A szombat délelőttünk elment arra, hogy plusz 2 kereket szereltünk a munkaasztalomra. Úgy tűnt, mintha megereszkedett volna a közepe a hosszú oldal mentén, ezért vettem még két kereket és minden szintet alátámasztottunk középen. Ami furcsa, hogy a mérések alapján a közepe még magasabban van, mint a szélei és mégis ha ráfektetek valamit, középen nem ér az asztallaphoz. Az anyagok vastagsága mindenhol ugyan annyi, így nem értem, hogy ez hogyan lehetséges.
A kerekek szereléséhez oldalára kellett állítani az asztalt, amihez előbb mindent le kellett pakolni róla. Felszereltük az új kerekeket és az alátámasztásokat. Az asztallapban továbbra is van egy kis gödör, de így már biztos nem lesz mélyebb. És most legalább szép rendezett a 2 tároló szint.

Az ajtóval is volt még egy kis tennivalónk, ami el is vitte a hétvégé hátralévő részét. Mivel nem lehetett becsukni, így addig kellett alakítani, míg befér a helyére. Mivel már ki volt marva a zárszerkezet helye és a süllyesztést is megcsináltuk, ahhoz a részhez nem akartunk nyúlni. Végül a fogadó oldalon martunk le többet, így ott kellett a süllyesztést újra kivésni.
Ezután ki kellett vágni a kilincs és a kulcs helyét és kilincset is kellett szerezni. 1 pár kilincs volt még, de takaró címke nem. Végül találtunk egy párat az egyik ajtón. Kicsit görbe és karcos, de a célnak megfelel. Sanyi megtisztította és kiegyengette, amennyire tudta.

Amíg én a festéssel voltam elfoglalva, Sanyi leszabta az ágyak aljára a takaró lemezt. Mivel fiókok lesznek és nem szeretnénk, hogy az egerek a cuccaink között mászkáljanak, zártá kell tenni az egész ágyat. Alulra osb került, felül eddig is teljesen be volt fedve, elől pedig majd lezárják a fiók előlapok.

Vasárnap délutánra a festés is elkészült és meg is száradt. Krétafestéket használtam, kicsit koptattam és végül lakkoztam. És mivel nem akartuk, hogy a falak mellett az ajtók is fehérek legyenek, így szép élénk színekben pompázik az első elkészült darab.

A folyosó felől más színt kapott.

Jól áll neki a régi réz kilincs.

Itt a tél, hideg volt a hétvégén. A kutyák viselik a legnehezebben, mert szeretnének kint lenni, de fáznak. Így ha bejönnek, szívesen fekszenek a kályha közelébe.

Sok idő egy ajtó elkészítése. Ez már legalább a 3. hétvége, hogy ezzel foglalkozunk és még az első sem készült el. Szombaton először rétegelt lemezből kivágtuk a betéteket. (Péntek este vettünk 3 darabot)

Majd összeragasztottuk a darabokat.

Már a ragasztó száradása közben lealapoztam azokat a részeket, amihez hozzáfértem.

Vasárnap a diópántok felszerelésével kezdtünk. Elvitte a délelőttöt és a délután egy részét is. Már az ablak pántokat sem volt egyszerű felszerelni, de ajtóhoz valók nagyobbak és ezért mélyebbre kell vésni. 

3 körül elkezdtük a beépítést. A nyílás fentről lefelé szélesedik, így az alján nem volt elég a purhab, kisebb léc darabokkal is ki kellett ékelni. A keret már a helyén, de van még vele munka. Festeni kell és ki kell vésni a zárnyelv helyét. Az ajtó lapból is kell egy kicsit lefaragni, mert nem csukódik be. Nem sikerül egyenesen felszerelni a pántokat, azért az alján még rés van , felül viszont már nem fér be a keretbe. Még pár réteg festék is kell rá és a zárat is be kell szerelni. Még kilincs sincs hozzá, vagy venni kell vagy ha szerencsénk van, jó hozzá valamelyik régi ajtón lévő.

Az egész hétvégénket elvitte az ajtó készítés. Sanyit is bevontam a feladatba, mert nem nagyon akart kinti munkát végezni. Én mondtam, hogy vakoljon a folyosón, dehát sajnos túl hideg a homok és így nem lehet. 

Sok idő egy ajtó lap elkészítse is. Ráadásul nagyok a darabjai és nehéz velük manőverezni. Tartani se tudom őket, állványt is használnom kell. 1x rá is dőlt a lábamra, de mivel a körmöm már a futástól leesett, most nem szenvedtem maradandó sérüléseket.
Az egyik ajtó alkatrészeivel készültünk el vasárnap délutánra.

Az első a méretre vágás volt, aztán elkészítettem az aljazásokat (a kivágást, ahol az ajtólap és az ajtókeret összetalálkozik, majd elkészítettük a csapfészkeket. A hosszlyukfúró egyből nem birkózott meg a feladattal, ezért Sanyi előfúrta pár helyen.

Ezután jöhetett a csapok elkészítése. Egész jól illeszkedtek a végén

Ezeken kívűl még rengeteg feladat volt. Be kellett süllyeszteni a zár fogadó részének lemezét, a zár helyét is ki kellett alakítani. A betéteknek is kellett árkot marni és egy kis díszítést körbe, hogy ne tűnjön olyan vastagnak az ajtólap. 

A csiszolásra és rovarmentesítésre(megelőzésre) már nem maradt idő. Még rétegelt lemezt is vennünk kell, abból lesznek a betétek. Nem lesz túl gazdaságos, mert kb. 120x120-asak a lapok és nekem egy ajtóhoz 2 db 70x70-es és egy kisebb darab kell. 

Az egyik ajtófríz el van görbülve. Indulás előtt kicsi bevizeztük és összeszorítottuk más darabokkal. Reméljük, ettől kiegyenesedik, különben az ajtónk már az előtt vetemedett lesz, hogy beépítjük.

Leesett az első hó is ma. Nem esett sokáig és nem is nagyon maradt meg.

Ezt a hideget már a kutyák sem kedvelik. A rövidke kint léteket a benti melegben szokták kipihenni. Betty a babzsákján, Ruby pedig főleg a kanapén.

Teljesen elkészült a burkolás a folyosón, Sanyi fugázott szombaton. 

Én lefestettem a szekrényt és vasárnap már használni is tudtuk. Ajtaja még nincs, ezt is felírom a listára rögtön a fiókok után. Végre van hova akasztani a kabátokat és a hátizsákokat sem kell egyik kanapéról a másikra pakolni.

Vasárnap ismét összepakoltam a műhelyben. Ez rendszeres program, mert amint nekiállok valaminek, hatalmas felfordulás lesz. El is vitte a délelőttömet. Délután egy kis pihenő után, méretre vágtam ajtótokok anyagát és az egyik kötéseit is kivágtam/véstem. 

Sanyi is fát vágott, csak ő a tüzifát kezdte el felaprítani. Az udvaron lévő kisebb halom is elég lesz talán még jövő télen is. És a ház előtt még ott egy 5x akkora halom.

Sok fejtörést okozott, hogy milyen színűek legyenek az ágyak. Végül rendeltem több féle színt és a fiúk választották ki a színpárost. Akartunk végre valami színeset, mert a barna gerendák és a fehér falak nem túl változatosak. 

Mivel kerekeik is vannak, könnyen mozgathatók. Egyből ki is próbálhattam több féle elrendezést. Végül az egyik fal mentén helyeztem el őket. ( De majd át kell helyezni a másik oldalra, mert még nincs ajtó és ha valaki fordul az ágyban felkapcsol a villany a folyosón.)

Maradt elég hely a csocsóasztalnak és egyéb berendezésnek. Egyből játszottunk is egy kicsit és éjjel Beni és Sanyi már itt is aludtak.

A burkolás befejezése előtt kellett egy kicsit faragni a betonon. A középen lévő régi ajtónyílásnál volt egy kis szintkülönbség a betonban. Itt fel is jött a lerakott járólap. Ezt kellett kicsit kiegyengetni. 
És volt még egy kis javítani való a fűtési rendszeren is. Az egyik csatlakozás szivárgott, így Sanyinak tömítést kellett cserélnie.

