infó, hogy mészhabarcsba is alkalmas-e. A nagy dilemma közepén, hogy vegyünk-e vagy se, Sanyi munkahelyén találtak 2 raklappal és ki akarták dobni. 1 raklapot Sanyi elhozott, lehet tesztelgetni, milyen vakolatba használható.

Pénteken felszereltük a függönyöket a szobákban. Beninél tökéletes a méret, mert oda tettük a karnist, ahova a akartuk, de Áronnál vágni kell az aljából. Varrógépem van, mert rendbe tetettük a Singert, de cérnám nincs, ezért egyelőre kis halmot képez a függöny alja a padlón. A sötétítő rolónak és a friss függönynek hála reggel már nem érzékeljük, ha felkel a nap, míg ki nem jövünk a "nappaliba".

Szombaton feldaraboltuk az összes vörösfenyőt, ami még a garázs építésekor vettünk. A szebb részekből ablak  lesz, a többiből valami bútor. 
Első lépés, mindig a szélezés. 

Ezután lehet a körfűrésszel felszeletelni a pallókat. Amíg nincs egy egyenes széle a pallónak, nem lehet az asztali fűrésszel vágni. 

Három ablaknak lett elég anyag és még maradt is egy kevés, de egy negyedik már nem jönne ki belőle. És sokkal több lett, a csomós szelet, amiből inkább nem lesz ablak.

Most pihennek pár napot, hogy ha vetemedni akarnak, akkor szabadon megtehessék. Nem örülnék, ha gyalulás után görbülnének vagy csavarodnának el.

Vasárnap hozzákezdtem a barátnőmnek ígért dolgok gyártásához. Először 2 polcot csináltam neki. Még volt juharom abból, amit a vizsgaremekhez vettünk. Felszeleteltem, meggyalultuk és egy kis tölggyel csíkos polcot ragasztottam belőle.

Ezután már csak a kerti széket kellett újra használható tennem. Ülőfelületet és háttámlát kellett valahogy varázsolnom neki. Az ülőfelület volt az egyszerűbb. Először 6mm-es rétegelt lemez csíkokat akartam használni, de mikor kipróbáltam, elég törékenynek tűnt. Végül vágtam 2 lapot és összeragasztottam őket. Így már elég erős lett. A hátlap nehezebb volt, mert ívelt, ráadásul 2 dimenzióban is. Az egyik ívet elengedtem, mert nincs hajlítható rétegelt lemezem. A függőleges ívhez ívelt alkatrészt kellett gyártanom. Vettem a temuról hajlékony felszegelhető marósablont. Felrajzoltam az ívet és felszegeltem a sablont.

A marófej sajnos nem érte át egy lépésben, de 2-ből meg lehetett oldani. A kivágott darab alapján készítettem egy sablont fából (igen, egyből kezdhettem volna ezzel, de akkor még nem jutott eszembe) és a másik 3 darabot már ezzel martam. Végül 6mm-es rétegelt lemezből csíkokat vágtam és felszegeltem az ívekre.

Nem lett egy díjnyertes alkotás, de csak annyi volt az igény, hogy megtartsa a párnákat. Holnap még kap egy kis vékonylazúrt és lehet is használni.

Szombaton kivételesen programunk volt, megnéztük a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíz tisztító telepét. Beni felmentést kapott, már eleget utazott a héten. 

A fentiek miatt nem sok mindennel haladtunk a hétvégén. Délelőtt árnyékolókat szereltünk fel a szobákba. Jövő héten a függöny is megérkezik, úgy döntöttünk azt is felszereljük. 

Nem sok helyet foglal, mert fel tudtuk szerelni a külső ablak és a rács közé. 

Délután a kerttel foglalkoztunk. Vetettük krumplit és hagymát. Ezek el is foglalták a terület nagy részét. Egy kis sarok maradt a paradicsomnak, a sütőtöknek és a cukkininek. Mást idén nem vetünk/ültetünk. A paradicsom magokat 1 hete ültettem el, a hétvégére kiderül, mennyiből lesz palánta.