Én ma nekiáltam egy szekrénynek. A faanyag, amit gyalultunk nem alkalmas arra, hogy felszeleteljem és lapokat ragasszak belőle. Túl sok benne a göcsört, nem maradnának egyben a lécek. Viszont egyben hagyva csinálhatok belőle szekrényt. A legjobb lett volna még pár gerendát gyalulni, hogy elég legyen egy nagyobb szekrényre is, de mivel esett az eső, nem sok kedvem volt hozzá. Így végül egy keskeny 160cm magas szekrény lesz.

Sanyi eközben befejezte a burkolást, leragasztotta a szélső darabokat. Jövő héten már csak fugázni kell.

Szombaton a fatelepen kezdtünk (még Pesten) , mert szükségünk volt faanyagra az ajtókeretekhez és ajtókhoz. Szobon is vehettünk volna, de az a fatelep nem a szívünk csücske. Általában elég sokat kell várni és az árak is csak ott helyben derülnek ki, mert honlapjuk nincsen. 

A nap hátralévő részében befejeztük a laminált padló lerakását. Megnéztem pár videót, hogy kiderüljön, mit csinálunk rosszul. Végül arra jutottam, hogy az a probléma forrása, hogy nekünk nem mennek el a lapok a falig, így nincs ami a helyén tartsa őket. Szóval maradt a küzdelem. De azért valamit javultunk, mert 1x sem kellett visszaszedni és fél nap sem kellett a szoba befejezéséhez.

A vasárnapot gyalulással töltöttük. Vannak még maradék gerendáink, abból használtunk el párat. Az ajtóknak ugyan vettünk anyagot, de ágyat is kell csinálnom és annak nem. Ehhez kellett a gerenda. Nem a legjobb alapanyag, mert görbe is, göcsös is, de azért lehet vele kezdeni valamit. Az ajtó anyagát is gyalulni kellett, mert nem úgy árulják.

Hétfőn nekiálltam az ágyaknak. Kicsi a műhely ahhoz, hogy mindenhol faanyagot tároljunk és közben 2 darab ágy alkatrészeit is legyártsuk. Folyton pakolni kell egyik helyről a másikra, attól függően, hogy éppen mit akarok használni vagy mire kell a hely. Még a keddet is az alkatrészek előkészítésével kezdtem, csak délután jutottunk el az összeállításig. Végül csak 1-et sikerült összeszerelni, mert azt hittük, elfogyott a ragasztó. 

Össze se tudom számolni hány dominó helyet kellett kimarnom. Nem szeretném, ha valaki alatt szétesne az ágy, így nem sajnáltuk az anyagot.

Ma reggel végül találtam még egy flakon ragasztót. Szerencsére időnként venni szoktam egyet, ha olyan helyen járok, így volt egy a fürdő festésekor vett anyagok között. Miután a második ágy ragasztása is megszáradt, jöhetett a csiszolás és az élek lekerekítése.

Már csak fekvőfelületnek kell anyagot vágni és lehet is használni. Közben persze ki kell még találni, hogy milyen színűre fessem őket, mert nem szeretném csupaszon hagyni. (Helyenként kék a fa a gombától.) Ja és a fiókok sincsenek készen, de még a szekrény fiókjaival is adós vagyok, így ezeknek várniuk kell a sorukra. Az a nehézség a fiókokkal, hogy kellene értelmes vastagságú lap, amiből az alját csinálhatom. Vagy venni kellene rétegelt lemezt, ami egy kisebb vagyon 2cm vastagságban vagy tömbösítenem kellene, ami meg sok idő. Na ezért maradnak el mindig a fiókok.

Sanyi mikor nem nekem segített, bekötötte a második keringető szivattyút a fűtési rendszerbe. Eddig is be volt, de most úgy kötötte be, hogy a másikkal szinkronban működjön.

A járólap darabolás problémáját is sikerült megoldani. Vettünk egy vizes vágót. Bérelhettünk volna, de mivel máshol is ilyen lapok lesznek, nem úsztuk volna meg 1 alkalommal. Több hétvége viszont már többe került volna, mint venni egy kicsi olcsót. Sikerül is Sanyinak ledarabolni a hiányzókat úgy, hogy nem ment a lapok 2/3-a a kukába. (Leragasztva még nincsenek, az szombatra maradt.)

Itt van az ősz és ezzel együtt újra az egerek is. Még nem olyan pofátlanok, mint korábban voltak, de már nyomokat hagynak. Ismét tettünk ki csapdákat, remélem, most hamarabb sikerül megszabadulni tőlük, mint a korábbi években. Az egyiket láttuk is, mikor a farakást pakoltuk át. És sajnos rá kellett jönnünk, hogy 2 vaksi kutyánk van, mert nem látták, hogy a farakás mellett futkos az egér.

Én kicsit előre szaladtam. A ház első felébe tervezett konyha csak évek múlva lesz készen, de én már megvettem a tányérokat. Egy ideje már nézegettem, aztán azzal szembesültem, hogy jól megdrágultak, majd azzal, hogy amit kinéztem már nem is kapható. Így mikor találtam másikat ami tetszett, gyorsan meg is rendeltem. A gyorsan elég erős túlzás, mert nem ment egyszerűen. Ezek egy cseh gyártó porcelánjai és nem találtam itthon olyat, aki árulná őket. A gyártó websohopjában nem volt magyarországi kiszállítás. Végül találtam egy székesfehérvári porcelánboltot, aki be tudta volna szerezni, de olyam pofátlanul drágán, hogy inkább felvettem a kapcsolatot a gyártóval. 1 héttel később meg is kaptam a készleteket. 

2 készlet. Az egyik sima nyomott mintás fehér, a másik ugyan az plusz kis kék virágok. A sima fehérekből csak tányérok vannak, a kék virágosból egyéb darabok is.

Majd meg kell nézetnem a fiúkkal, azt a Jó barátok epizódot, ahol Mónika elmagyarázza, hogyan kell enni a tányérokból úgy, hogy a kés ne érjen hozzá.

Múlt héten először fogadtunk vendégeket a háznál. Eddig csak beugró látogatóink voltak, de most ebédet is felszolgáltunk. Az alkalom Beni születésnapja volt. Már évek óta nem tartunk neki családi szülinapozást, de ez most jó alkalomnak tűnt arra, hogy megmutassuk a házat a család egy részének. Nem sokan látták eddig és még mindig sokan maradtak, akikre ez most is igaz. 

A múlt szombatom ezért készülődéssel telt. Kis takarítás, főzőcske, majd az ebéd. A fiúkkal szombaton vissza is jöttünk Pestre, mert Beni vasárnap megint futóversenyen önkénteskedett. Sanyi és a kutyás papa maradtak, hogy megpróbálják rákötni a 2. osztó-gyűjtőt a rendszerre. Nagyjából sikerrel is jártak, Sanyi a maradékot pár óra alatt befejezte ezen a hétvégén. 

Pénteken végre a légkondit is beszerelték, így egy csapásra 2 féle fűtés is lett az új szobákban. Kicsit csalódtam, mert Áron szobájában elég csúnyácska lett a csövek kivezetése. De majd kitalálunk valamit, hogy elrejtsük.

Beninél sokkal szebben sikerült a kivitelezés, mert ott elfért az udvar felöli falon.

Szombaton végre nekiálltunk a födém szigetelésének. 1 réteg geotextillel kezdtünk.

Aztán következett 1 párazáró réteg. Volt még egy kis hőtükrös bubi fólia, ezt használtuk el először. A maradék területet pedig sima fekete fóliával terítettük le. Azóta utálom ezeket a hatalmas főlákat, amióta meg kellett küzdenünk egy (vagy inkább több) 4x6 méteres darab rögzítésével a tetőn a szélben. 

Ezekkel a munkákkal akár gyorsan is lehetne haladni, ha nem mennének több helyen kábelek és ezért nem kellene folyton vágni és ragasztani. 
A következő réteg a kőzetgyapot. 15cm vastagot vettünk még pár éve, mikor a nagy szobát szigeteltük. Jobb lenne 2x ilyen vastag, de egyelőre ez is ennyi marad. 

És végül egy réteg páraáteresztő fólia került a tetejére. Fontos, hogy a kőzetgyapot ki tudjon száradni ha valahogy véletlenül vizes lenne, de védve legyen a portól és a víztől. A munka végeztével a járófelületet biztosító osb-k is a helyükre kerülhettek. 