Tavaly mi láttunk vendégül egy német diákot, idén Beni ment hozzájuk. Pénteken hajnalban indultak Rotweilbe és következő péntekig maradnak. 
Első nap megnéztek pár templomot és a 240m magas lift tesztelő tornyot. Képet nem teszek be, mert Benii nem csinált, mástól meg nem akarok lopni. De a Rottweil+torny szavakra egyből kidobja a kereső a képeket. 

Mi Beni nélkül is a szokásosan töltöttük a hétvégét. Sanyi előkészítette a kertet az idei vetéshez. 

Én folytattam és befejeztem a szekrényt. Mivel jó idő volt pénteken, tudtam az udvaron festeni.

A hátlapot és a polcokat már szombaton készítettem el a műhelyben. Késő délutánra a helyére is került.

Vasárnap már csak a szobák rendezgetésével foglalkoztam. Megtisztítottam a 2 régi bőröndöt, amit még korábban vettünk a helyi régiségkereskedőtől. Jó helyük lesz a szekrény tetején.

Kipakoltuk a felesleges bútorokat Beni szobájából, így a berendezés véglegesnek tekinthető. Még teszünk fel egy függönyt és más nem is kell. 



Sanyi a hálózatot is bekábelezte a szobákba, már a nettel sem lesz gond. 

Áron szobáját is átrendeztük kicsit. Meggyőztük arról, hogy nem kell a régi ikeás ágya. Túl nagy volt és nem is illett oda. Az éjjeli szekrények is nála kaptak helyet.

Nála is végleges a berendezés. 2 ágy, egy asztal és egy szekrény. Az asztalt még lehet, hogy átalakítom, mert kicsi és elférne ott nagyobb is. Csak az asztallapot kell nagyobbra cserélni, a lábak maradhatnak. 

Sanyi levágott 5cm-t Beni asztalának lábaiból. Nem volt könnyű munka, azért én csak a módszert adtam, de a kivitelezést rábíztam. Eközben én megcsináltam a monitor tartó lapot (vagy legalábbis elkezdtem, mert nem tartott olyan sokáig a fűrészelés).

Az asztal lábai nem a szélekre kerültek, hogy teljesen be lehessen tolni a falhoz és mégse essen be az árokba. Viszont féltem, hogy meghajlik a lap, ha nagy részen nincs alátámasztva. Megoldottam a problémát úgy, hogy az alátámasztás nem a lábakba fut be, hanem túl lóg azokon.

Beni szobájának majdnem teljes a berendezése, már csak egy szekrény hiányzik. Korábban úgy terveztem, hogy a régi belső ablakokat felújítás után visszatesszük az eredeti helyükre. De aztán úgy alakult, hogy az összes ablak helyett újat csinálok. És hogy mégis megmaradjon néhány régi ablak, arra gondoltam, hogy szekrényt csinálok az egyikből. Az ablak keret és szárnyak lesz a szekrény eleje, a többi részt pedig a szokásos módon hozzáépítem. Volt is egy keret, amit már újrafestettem pár éve. A gond csak az volt vele, hogy legalább fél éve kint volt az udvaron. Szerencsére nem lett nagy baja, az alja kicsit megszívta magát, de majd kiszárad. 
Még szombaton daraboltunk vörösfenyőt alkatrésznek és meg is gyalultuk. Az építésnek vasárnap álltam neki és mire indultunk már el is készült a váz. 

Jövő héten felteszem az alját és a tetejét, aztán jöhet a festés. Megint nem tudom milyen színt használjak. 

Áron megörökölte a másik asztalt. Mivel ő jöval alacsonyabb, mint Beni, az ahhoz készített monitor állvány magas volt neki. Annak is vágtam a lábaiból és ha már hozzányúltunk, újra is festetten. Áron a burgundit választotta (pirosat kért, de csak ilyen volt), Én lefestettem, de a díszítés már rá maradt. Fénykép sajnos nincs, pedig elég izgalmas lett. (Itthon hagytam a fényképezőgépet, így most arról van csak kép, amit Sanyi lefotózott

Sanyi ismét foglakozott kicsit a tűzifával. Áthordta a korábban hasogatott fát a ház elejéből a tárolóba. A műhely tetejére is feltette a szegélyt. Én úgy emlékszem, hogy még valamit akartunk oldalra is tenni, ezért nem került fel a szegély. De már nem emlékszem mi volt az.

A héten végre megérkeztek a 80cm-es fióksínek. Beszereltük a fiókokat és rögzítettük az előlapokat. Azt hittem, hatalmasak ezek a fiókok, de nem fért bele az összes ágynemű.

A szombat hátralévő részében Sanyi haladt a fatárolóval. Szerzett kidobásra váró raklapokat, azokat szabta át. Vasáranp el is készült vele, még egy kis fát is aprított. Az biztos, hogy nem fog itt elférni a ház elött tornyosuló fakupac minden darabja. 

Én befejeztem Beni íróasztalát. A lábaknak szánt rönkökkel küzdöttem még egy darabig, de az asztallap már egyszerű volt. 

Ugyan olyan színűre festettem, mint a kisszekrényeket. Az asztallap kapott egy kis díszítést, használtam végre az egyik stencilemet.

Az asztalt kicsit magasabbra készítettem, mint egy megszokott asztal. Mivel Beni jóval magasabb, mint én. Nekem pont jó egy normál asztal, de neki alig fértek be a lábai az előző alá. Viszont kicsit túllőttem a célon, túl magas lett. Beni szerint nem magas, de hosszú távon biztos ő is érezné, hogy az. Jövő héten vágok pár centit a lábakból.

Szombaton megint szülinapoztunk, ezért csak vasárnap dolgoztunk. Sanyi befejezte a műhely lemez borítását. Megint sokat kellett ásni és szabni. Már csak a naplementében sikerült lefényképeznem.

A kiásott föld már nem kerül vissza, mert a telek előrefele lejt. Kell egy kis teraszt kialakítanunk hátuk, hogy ne a garázsra follyon az összes víz. 
A műhely hátsó falát valószínűleg már vakolni fogjuk. Oda is megvettük a lemezt, de mivel nagyon göröngyös és beton alap sincs, nehéz lenne megépíteni a vázat. Már úgyis nézegettük a hőszigetelő vakolatokat, ezen a kis szakaszon ki tudjuk próbálni. 

A fiók sínek még mindig nem érkeztek meg (magyar webshop, kínából már ide ért volna), ezért az ágyakat még mindig nem tudtam befejezni. A fiókok azóta is a folyosón állnak és kerülgetjük őket.

Beninek még tartozom egy íróasztallal. Úgy döntöttem, hogy a 2 nagyobb éjjeli szekrényt fogom felhasználni hozzá. Kell 2 plusz láb és 2 rövidebb tartó, ami az éjjeli szekrényen állva tartja meg az asztallapot. Megint lusta voltam gyalulni (igazából ez előkészület sok idő), ezért kerestem valami kész megoldást. Használhattam volna ajtófrízt és már majdnem méretre is vágtam, mikor megtaláltam a kertben kivágott bokor törzsét. Eltettük, mert jól nézett ki és most meg is lett a helye. Sajnos nincs belőle 2, így az egyik láb sima oszlop lesz.

Nem egyszerű egy ilyen szabálytalan oszlop 2 végét párhuzamosa vágni. A gépi megmunkálás külön trükköket igényel, mert folyton elmozdul és sehol sem illeszkedi a munkadarab. 

Egy hirtelen ötlettől vezérelve szombaton befejeztem az átjáróban lévő falburkolatot. Tettünk fel szegélyt körben, majd folyékony fával javítottam a réseket, végül 4 rétegben festettem.

Ha valakit nem hagyna nyugodni, hogy le lehet az a kék tekerentyű, azoknak elárulom, hogy a kályha levegő bevezető csövének elzáró szelepe. Talán majd lefújom feketére és akkor nem lesz ennyire feltűnő.

Sanyi haladt a garázs szigeteléssel. Szombaton befejezte a favázat és beszabta a lábazat szigetelést. Vasárnap pedig az üveggyapotot tette a helyére.