Miután ezzel végeztünk, Sanyi leválasztotta a ház első részét, hogy minél kevesebb meleg szökjön el. Egyik oldalon gipszkarton takarást, a másikon pedig osb lapokat kapott a falszakasz. (És Sanyi elé pakolt egy csomó szigetelő anyagot is)


Amíg Sanyi ezzel foglalkozott én előkészültem Beni szobájában a laminált padló lerakáshoz. Kiürítettem, felporszívóztam és letettem az alátétet.

A padló lerakásnak már csak hétfő reggel álltunk neki. Nem tűnik egy nehéz munkának, de mégis az. Első probléma a szoba alakja. Mivel egyáltalán nem téglalap, így nem lehet egyenes lapokkal indítani. Be kell lőni középen egy egyenest és ahhoz igazítani a szélét. Ráadásul mivel a beton nem a falig ér, így szegélyt is kell tennünk körbe. Annak méretre vágása és lefúrása sem 2 perc. (És az ember nem is gondolná, hogy a szegély majdnem annyiba kerül, mint maga a laminált padló)

A nap végére csak a szoba felével készültünk el. Többször vissza kellett szedni elkészült sorokat, mert mikor próbáltuk az aktuális darabot a helyére ütögetni, az szétszedte magával vitte az előző sor egy részét. Vagy mi vagyunk bénák, vagy a laminált padló nem a legjobb konstrukció.

Hiába nincsenek még készen a szobák, Áron és én már aludtunk mindkettőben. Múlt héten és most péntek és szombat este Beniében, majd vasárnap Áronéban.

Mivel matrac már 4 van, de ágykeret csak kettő, így fejenként 2 matracon aludtunk.

Én nem aludtam valami jól. Múlt héten a hideg miatt. Most pedig a légkondit nem tudtam még úgy beállítani, hogy ne csináljon szélvihart az éjjel. Szerencsére nem volt nagyon hideg és a padlófűtéstől amúgy is átmelegedtek kicsit a szobák, így ki tudtam kapcsolni a légkondikat, mikor meguntam az állandó ébredést.

A folyosón mozgásra kapcsolnak a lámpák, ami általában nagyon praktikus. Csakhogy Rubynak megtetszett, hogy felkapcsol a lámpa, azért néha éjszaka tesz pár kört a folyosón. Ha lesznek végre szobaajtók, akkor már ez sem fog problémát jelenteni. 

Szombaton folytattam a folyosó burkolását. Majdnem végeztem a egész lapok lerakásával, mikor elfogyott a ragasztó. Még másfél sor hiányzik, amit majd a daraboltakkal együtt rakok le.

Sajnos egy kis homok került a gépezetbe. Elkezdtem a hiányzó részekhez levágni a darabokat, de rögötön az elsőnél kiderült, hogy nem lesz könnyű menet. Az első vágás görbén tört el. Megpróbáltam még egyet vágni, azt tejesen félrement. Ugyan ezzel a csempevágóval a fürdőnél nem volt gond. Ezután megkértem Sanyit, hogy próbálja meg ő is, hátha csak én vagyok béna. Neki sem sikerült egyeneset vágnia. Ráadásul nagyon szépnek kell lennie a vágásnak, mert ha nem akarunk kidobni 4 doboz 2/3-át, akkor vágott élnek is kell a meglévő lapok mellé kerülnie. Sajnos olyan a minta, hogy mindenhova ugyan az a darab kellene és így egy egészből csak 1 csíkot tudnánk felhasználni. Vagy ügyesen vágunk és akkor csak 1/3 kuka.
Felmerült az az ötlet is, hogy valami egyszínűvel rakjuk körbe a szélét. Megnéztük fa hatásúval és fehérrel is, egyik sem tetszett igazán. Arra jutottunk, hogy veszünk kővágó korongot a gérvágóhoz, amit Sanyi fém daraboláshoz vett. 

Sanyi szombaton megcsinálta a folyosó világítást. Mivel nem sikerült megfelelő helyet találni a kapcsolóknak, így a mozgásérzékelő mellett döntöttünk. 

Vasárnap Sanyi délelőtt lefestette még 1x Beni szobáját, hogy felszerelhesse ott is a kapcsolókat és lámpákat. 


Én pakolással és takarítással töltöttem a napot. A fürdőből áthordtam a társasjátékokat Áron szekrényébe és a csocsó asztalt is elköltöztettük. Ideiglenesen Áronnál kapott helyet, mert Beninél még nincs lent a laminált padló.

Így végre nem olyan nyomasztóan zsúfolt a nagyszoba, lehet normálisan közlekedni. 

Vasárnap délelőtt volt egy kis áramszünet, ami addig tartott, hogy végül az ebédet is szabad tűzön kellett elkészíteni. Még jó, hogy vasárnapra maradt a lazac, mert a fasírtot nehéz lett volna vaslapon megsütni.

Szombaton Sanyi dolgozott, ezért csak késő délután értünk a házhoz. Sanyi lecsiszolta a glettelést és lemosta falat, majd nekiállt a festésnek. Elég későn végzett vele, de legalább 1 réteg elkészült.

Én eközben kicsit összepakoltam a műhelyben, hogy neki tudjak állni majd az ajtóknak. A pad, amit tavasszal vettünk, egészen eddig a műhelyben volt. Ha már ott volt, mindig rápakoltam ezt-azt, így kicsit megviselt lett. Ezért kapott egy újabb réteg festéket, egy kis zöldet a sárga után és bekerült a lakótérbe.

Vasárnapra keresnem kellett valami munkát magamnak, amíg Sanyi befejezi a villanyszerelést. Szigetelni még nem lehet, egyedül pedig nem akartam 2 méteres gerendákat gyalulni. Végül arra jutottam, hogy elkezdem a burkolást a folyosón. Sanyi kikeverte nekem a ragasztót és neki is estem. Kb. 3,5 nm-el haladtam a nap folyamán.

Még csak egész lapokat tettem le, a darabolást a végére hagyom. 

És a nap végén végre fel lehetett kapcsolni az első lámpát Áron szobájában. És áram is lett minden konnektorban.

Azt hittük, ferde a lámabúra, mert olyan furán állt. Sanyi szétszedte, összerakta, de még mindig ferdének tűnt. Végül kiderült, hogy az égő ferde. Ilyennel se találkoztunk korábban.

Szombat délelőtt a padláson kezdtük. Én lefestettem vékonylazúrral a Beni szobája feletti deszkákat. Áron szobáját már kb. 2 éve megcsináltam, aztán következet egy kis szünet. Mivel lassan aktuális a födémszigetelés, még gyorsan lekentem előtte a fát. 

Egész jól néz ki, kár, hogy nem fog látszódni. 

Sanyi eközben megint villanyszerelt. Most jutott el odáig, hogy a lámpákat és konnektorokat be is kösse. És pár hét múlva jönnek légkondit is szerelni, annak is kell áram.

Jövő héten lehet csiszolni és festeni. 

A maradék időben (amit nem mosogatással töltöttem) Áron gerendáit tisztítottam le. Kicsit összekentük a végeit és néhol a közepét is, muszáj volt letakarítani. 

Igazából az volt a terv, hogy nekiállok az ajtóknak. Elő is szedtem az ajtó frízeket, de mivel kicsit pakolni kellett volna a műhelyben, hogy méretre tudjam vágni és meg tudjam gyalulni, így inkább minden mást csináltam. 

Szombaton befejeztem végre Beni ablakát. Nem ment simán, mert 2 üveget 1-1 mm-el nagyobbra vágtak. Választhattam, hogy visszaviszem vagy a keretet igazítom az üveghez. Az utóbbit választottam. 2 oldalt vésővel leszedtem annyit, hogy beférjen az üveg. 

Ezután nekiállhattam a szekrényajtónak. Estére megvoltak az alkatrészei, de összeragasztani nem tudtam, mert a 4mm vastag rétegelt lemez nem fért be az 5 mm-es árokba. Az összeállítást így inkább másnapra hagytam. Csiszoltam a lemezen, de nagyon nem akart bemenni a helyére így sem. Végül beszappanoztam a széleit és így már be lehetett tuszkolni. Nem kell attól félnünk, hogy lötyögni fog. Ezután jöhetett a festés. Ebéd utánra maradt a felszerelés. Mivel közézáródó ajtót csináltam, így a vasalatot ahhoz kellett választani. Egy modern pánthoz nem volt elég hely, ezért pillangópántot használtam. A felszerelés elég problémás volt, kb 2 óránkat elvitte, mert ezeken a pántokon semmilyen állítási lehetőség nincs. Ha rossz helyre kerül, akkor így jártunk. És persze 2x is rossz helyre szereltük fel és nem lehetett becsukni az ajtót. De végül nagyjából jó lett. 
Még 2 fiókot kell csinálnom, de előbb be kéne szerezni hozzá az alapanyagot. 

Végül ki is takarítottam a szobában, hogy végre aludni lehessen benne. De az nem most lesz, mert nincs ajtó és a szomszéd szobában még hátra van a glett csiszolása. És a gerendákat is meg kell tisztítani, mert pár helyen sikerült összefestékezni. Amíg koszolunk, felesleges birtokba venni a szobát.

Sanyi a hétvége nagy részét Beni szobájának glettelésével töltötte. 1x sikerült körbe érnie és egy kis részen megcsiszolni az első réteget.

Szombaton betakarítottuk az utolsó terményt is, a répát. Ahhoz képest, hogy milyen nehezen indult, egész sok lett. A paradicsom is terem még, mindig annyit, amennyit meg is tudunk enni. 

Szülinapi buli miatt a hétvégéből csak a szombat telt munkával. Sanyi elkezdte Beni szobájának glettelését, de csak a feléig ért el. Az ő módszere kicsit más, mint az enyém volt. Én próbáltam már ez első réteget simára húzni. Ő viszont bőven kent fel anyagot abban bízva, hogy majd a feleseleget lecsiszolja.

Én majdnem befejeztem Beni ablakát. Délelőtt kivágtam a diópántok helyét a kereten is és vágtam üveg rögzítő lécet. Aztán ebédkészítés és elfogyasztása után rögzítettük a pántokat. A három ablakból ez sikerült a legjobban, sehol sem szorul és simán csukódik. Reméljük ez tendencia és nem csak véletlen.
Ezután kivéstem a riglik helyét és lefestettem még 1 rétegben mindent. Megcsináltam az üvegrögzítő lécek marását, méretre is vágtam őket majd festettem. Jövő héten már csak az üvegezést kell megcsinálnom.

A héten elkezdtük a gyerekszobák berendezésének beszerzését is. Vettünk matracokat és ágyneműt. Rendeltem árnyékolókat is. Ha végeztem az ablakkal, akkor csinálok 1 ágykeretet és befejezem a szekrényt is. Fióksínek még nem érkeztek meg, így fiók még nem lesz egy darabig.

Az Ipoly mentén bicikliutat építenek. Nem tudom, hol indul pontosan, de majd ha elkészült, kiderítjük. Reméljük, egyszer Mikoláig is elér és akkor az autóktól védett úton lehetne tekerni. 


Mostanában sok időt töltöttem a tökéletes lámpák megtalálásával. Nem egyszerű egy parasztházba olyan lámpát találni, ami nem üt el nagyon a környezettől. A nagy keresgélés közben végül itthonra találtam valami jót. A gyerekek szobájában eléggé meg tud állni a levegő és légkondi csak a nappaliban van. Ráadásul Beni szobájának villanykapcsolója a szobák szétválasztáskor Áron részén maradt. Most találtam olyan lámpát, ami mindkettőre megoldást jelent. Távirányítós ventillátoros mennyezeti lámpa. Állítható a színhőmérséklet, a fényerő és 3 fokozatban a ventillátor ereje is. Elég jó fénye van és kellemes a légmozgás is. Persze Mikolán nem ilyen lesz, mert nagyon modern megjelenésű.

Szombaton Beni ablakai megkapták az első réteg festéket, aztán kivéstem a diópántok helyét az ablakszárnyakon.

Áron szekrényével is haladtam egy kicsit. Megcsináltam a polctartókat. 

A polcokat rétegelt lemezből lett volna a legegyszerűbb elkészíteni. De mivel épp nincs a megfelelő vastagságban, így kénytelen voltam fából csinálni. A műhely tetejéhez rendelt faanyagból elég sok megmaradt. Feldaraboltunk egy gerendát, hogy legyen alapanyag.

Gyalultam, szeleteltem, ragasztottam, csiszoltam, festettem és kész is lettek a polcok. (És el is ment vele a vasárnap)

Sanyi előkészítette a kis ablak helyét. Le kellett verni a régi vakolatot és fel kellett szerelni a rácsot. Ez volt az egyetlen ablak, amin nem volt rács. Így a többinek sem volt túl sok értelme.

Vasárnap délután az ablak is bekerült a helyére.

A köztes időben a folyosó boltíveit is bevakolta.

Végre a paradicsom is beérett. Már nem csak néhány szem, hanem egy fél tálnyi. És ha jó idő marad, akkor még pár hétig termés is lesz.

Rubyt hétfőn ivartalanították, ezért ruhát kell hordania. A másik opció a gallér lenne, de abban folyton lefagy, mert neki megy valaminek és aztán mozdulatlanná dermed. Kedden elég kedvetlen volt vagy duzzogott. Szerdán már egy fokkal jobb volt a kedve, sétánál már el is felejtette, hogy depressziós. A hétvégére már teljesen jól lett. Kicsit aggódtam is, mert ugyan úgy rohangált és birkózott Bettyvel, mint máskor. Varratszedés csütörtökön lesz, addig marad a ruha.

Áron szobája lassan elkészül. Pénteken befejeztük a padló lerakást. A befejezés valahogy lassabbra sikerült, mint a kezdet.

A délután hátralévő részében beraktuk az ablakot. 

Csütörtök este Mikolára menet megvettük a járólapot a folyosóra. 1 dobozt leraktam, hogy lássuk hogyan fog kinézni.

Szombaton én folytattam Beni ablakát. Megcsináltam a marásokat és lekenem alapozóval. Sanyi eközben kipótolta a falat az ablak alatt.

Délután Áron szekrényével foglalkoztunk. Betettük a keretet és belambériáztuk az oldalát. Már csak polcokat, fiókokat és ajtókat kell csinálnom.

Vasárnap szünetel a munka, mert el kell menni Beniért. Véget ért a 3 hetes táborozása.

A héten feltöltöttük készleteinket, újra van glett és mész. A pénteket így gletteléssel tölthettem. Az egyenetlen falon a glettvas nem nagyon működött, de egy műanyag tapéta simítóval kiválóan lehetett dolgozni. 

Kora délután végeztem is a szobával, de a száradásnak megint kellett az éjszaka is. Még reggelre sem volt mindenhol száraz, de azért lecsiszoltam. Csiszolás után leporszívóztam a falat, majd le is mostam. Csak ezután következhetett a festés. Azt hittük a glettelt fal szép fehér, de a festék felkenése után derült ki, hogy az inkább tojáshéj színű volt. festés után szinte világított a szoba, olyan fehér lett.

Pénteken, amíg száradt a glett, összeragasztottam az ablakszárnyakat.  Ennél tovább nem jutottam velük, talán a jövő héten befejezem őket. Az üveget már meg tudom rendelni hozzá, mert meg vannak a méretek. 

Szombat délután még nekiálltunk a laminát padló lerakásának. Vettünk 3in1 alátétet. Párazáró és kiegyenlíti az aljzat kisebb egyenetlenségeit. Egész könnyű volt lerakni és jobban néz ki, mint az iszappapíros megoldás. 

A padlólapok fektetését is elkezdtük, de mivel problémás volt az első sor (nem egyenes a beton széle), nem jutottunk messze. Vasárnap reggel folytattuk és hamar el is jutottunk kb. a szoba feléig. Itt abba kellett hagynunk, mert elfogyott a lezáró profil, amit a szélekre teszünk. Csak 2 szál volt, mert a nagyszobában még nem tettük le mindenhol és azt használtuk el. 

A maradék időben Sanyi felszerelte a konnektorokat és kapcsolókat, én pedig megtisztítottam a rácsot és lefestettem még 1 rétegben. Az eredeti festést már pár éve kapta, mikor teljesen megtisztítottam. Pár helyen már rozsdásodott és volt ahol a festék is lekopott (főleg azért, mert meg is csiszoltam).