Én vasárnap nem álltam neki semmi újnak. Sok időmet elvitte az ebéd, mert kivételesen nem 30 perc alatt elkészíthető részekből állt csak. Már nagyon ettem volna túrógombócot, ezért csináltam magamnak és persze a többieknek. 
Délután segítettem Sanyinak feltenni a lemez burkolatot a garázsra. Természetesen ez sem ment egyszerűen, mert a talajszint kicsit magasabban van, mint a garázs alapja, így csak egy kis ásás után van elég hely helyükre tenni a lapokat.

Nem fejeztük be, mert ránk sötétedett és én már nagyon fáztam is. Majd a jövő héten.

Valahogy mindig kevés a hely a műhelyben, ezért úgy döntöttem, hogy beszerelék még pár fiókót. Kell a hely a bútor alkatrészeknek és a csavarok sem fértek el egy fiókban már.


A harmadik fiókba a kézi felsőmaró tartozékait tettem. Még elfér egy 4. fiók is, de megint elfogyott a sín, rendelnem kell. 

A felsőmarót is felturbóztam egy kicsit. Rendeltem hozzá egy fél lapot, amivel asztalba lehet építeni. Vágtam neki egy új lapot, ami a körfűrész helyére illik. Még nem próbáltam ki, mert a maradék időt rendrakással és takarítással töltöttük. Még nem végeztük sajnos, még egy nap rá fog menni. 

Szombaton Sanyi folytatta a garázs szigetelését. Felállította a vázat a hátsó oldalon, de mivel ma egész nap esett, tovább nem jutott vele.

Lett egy hegyi kecskénk is. Úgy látszik a kőrakás tetejéről jobban belátni a birtokot.

Míg tart a tél, nagyobb munkának nem tudunk nekiállni és nem is akarunk, mert teljesen be akarjuk előbb fejezni  a 2 szobát és a hozzájuk tartozó folyosószakaszt. 
A sok hátra lévő apróságból Sanyi a hétvégén megcsinálta az átjáró másik oldalának vakolást is. Először hálót tett fel. (Alig látszik, de ott van a kék háló, amit még azért vettünk, hogy kint tartsuk vele a macskákat és a madarakat. Persze még nem hálóztuk körbe a tetőt, így szabadon bejárkálnak, a hálót meg elhasználtuk minden másra.)

Délutánra a vakolás is elkészült.

A villanykapcsolóka is bekötötte, így már nem a bejárati ajtónál kell lefekvéshez készülődve lekapcsolni a villanyt és aztán sötétben elbotorkálni a folyosóig. 

Szereltünk fogantyút az harmónikajtóra. Az egyik oldalon a becsukáshoz a másik oldalon a kinyitáshoz volt rá szükség. De nem lehetett akármit feltenni, mert nyitott állapotban a foganytyúnak el kell férnie a 2 ajtólap közötti kb. 1cm-es résben.

Én befejeztem a 2 kis szekrény festését és lakkozását. Egyelőre nem díszítettem semmivel. 

Még szombaton elkezdtem a készíteni az ágy aljába a fiókokat. Mivel elég nagy fiókoról van szó (90x80), 3cmx4cm-es lécekből csináltam egy keretet és erre tettem az oldallapokat. Ezek már csak 1,5cm-es bútorlapok, amiket ott kaptunk, ahol a kis szekrényeket vettük.. Volt ott 2 kidobásra szánt ruhásszekrény, abból hoztuk el a polcokat. 

Idő hiány miatt még nem szereltük be őket. És lehet, hogy fióksint is kellene előbb vennem, mert csak 50cm-esek vannak, ehhez pedig nagyobb kellene. 

Sanyi úgy döntött, hogy levakolja az átjáró szoba felöli részét. A nagy réseket kifújta purhabbal, az osbre hálót tett, hogy legyen ami megtartja a vakolatot. Ezután következett a vakolás. 

Én eközben befejeztem az egyik ágyra készített ajtókat. Nem lesz minden nyílásban fiók, mert így szerintem jobban lehet pakolni. Az ajtók egy régi ikeás szekrény ajtóiból készültek. Nem szoktam bútorlapot használni, de ez újrahasznosítás, így megbocsájtottam magamnak. 