A vakolás is haladt egy kicsit a hétvégén. Míg én a glettel és festéssel voltam elfoglalva Sanyi vakolt. Csak a fénykép maradt el. De már Beni falának folyosói oldala és az egyik boltives átjáró is készen van.

Végre beértek az első paradicsomok is. Az aldiban vett palántáknak nagyon finom a termése. A koktélparadicsomok is érnek, de közel sem lesz annyi, mint tavaly. A cukkini 2. virágkorát éli, pár hét szünet után újra hozott termést. 

Úgy terveztem, hogy megcsinálom Áron szobájában a glettelést, hogy minél hamarabb le lehessen tenni a laminált padlót. Szombaton neki is álltam, de csak 1 rétegig jutottam, mert elfogyott a klimaglett. Ezt a göröngyös falat elég nehéz gelettelni és nem is szeretnénk szép egyenes végeredményt. De annyit igen, hogy elfedje a vakolatot és festeni lehessen. 

Este 6-ra fejeztem be az teljes szobát. Csiszolni még nem tudtam, mert nem száradt meg, még ott sem, ahol kezdtem. Vasárnap reggel a csiszolással kezdtem, de még akkor is voltak nedves foltok. Csiszolás után látszik, hogy kb. milyen lesz, de még sokat kell javítani. Már nem fogom a teljes felületre felhordani, csak feltöltöm a mélyedéseket és lejavítom a részeket, ahol a csiszolás után újra a vakolat látszik. Ez viszont a jövő hétre maradt, mert a negyed zsák semmire sem lett volna elég. 
A szoba sokkal világosabb lett, valószínűleg nem is fogjuk színesre festeni. Majd a bútorok változatosabbá teszik.


Már a padlót is le lehetne tenni, mert a héten megérkezett. Egy világos színű, kopott mintájú laminált padlót választottunk. Lehet, hogy Áronnak nem fog tetszeni, mert egy hasonló kopott csak kék nagyon nem tetszett neki.

Sanyi a változatosság kedvéért megint vakolt. Körbeért Beni szobájában és elkezdte a folyosót is. De neki is abba kellett hagynia, mert a mész is elfogyott. (Update: abból is maradt negyed zsák)

Vasárnap a csiszolás után folytattam Beni ablakát. Még kell 1-2 hétvége rá, de mire a vakolat megszárad és lehet glettelni, addigra valószínűleg az ablak is készen lesz. Még Áron szekrényét is be kéne fejeznem és egy ágyat is kéne készítenem. És egy ajtó sem ártana, hogy rendesen használni lehessen a szobát. 

Haladni kell a vakolással, hogy még legyen ideje kiszáradni. Bár amilyen sok csapadék van mostanában, ez a nyár nem kedvez a száradásnak. A műhelyben is ment a páramentesítő a héten és félig lett a kanna.

Sanyi haladt Beni szobájával. Az időjárás miatt a habarcsot inkább a leendő nappalinkban keverte a betonkeverővel.

Én túlestem a gyaluláson. Annyira nem szeretem, mert nagyon sok időt elvisz és egész végig ide-oda kell rohangálni a gép 2 vége között. Ha Sanyi segít, akkor gyorsabb és egyszerűbb, de jobb ha most a vakolással foglalkozik.


Ennél egy kicsivel többet gyalultam, hogy legyen Áron szekrényének elejéhez is. 
Alul 2 fiók lesz, felül pedig 2 ajtó. 

A múlt héten elkészített vázat is bepróbáltuk a helyére. 

Itt volt az ideje kiásni a krumplit. A sok eső lemosta róla a földet és a napsütés nem tesz jót a burgonyának. Idén rekor termésünk lett, a tavalyi kis kosárnyi után idén 2 zsáknyi. 
És lesz mit vetni jövőre, egy fél zsák apró szeműt is összeszedtünk. Még szerencse, hogy szombaton túlestünk rajta, mert vasárnap beköszöntött az ősz. Majdnem egész nap esett, csak késő délutánra állt el és sütött ki a nap.

A héten végre az üvegeket is át tudtam venni. A szombatom el is ment az üvegezésre. Üvegező szilkon az üveg alá, majd üvegező szeg és végül a takaró léc.

A beépítésig becsomagolva várakoznak. 

Sanyi befejezte Áron szobájában a vakolást. A boltív volt még vissza, ehhez cementes vakolatot használ. Csak problémásabb helyeken használ cementet, mindenhol máshol sima mészhabarcsot.

Beni szobájában is elkezdte a vakolást, de a vasárnapi eső nem könnyítette meg a munkát. 

A vasárnap délelőttje sajnos elment a talicska javítására. Nem ez az első eset, hogy elhagyta a kerekét. Egy kis felxelés, egy kis hegesztés és megint használható egy ideig.

Én kicsit rendet raktam a műhelyben, mert az ablak gyártás elég nagy felfordulással járt. Nem volt kedvem gyalulni a következő ablak anyagát, azért inkább Áron beépített szekrényének kezdtem neki. Ahhoz nem kell gyalulni, mert nem sok minden fog látszódni belőle, a falmélyedés 3 oldalát teljesen elrejti.

Három oldalát lambériával burkolom és majd csinálok egy külön keretet az ajtónak elé.

Rendeltünk laminált padlót a szobákba Szlovákiából. Kinéztem egyet a bauhausban, de véletlenül megtaláltam egy szlovák áruházban is fele annyiért. Végül másikat rendeltünk, de onnan. 

Sanyi folytatta Áron szobájának vakolását és ma délutánra majdnem körbe is ért. Az ablak környékén van még egy kis vakolni való.

Reméljük, nem repedezik meg nagyon és nem kell sokat javítani. Tükör sima ez sem lesz, de  nem is volt cél. Vasárnap én is vakoltam egy kicsit. Elkezdtem a folyosót. Úgy terveztük, hogy nem vakoljuk le teljesen, hagyjuk, hogy kilátszódjanak a kövek. A falon, ahol elkezdtem, kisebbek a kövek, így egyelőre nem olyan mutatós.

Majd meglátjuk milyen lesz, ha kész az egész és meg is száradt. Legrosszabb esetben ezt is telibe vakoljuk végül.

Az ablak üvegek végül nem készültek el a héten, így az ablak sem. Én befejeztem annyira, hogy már csak az üveget kelljen beletenni. És persze kell majd még egy réteg festék a végén, mert szerelés közben sok helyen sérült.

A rigliket is felszereltem. Süllyeszteni kellett őket, amit végül maró géppel csináltam. Az első ablakon még kézzel véstem ki, de lusta vagyok, szeretem ha valamit gépesíteni lehet. Persze egy kicsit így is kellett vésni, mivel szögleteset nem tudok marni. Készítettem egy sablont, hogy egyszerűbb és pontosabb legyen.

Ezután már csak szögletesíteni kellett.

Az ellendarabok felszerelése egész könnyű volt. Fúrtam 2 pici lyukat és csak belekalapáltam az oda való darabot.

Ez végül nem maradt így, áthelyeztem mindkettőt és az egyiket meg is fordítottam. Szerencsére a fát könnyű javítani.

A hétvégén leszüreteltük az első adag kukoricát. Még maradt egy adag a következő hétvégére is, ha a kártevők nem eszik meg addig. Elég sok büdösbogár (poloska) van rajtuk. 
Krumpli is fogyasztható már, egy ideje arra is rájárunk. Még nem ástuk fel az egészet, mindig csak annyit szedünk ki, amennyi éppen kell. 
És lehet, hogy végül paradicsomunk is lesz. Már színesednek az első szemek.

A két fiú szobája most már csak a folyosón át kapcsolódik. Sanyi szombaton befalazta a köztük lévő nyílást. A fal Beni oldalára került, mert övé a nagyobb szoba.. A fal mélyedésbe Áronnál egy szekrény fog költözni.

Hát igen, egy kicsit vegyes lett. Elfogyott a porfix. 

Én szombaton megcsináltam a marásokat az ablakszárnyakon és aztán lefestettem őket. Volt egy kis gondom a festékkel (az előző ablak festésekor), mert nagyon lassan száradt és máskor nem ilyen szokott lenni, ezért a forgalmazótól kaptam egy másik dobozzal.

Ők is észrevették, hogy vannak sötétebb és fényesebb dobozok, pedig olyannak kéne lennie, mint a bal oldali. Ezért is kaptam problémázás nélkül egy új dobozzal. Nekem végül egyformák lettek száradás után. 

Vasárnap próbáltam feltenni a vasalatokat, de nem értem a végére. A héten elvileg az üveg is elkészül, így ha minden jól megy készen leszek az első 2 ablakkal. 

Ma végre Sanyi elkezdte a vakolást is Áron szobájában. 

Ha nem lenne mindig más feladat is, akkor hamar meglenne vele. De jövő héten segítenie kell nekem a vasalatok rögzítésben, így megint nem fog úgy haladni, mint szeretné. És valamikor a rácsot is be kellene szerelni, meg az elkészült ablakokat. És a padlófűtést is rá kellen kötnie a rendszerre, hogy burkolás előtt 1x fel tudjuk fűteni. És a gaz is újra vágás érett. És mindig jön még újabb fontos feladat.

Felmerült bennünk, hogy meghagyjuk a csupasz betont a szobákban. Kértünk árat a felcsiszolásra. Mivel a beton kétes minőségű (házilag kevert) és nem is helikoptereztünk mikor elkészült, így nem lehet tudni, milyen lenne a végeredmény. Ráadásul a kis mennyiség miatt még egyedi árat is kellene kérnünk. Így már nagyon nem éri meg, sokkal egyszerűbb és olcsóbb leburkolni valamivel. Szóval marad a laminált padló és a járólap.

A hét elejei "baleset" miatt pénteken egyből toklász mentesítéssel kezdtünk. Sanyi lenyírta a gazt, én összegereblyéztem ,majd 4-en átnéztük alaposan az egész udvart és összeszedtük a maradék toklászt is. Eddig nem tudtuk, hogy ez ekkor veszélyt jelent a kutyákra, mert Bettynek soha nem volt problémája vele.
Ez a toklász:

Szombaton Sanyi bevéste még 2 fali lámpa vezetékeit Beni szobájában, majd elkezdte kijavítani a fal tetejét. A legtöbb helyen hatalmas űr tátong a téglafal és a mennyezet deszkái között. Vakolás előtt ezt teljesen rendbe kell tenni.

Én be akartam fejezni az első ablakot. A héten elhoztam az üveget, így már semmi akadálya nem volt. 

Nem akartam gittel betenni az üveget, mert nehéz szépen elhúzni és lassan is szárad. Ezért vágtam szegőlécet a keretezéshez.

Délután meg is próbáltuk betenni az üvegeket. Az első probléma a szilikonnal volt. 1 tubus víztiszta volt csak és az sem volt teljesen új. Volt benne egy besűrűsödött rész, ami miatt alig lehetett kinyomni. A második probléma már nagyobb volt. A szegőléc szegeléskor érintettük az üveget is, ezért el is tört az egyik (rögtön az első). A többit ezért inkább már nem szegeltük. Az üveget rögzítettük üvegező szöggel, ami egy kis lapos fém háromszög, majd simán ráragasztottuk a lécet. 

Szerencsére van hozzá speciális kalapácsom is, és így nem vertük szét az üveget.

Ilyen lett az elkészült ablak. Még úgy sem tudtuk volna beszerelni, mert a régi nincs kibontva. És erre az ablakra még rácsot is kell tenni, mert valamiért az építők innen kihagyták.. A rácsok valójában nem az ablakokon vannak, hanem a külső és a belső ablak között. Ezért először ki kell bontani a meglévő ablakot, majd valami trükkös módon rögzíteni a rácsot. Valószínűleg sok fúrás és hegesztés lesz a módja, mert falat bontani nem fogunk.

Vasárnap nekiálltam az egyik nagy ablak szárnyainak. A darabok elő voltak készítve, már "csak" méretre kellett vágni és megcsinálni a kötéseket. Most már gyorsabban ment, mint először, mert nem kellet fél órákat töprengenem, hogy vajon mit is vágjak le, hogy jó legyen.

Indulás előtt az egyiket még össze is tudtuk ragasztani.

Sanyi nem nagyon haladt a falazással, mert a délelőttje elment a szúnyogháló felszerelésére. A lidlben vettünk rolós hálót, de egy parasztházban azért azt nem olyan egyszerű feltenni. 

Szegény Rubyra rájár a rúd. Nyaralás előtti napon leszakadt az egyik körme. Csak az állatorvos tudta elállítani a vérzést és kapott egy szép nagy kötést is. Kerülnie kellett a vizet és 2 naponta kötözésre vinni. Az első kötözéshez Tapolcán kerestünk orvost. Szerencsére nem kellet újra bekötni és azt is megengedte, hogy Ruby vízbe menjen. 
Ma ismét az állatorvosnál kötöttünk ki. Délután elkezdte rázni a fejét és kicsit bal oldalra is fordította. Fodrász előtt még gyorsan elmentünk vele az orvoshoz. Kiderült, hogy toklász van a hallójáratban, ami már be is gyulladt. Megpróbálták kiszedni, de nem sikerült, ezért bódítani kellett. Hamar végeztek, kapott ébresztő szert is, üldögéltünk még egy kicsit vele a váróban, aztán haza jöhettünk. Még kicsit rázza a fejét, reméljük abba hagyja, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy bejutott valami baci is a sebbe. 
Sanyi pont ma akarta lenyírni a gazt a kertben, de hajnalban és délelőtt is esett. Később pedig nekem segített, így a fűnyiírás elmaradt. Pénteken mindenképpen ezzel kell kezdeni, nehogy megint előforduljon ilyen.

Tegnapra Beni szobájának betonozása volt a terv. Hosszú napra készültünk, mert nem kicsi szoba. Máskor nem vállaltam volna be, hogy Bazsi nélkül betonozzunk ekkora területet, de olyan jól ment a másik 2 helyiség, hogy belevágtunk magunk. 
A betonozandó terület 3,6m X 4m volt. Már az is gondot jelentett, hogy eszközt találjunk, ami átéri keresztben a szobát és nem hajlik el ekkora távon. Végül egy zártszelvényt vágtunk méretre, hogy simítónak használjuk.

Terv szerint először a jobb, majd a bal oldalt betonoztuk és reméltük, hogy mire a szoba egyik végétől a másikig érünk keményedik annyit az eleje, hogy a közepét már a meglévő betonhoz szintezzük. 

Nagyjából bevált a terv, csak kicsit rondítottunk bele a két oldalba a középső rész lehúzásakor. Délután 4-re végeztünk, ami sokkal hamarabb volt, mint amire számítottunk.

Próbáltam ma befejezni végre az első ablakot is. Az üvegek elkészültek, a héten elhozom őket. A diópántokat felszereltük (küzdöttünk vele pár órát), és a riglik helyét is kivéstem az egyik ablakszárnyon. A másikon nem tudom, mert nincs nekik elég hely. A pánt nem egészen jő helyre került, ezért kicsit alakítanom kellet az ablak szélén. A sokadik ablaknál talán már nem lesznek ilyen hibák. 

1 hét szünetet tartottunk minden féle munkában. De holnap már betonozás...

Társasjáték a nagyival, míg mi bevásároltunk Tapolocán.

Vacsora

A kutyák élvezték a nagy kertet. Csak 1 gond volt, hogy a kerítés minden irányba hiányos volt, így mindkét kutya rendszeresen járt ismerkedni a szomszédokhoz.

Délutáni séta a domboldalon.

Szalonnasütés a kertben

Leeső falatra várnak

Egy kis fürdés a Balatonban

Séta a kilátóhoz

Kilátás a kilátóból

Tihanyi kirándulás

Barátlakás Tihanyban. Kicsit kalandos volt a feljutás, mert nem találtuk az ösvényt és a domboldalon másztunk fel. 

Ebéd a Víg molnárban Csopakon

Csónakázás és fürdés

Nem mindenki fürdött

Pizza ebédre

Út az arborétumba

De be már nem tudtunk menni, mert a kutyák ki vannak tiltva.

És ismét fürdés.

Kert a víz felől nézve.

A Balaton a kert végében volt, így nem kellett naponta strandra rohangálnunk. Betty ki is használt a lehetőséget és rendszeresen megmártózott. 