Nem volt 4 egyforma gombom és még mágneses ütközőt is vennem kell, hogy az ajtók pontosan záródjanak. Az ajtók kicsit világosabbak, vagy azért mert bútorlapot és nem fa, mint az ágy többi része vagy azért mert lakkoztam és nem wax-ot kentem rá.

Vasárnap szétvágtam a múlt héten szerzett szekrényt. Kivágtam a középső részt, kipótoltam a hiányosságokat, lecsiszoltam, alapoztam. És még egy-egy lábat is kellett csinálom a 2 külön szkrénynek.

Belül sárgára festettem, kívül pedig kékre. Ez egy újabb kék árnyalat, korábban még nem használtam. A képen sajnos nem úgy néz ki, mint a valóságban.

Van egy hetük száradni, aztán még le kell lakkoznom. Valami díszítést is ki kéne találni rá, mert így elég egyhangú.

A héten szereztünk pár régi bútort, 2 éjjeli szekrényt és egy másik ismeretlen funkciójút. A szombatot az éjjeli szekrények festésével töltöttem. (Azokról nincs előtte kép, de pont úgy néztek ki, mint ez a másik.)

Pár óra festegetés után, ilyen lett az eredmény.

Vasárnap reggel még lelakkoztam őket és kerestem nekik egy megfelelő fogantyút. A fogantyúkat is kicsit bearanyoztam, aztán össze is lehetett szerelni.

Sajnos a szoba jelenlegi elrendezésében nem férnek el az ágy mellett. Amíg meg nem lesz a helyük, addig a sarokban várakoznak. 
Úgy tervezem, hogy a másik szekrény középső részétől megszabadulok. Így kapunk 2 kisebb szekrényt, amik  pont el fognak férni az ágyak mellett. 

A harmónikaajtó forgástengelyének leragasztása nem vált be. Még rá sem tettük az ajtót, de már feljött. Sanyi végül lefúrta, de előbb tett 2 centis távtartót a rúd alá, hogy a vakolásnál ne kerüljön már arrébb.

A szélső csigák fixálása után a rés is egyenletes lett a 2 ajtó között. Eltűntetni nem lehet teljesen, mert nem lehetne becsukni a szárnyakat. Kell egy kis hely, hogy be tudjanak fordulni a helyükre.
A teljes szélesség viszont tökéletes, mintha ide gyártották volna. Az ajtók széle pont a járólap széléig ér és teljesen kinyitott állapotban a szárnyak a falak takarásában vannak. 

A szoba felől jóval kisebb része látszik.

Csak szombaton délelőtt mentünk, mert Beninek programja volt szombaton és ezért otthon maradt a hétvégén. De nem akartuk egyből 2 éjszakára egyedül otthon hagyni, így pénteken még otthon aludtunk. Túlélte az első egyedül töltött éjszakáját ( és mi is)..

Én az egész szombatot festéssel töltöttem. Vagyis először csiszoltam, aztán festettem. A csiszolásba Sanyi is besegített, de a festést nem hagytam neki. 
Az ajtók szoba felöli oldala fehér lesz, míg a folyosó felől ez is lila. 

A lila oldal egyszerűbb, mert az alapozó után csak 1 réteg színes festék kellett és aztán még 1 réteg lakk. 

Most nem koptattam, már eleve úgy festettem, hogy ne fedjen egyenletesen. Megspóroltam a csiszolást és a plusz 1 réteg festéket. A fehér oldalt többször kell átfesteni, hogy rendesen fedjen. 1 réteg alapozó után 3 réteg fehéret kentem fel, de még így sem vakító fehér.

Vasárnapra a vasalatok felszerelése és a beépítés maradt. Egészen jól haladtunk vele, azt hittem délután már mással fogok foglalkozni.


Ebéd után akartuk a helyére tenni, de 2 problémával is szembe találtuk magunkat. Az ajtó lapok magasak voltak a felszerelt sínhez és a csigák sem fértek el a gerenda alatt. Hagytam magam meggyőzni, hogy a magasság problémára az lapok megkúrtítása a megoldás. Le is vágtunk 8mm-t az aljukból. Ez még mindig kevésnek bizonyult, mert a padló a szélei felé emelkedik és nem fért volna be alá a tengely, amin elforog. A tetejéből már nem voltam hajlandó vágni. Végül maradt a sín áthelyezése (először is ezt kellett volna) pár millivel feljebb és pár centivel arrébb. Azért kellett arrébb rakni, hogy az ajtólapok a nyílás közepén és ne a teljes folyosó közepén találkozzanak. Ehhez vágni is kellett a rúd egyik végéből. De végül csak sikerül jól beállítani az ajtókat.
A gerendából Sanyi levésett egy kicsit, így a csigák is átférnek alatta.