Ma rövid napot tartottunk, mert időben vissza kellett indulni. Én a rövidke időben a diópántokat próbáltam az ablakokba építeni. Nem egyszerű feladat, de nem teljesen reménytelen.

Már csak a kereten kell jó helyre felszerelni a párjaikat,

Kaptunk egy tippet a rozsdásodó vasalataink megóvására. A galvanizálással megelőzhetnénk a rozsdásodást, amire a festés csak részben képes. Még töprengünk, hogy mi legyen. Annyira még nem néztem körül, de amit találtam, ott min. 10kg-t kifizettetnek akármennyit is visz az ember. Tehát a legköltséghatékonyabb az lenne, ha előre kiszerelném az összes régi ablakból a pántokat. Egyrészt ez marha sok munka lenne, másrész nem lennének ablakaink egy darabig. Vagy maradhatunk a kisebb adagoknál és nem foglalkozunk a költségekkel. (Nem beszélünk azért olyan hatalmas összegekről.) Egy biztos, amit már lefestettem, az úgy marad. A többiről majd döntünk a nyaralás alatt.

Sanyi behordta a "kisebb" mérető rönköket. A nagyok maradnak az utcán, mert egyben meg sem tudjuk mozdítani őket.

Kedden tartottunk egy nap szünetet a munkában, hogy elmenjünk Áronért és Benit visszavigyük kontrollra. Pár hete kificamította a bokáját és azóta bokarögzítőt hord. Még a héten hordja, aztán részben elhagyhatja és jöhet a gyógytorna. 
Áron is túlélte az osztálykirándulást és még jól is érezte magát. Ráadásul még az étel is ízlett neki. Ez elég hihetetlen, mert általában szerinte minden sz*r. 

Mi kihasználtuk a ritka alkalmat, hogy hétköznap munkaidőben megyünk Mikoláról Pestre és összeszedtük az összes hungarocell hulladékot, hogy leadjuk a hulladékudvarban. Az egész csomagtartó tele lett és a leadható mennyiséget is háromszorosan túlléptük. De szerencsére azért ott hagyhattuk. Legközelebb nem gyűjtögetjük évekig.

Szerdán végre megkaptuk a tűzifát. Ritka szerencsénk volt, hogy pont tudták azon a héten szállítani, mikor itt vagyunk majdnem végig. Behordani ugyan nem tudjuk, mert 4 méteres rönköket kaptunk.

Szerdán haladtunk a padlófűtés csövezésével is, csak előtte Sanyi gyorsan befejezte a zsalu megemelést. A három helyiségben ez összesen 1 napot vett igénybe. Minden más fázis sokkal rövidebb ideig tartott. 

Ma betonozás előtt még rá kellett kötni a csöveket az osztó-gyűjtőre és fel is kellett tölteni vízzel.

A betonozás meglepően gyorsan haladt. Sanyi keverte a betont én pedig simítottam. Megpróbáltuk Benit is bevonni, de nem haladtunk tőle jobban, azért inkább elengedtem. A gyors haladás főleg a pontosan szintbe állított zsaludeszkáknak volt köszönhető.
3 óra alatt végeztünk Áron szobájával.

A sikeren felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy a folyosónak is nekiállunk. Este 8-ra be is fejeztük a folyosót. De holnap nem állunk neki Beni szobájának, mert az számításaink szerint kb. 8 óra lenne. Viszont 4-kor legkésőbb el kell indulnunk haza, hogy még kenyeret tudjunk venni Sanyinak a nyaralásra. De legalább lesz idő holnap az ablakokkal foglalkozni. 

Eléggé elfáradtunk. Persze a nagy melegnek is pont ma kellett tetőznie.

Ruby most is ellenőrizte néha, hogy haladunk a munkával. Szerencsére a beton minőségét csak 1x próbálta meg tesztelni, de csak 1 lábbal lépett rá, mielőtt elkaptam.

Hétfő délelőtt befejeztük a szigetelőlapok lerakását. Egyedül nem is tudtam volna megcsinálni, mert a vízcsövek elég makacsak és nehéz kezelni őket. Sanyi letekerte őket a frissen betonozott átjáróig.

A következő réteg a hőtükör fólia, amit délután 2-re sikerült is lefektetni. 

Sanyi közben elkezdte megemelni a zsaludeszkákat. Nem volt egyszerű, mivel be kellett őket szintezni, hogy a szélük a leendő betonréteg tetejéig érjen. Nem is végzett vele 8-ra sem. Én közben méretre vágtam a betonvasat és újabb réteg fóliát fektettem le, ahol Sanyi már végzett. 

Ma pihenőnapot tartunk. El kell mennünk Áronért és van egy szép hosszú listánk is az elintézendőkről. Holnap sajnos még nem tudunk betonozni, mert be kell fejezni a zsaludeszkák megemelést, a vasalást és még a fűtéscsöveket is le kell rakni. 

Az ház középső és első részének padlófűtése saját osztó-gyűjtőről fog menni. Ahhoz, hogy a 2 gyerekszobát le tudjuk betonozni fel kell szerelni az osztó-gyűjtőt, hogy bekössük a csöveket és nyomáspróbázni tudjunk. Ehhez viszont le kellett betonoznunk a folyosó újabb kis szakaszát. Nehéz lenne úgy ásni és betonozni, hogy már ott mennek a csövek.

Először felszedtük a hajópadlót egy szakaszon. A párnafán tejesen el voltak korhadva, de a jó hír, hogy most már nem vizes a talaj azon a részen. 

Szokás szerint volt egy-két nagyobb szikla is elrejtve a földbe.


Fóliázás és vasalás után jöhetett a beton.


Ruby rendszeresen bejött ellenőrizni, hogy halad a munka.

Igazából hiányzik neki Áron. Tegnap reggel teljesen meg volt kergülve, 6-tól már nem nagyon aludtunk, mert össze-vissza mászkált és nyávogott. Ma is sírdogált néha, nincs hozzászokva, hogy egyedül kell aludnia napközben. 

Délelőtt haladtunk a szigetelés lerakásával is. Én vállaltam a befejezést, hogy Sanyi tudjon a betonozással foglalkozni. Természetesen nem fejeztem be, egy idő után már nagyon untam a darabolást és a derekam sem volt túl lelkes. A folyosón lévő csigák is akadályozták a munka befejezését. Ki kellene őket teljesen tekerni, de a betonozás miatt ma nem lehetett.


Reggel még elkezdtem lefesteni a vasalatokat az első ablakhoz. Egy higítós lemosás után lefújtam őket rozsdagátlóval. Nem voltunk biztosak benne, hogy milyen legyen a végső színük. Vettem arany, ezüst és fehér sprayt is. Napközben persze úgy gondoltam, hogy inkább feketés vagy antracitot kellett volna venni. De végül ezüsttel fújtam le őket. Nem lesz rossz a zölddel.

Az elkövetkező 2 hétben szabadságon leszünk. Az első hetet munkával töltjük és reméljük, hogy eljutunk a szobák betonozásáig. A 2 héten tényleg pihenni fogunk a Balatonnál. Áron már most a Balatonnál van, egy ötnapos osztálykirándulás keretében.

A héten megérkezett a szigetelés a Szlovák tűzépre, Sanyi ma el is ment érte. Három másik úttal pedig cementet is beszerzett a betonozáshoz. 

Délután Sanyi kitakarította a szobákat és el is kezdte lerakni a szigetelést. Kivételesen a szigetelés alá is teszünk fóliát, mert a szigetelést nem 2 rétegben tesszük le, így az illesztések nem lesznek elfedve a 2 rétegnek köszönhetően. 


Én még mindig az ablakkal foglalkoztam. Sok-sor vágás után végül sikerült eljutni oda, hogy összeálljon a keret. Nem tudom, hogy következő alkalommal mit csinálnék másként. Nem hiszem, hogy bárhogy meg tudnám úszni a sok vágást. Az idő nagy részét a gépek beállítása visz el. Van, hogy 5-6 kör után lesz jó  és addig megy az állítás/vágás ciklus.

Ez még a ragasztás előtti állapot. Ragasztás után még kellett mintát is marni rá és kellett még egy kis ragasztás. Késő délutánra le is tudtam alapozni.