Még van egy kis rés középen, de bízunk benne, hogy ha széleken helyükre kerülnek a tengelyek, amiken fordulnak a szárnyak és a szélső csigákat fixáljuk, hogy csak forduljanak, de ne csússzanak, akkor egyenesbe jönnek a szárnyak. Ha nem, akkor ezzel kell együtt élnünk ( vagy vágunk az ajtók oldalából).

Indulás előtt még Sanyi leragasztotta a tengelyeket. Fúrni kellene, de mivel még vakolni fogjuk a falat, így lehet, hogy az ajtók pár centivel arrébb kerülnek és akkor a tengelyeket is arrébb kell tenni. Addig marad a ragasztás.

A hétvégét a harmónikaajtó tábláinak elkészítésével töltöttük. Vettem hozzá csomómentes gyalult léceket. (Igazából Sanyi vette, mert ő volt a fatelepen,, én csak leadtam a rendelést ) A deszkák 2 cm vastagok, de kiderült, hogy a vasalatok 3,5cm szélesek. Új anyagot nem akartunk venni, ezért abból dolgoztunk, amink volt. Kettesével összeragasztottam a deszkákat, aztán félbevágtam őket. Így a 2cm vastag 10 cm széles deszkák helyett lettek 4cm vastag 5 cm széles stafnik. 

Ezután más csak méretre kellett vágni, majd kimarni a betét és a dominók helyét. Összeállítás után pedig az élekbe martunk mintát.


Az összeragasztásnál most már rutinosabbak voltunk, nem kellett annyit küzdenünk, mint legutóbb. 



Jövő héten jöhet a festés, és a beszerelés.

Sanyi befejezte az átjáró borítását is. A vakolással várunk tavaszig, de az ajtót így is be tudjuk tenni a helyre.

Áron ajtaját még az év vége előtt be akartuk fejezni és sikerült is 31-én a helyére tenni. Most már ki lehet zárni Rubyt a szobákból. Nem lenne erre szükség, ha nem csak akkor lenne szobatiszta, ha kedve tartja. De sajnos rendszeresen eljátsza azt, hogy bejön az udvarról és elvonul valamelyik szobába pisilni. 

Erre az ajtóra már új kilincs került, mert kifogytunk a használható régiből. Szerencsére gyártják még ezt a típust, így ránézésre nem látszik a különbség. Egyetlen különbség van, az újnak nincs a kulcslyukon kis takaró lemeze. Először fel sem tűnt, csak az volt furcsa, hogy belátok a kulcslyukon, aztán leesett, hogy miért.

Belülről ugyan olyan festéket kapott, mint a szekrény. A folyosó felöli oldalon pedig lila, mint Benié. A lila festék krétafesték, azért arra kellett egy réteg lakk is. Lakkozás után kicsit sötétebb lett és a felületen is látszottak az ecsetnyomok. 2 hete vettem egy szuper matt lakkot, és Áron ajtajánál már azt használtam. Valóban jobban hasonlít a felület a lakkozás előtti állapothoz.

Az év első napján majdnem pihentünk, de én végül nekiláttam felmérni, hogy mennyi osb kell a nagyszoba és a folyosó közötti kis szakasz borításhoz. Végül Sanyi is beszállt, mikor Ruby szabotálta a pihenését.
A borítás egy részével el is készültünk. A rétegelt lemez festve lesz, az osb pedig vakolva.


És úgy döntöttünk, hogy ide nem egy normál ajtó kerül, hanem egy toló-harmónika ajtó. Ilyesmi:

A vasalatot már beszereztük, már csak az ajtó lapokat kell elkészítenem.

2 egérrel kevesebb garázdálkodik a házban mostantól. A ragasztós csapda a műhelyben elkapott kettőt. Egyébként nagyon igényes egerek lehettek, mert a szappanra jártak rá.

Évek óta nem volt karácsonyfánk, de idén újra vettünk egyet. Rubynak ez az első karácsonya és megérdemelt egy fát.

Elkészültünk a fiókokkal. Még valamit ki kell találnunk a fal és a szekrény találkozásának takarására. Normál esetben takaró lécet tennénk fel, de mivel nem egyenes a fal, hézagok maradnának. Lehet, hogy kénytelenek leszünk vakolni.

A fiókok után jöhet újra egy ajtó. Áron ajtajának alkatrészei félig már elkészültek Beniével együtt. A hétvégén megcsináltuk a csapolást, Sanyi kifúrta a zárhelyet, majd összeállítottuk az ajtólapot és össze is ragasztottuk. 

A ragasztással megküzdöttünk, mert a lapok nem akartak bemenni a helyükre. Vagy azért, mert nem volt elég nagy az árkolás vagy azért mert végigragasztóztuk és nagyon tapadt. Szórítóval kellett centinként a helyére húznunk a középső kis lapot, de végül összeállt és biztos nem fog sehol lötyögni.

Majdnem fehér karácsonyunk lett. 23-án este elkezdett nagy pelyhekben hullani a hó. Esett 10-15 cm és meg is maradt reggelig. Reggel aztán az idő is elkezdett melegedni és estére a hó nagy része is elolvadt.

Kutyák élvezik hogy bármikor kimehetnek és aztán bejöhetnek melegedni. Ruby nagyon fázós, így ő még jobban értékeli a kályha melegét.

Az ajtó készítése előtt még gyorsan újrafestettem az asztalt a műhelyben. 

Idén a kutyák is kaptak ajándékot, egy rókát és egy rágókát. A róka a frászt hozza Rubyra, ugatja, nyüszít és elmenekül, ha meglátja. Párszor már megszaglászta, de még nem sikerült összebarátkoznia vele.

És valaki szeret a kisgazdi ölében utazni.

A múlt hétvége kimaradt, mert Sanyi lebetegedett. de már jól van.

Nem akartam egyből nekiállni a következő ajtónak, ezért Áron szekrényét fejezzük be előtte. Mivel nincs elég vastag rétegelt lemezem, így a 12mm vastagat használtam. Féltem, hogy ilyen távon meghajlana (112cm széles), ezért készítettem egy keretet. Az oldalához hajópadlót használtam, máshoz úgy se nagyon jó, mert elég görbe. 

Az alját régi újságokkal akartam borítani, de nem igazán sikerült. Vettem direkt decoupagehoz való ragasztót, de nem igazán működött. Felkentem egy réteget, majd rátettem a papírt, de nem ragadt oda, mert a ragasztó egy pillanat alatt megszáradt. Ha vastagabban kenem, akkor meg 1 lap felragasztáshoz elfogy az egész üveg. Végül leszedtem az egészet. Pár helyen mégis megragadt, ott lecsiszoltam a papírt és ott maradt a tinta. Egész jól néz ki így is.

A beszerelés elvitte majdnem az egész napunkat. Nem volt tökéletesen párhuzamos a 2 oldal, ezért nem járt könnyen a fiók. Addig kellett trükközni, míg jó nem lett.

Már csak előlap kell rájuk, de azt hiszem, az sem lesz meg pár óra alatt.

Az egyik már szárad.

Sanyi lefúrta a burkolatelválasztót a szoba és a folyosó között. Előtte hosszasan tanulmányoztuk a padlófűtés szereléskor készült képeket és a most készült hőkamerás képeket, nehogy elfúrjuk valamelyik fűtéscsövet. Valószínűleg sikerült belőni a csövek helyét, mert nem lett vizes a fúró.

Amíg száradt a fiókok ragasztása, lefestettem a sámlit. Vettem korábban minden féle színű festéket, de nem volt még alkalom használni őket. A pinket valószínűleg nem is lesz, mert 3 fiú mellett valahogy soha nem jön fel lehetőségként. De egy ilyen kis bútor talán lehet ennyire feltűnő és lányos.