Úgy döntöttünk, hogy zöldek lesznek a nyílászárók. Barnát nem akartunk, a fehér meg túl sok lett volna. Jelenleg egy bordó sáv van az ablakok körül, de vakolás után nem szeretnénk ilyet festeni. A fehér fal a fehér ablakkal pedig nagyon egyhangú lenne. Sok parasztház ablaka zöld, nekünk is jó lesz.

A kert kisebb dzsungelnek néz ki. Megnőtt a cukkini, a borsó és a krumpli is. A cukkini már stabilan terem is. És mintha a paradicsom is erőre kapott volna.

Idén sem maradtunk madár és fészek nélkül. Most az első bejárati ajtó felett tanyáznak. Már korábban is láttam, hogy bejárnak a házba, de nem tudtam, hogy fiókák is vannak.


Az ide úton volt egy kisebb zuhé és lett egy(kettő) szép szivárvány is. 

Az utóbbi 2-3 hétben igyekeztünk beszerezni mindent ahhoz, hogy a fiúk szobáját be lehessen fejezni a télig. Rendeltünk anyagot a villanyszereléshez (gégecsövet, kábelt, szerelvényeket) és a padlófűtéshez. Szerelőbeton már van pár éve, azzal legalább nem kell foglalkoznunk. Viszont kellett fólia, hőtükrös bubis fólia, lépésálló szegtelés még a fűtéscsövek alá. A szigetelésen kívül mindent sikerült beszerezni. A szigeteléssel az a baj, hogy sok helyet foglal, nem fér be a kocsiba. A helyi tüzép szerint sok macera, így nem rendelnek nekünk. Az volt a terv, hogy megvesszük Pesten és 2 hétvége alatt levisszük. Pesten sem találtunk sehol péntek este ezért Sanyi kénytelen volt a szombat délelőttöt telefonálgatással tölteni, Pár környékbeli tüzép be tudná szerezni max. 2 hét alatt. Végül Sanyi átugrott Szlovákiába és ott rendelte meg. Olcsóbb is volt, mint itthon és az volt a legközelebb is hozzánk. 

Míg Sanyi a szigetelés hajkurászta én megéleztem a vésőimet. Az ablakokat hagyományos kötésekkel kell elkészíteni, nem tudom őket dominózni. A hagyományos kötéshez pedig kell a véső. 

Léteznek vizes és olajos élező kövek. Az enyémhez víz kell. (Olajos is van, de vizet egyszerűbb szerezni, ezért azt nem használom.) Élezés után a köveket is kezelni kell egy másik kővel, hogy egyenes maradjon a felületük, és ne legyen pár használat után árok a közepükön,
Ezután végre nekiállhattam az első keret elkészítésének. Természetesen az elsőt el is rontottam, ami persze csak az összeállításkor derült ki. (2 féle hibát is ejtettem, de a második csak sokkal később derült ki.) A hiba az volt, hogy a csapolás vágásakor nem vettem figyelembe, hogy árok van a lécek szélén. A csap 2 szélének nem egyforma szélesnek kellett volna lennie. A középső osztásnál, már figyeltem erre.

Késő délutánra össze is tudtam állítani az első keretet.

Ez a 2. legkisebb ablakunk és csak egy van belőle. Jól jött, hogy nem egyből a 100x150-es ablakkal kell kezdenem, Ide fog kerülni, a folyosóra Beni ajtajával szembe:

Vasárnap haladtam a másik 2 kerettel. Ebéd után ragasztottuk össze a másodikat. Kicsit kisebbek, mint a régiek, mert ezek az ablaknyílásba kerülnek, míg a mostaniak a vakolat síkjában vannak a nyílás elött. 

Tökéletesen illik a helyére:

Az ablakszárnyakat is elkezdtem a délután hátralévő részében. Viszont nem sokat haladtam vele, mert folyton belezavarodtam, mit is kellene vágni és honnan. Sokkal bonyolultabb, mint a keret volt, mert ennek 2 árkolása is van. 1 a csukódáshoz és egy másik ahová az üveg kerül. Remélem, csak az első tart ilyen sokáig és a többinél már egyből tudom, hol mennyit kell vágni. (A 2. hiba ekkor derült ki, a függőleges osztó nem pont középen van. Nem lesznek egyformák a szárnyak. Lehet, hogy nem csak a monitor előtt kéne a szemüveget hordanom...)

Sanyi, mikor nem nekem segített (és nem Szlovákiában kirándult), a villanyszereléssel haladt. Becsövezte azt, amit a múlt héten anyaghiány miatt nem tudott és be is vakolta a csöveket.

A sok eső jót tett a kertnek. A cukkini már teremni kezdett, a vasárnap ebédhez már fel is használtam az első adagot.

Az eper is érik már. Elég furcsa fajta, mert kisebbek a szemek, mint egy málna, de elég édesek. 

A borsó még csak virágzik, de nem terem. A répa is növöget és a hagymát már fogyasztani is lehet. A paradicsom nagyon le van maradva, de nem teljesen reménytelen. 

Elérkezett a pillanat, mikor tényleg nekiálltam az ablakoknak. Igaz, hogy az alapanyagot már korábban feldaraboltuk hozzá, de abból még akármi lehetett volna. Szombaton meggyalultunk kb. 3 ablakhoz való anyagot. 

Vasárnap az alkatrészek kialakításával foglalkoztam. 

Miután méretre vágtam mindet, kiderült hogy 3 darab ablakkeret és 2db ablakhoz való ablakszárny jön ki belőle. 

A csapok elkészítése és az összeállítás jövő hétre maradt. Üveget csak akkor fogok rendelni, ha már teljesen készen vannak. 

Sanyi, mikor nem nekem segített gyalulni, a villanyszereléssel haladt. Kivéste a dobozok és a vezetékek helyét és be is húzta a kábeleket.

A héten valószínűleg nagy vihar lehetett a háznál, mert sok minden elég magasan sáros volt és az egyetlen szépen fejlődő paradicsomomat letörte. 

Beszereztünk minden szükséges anyagot a diópántok megtisztításához. Reméltem, hogy működik a festék maró gél és nem kell a festéket kapargatnom. Sajnos ennyi festéket nem tud leoldani a festékmaró. A festék felső rétegét fellazítja, azt le lehet kapatgatni. De mivel ezen több évtizednyi festék van, több vödör szer lenne csak elég. Végül visszatértem a hőlégfúvó+spakli kombóhoz. A hőlégfúvónak nem számít a rétegvastagság, sőt minél több, annál könnyebben lejön. 

Mivel így is marad rajta festék, a festékoldónak mégis csak hasznát vettem. Korábban ezt kis drótkefével szedtem le. Így néznek ki, miután álltak egy kicsit a trutyiban, majd acél csiszoló gyapjúval lesúroltam.

Ezután vettek egy kis rozsdamaró fürdőt és ismért acél csiszoló gyapjús törölgetést kaptak.

Elkövettem azt a hibát, hogy így hagytam őket, miután készen lettek. Másnapra az összeérő felületük ismét berozsdásodott, ezért csiszoló szivaccsal átmentem az összesen. Végül wd40-el áttörölgettem és szépen kiteregettem őket.

1 darab megtisztítása nem túl nagy dolog. De ugyan az 67x már az. És ez kb. 5 ablakra elég, mert párok kellenek és vannak külön jobbosak és balosak. (Egy ilyen pár 2667ft, szóval talán megérte ennyit szenvedni vele.)

Ami még ennél is drágább, az a rigli. 5000ft-nál kezdődnek és belső ablaknál 2 páros kell, külsőnél 2db egykarú. Plusz, mindhez kell egy kis ellendarab, ami egy kis hajlított drótdarabnak néz ki, de mégis 2700ft.
Az ellendarabok nincsenek a képen, mert még a kromófágban áznak. Olyan picik, hogy azokról már tényleg nem voltam hajlandó spaklival leszedni a festéket. Viszont van a képen még pár kitámasztó a külső ablakhoz. Ez nem tudom egyénként mennyibe kerülne, mert még nem próbáltam venni. És a fenti diópántok már ajtókhoz valók, nem ablakhoz.

Az egész folyamat nagyon koszos munka. És az is kiderült, hogy bár mindenen fehér festék volt, kezdetben barnák voltak. (Ez nem rozsda, azt nem szedi le a festékmaró)

Megpróbáltam a fürdőkád lábainkat is rozsdátlanítani. Ehhez nem a folyékonyat használtam, mert nem fértek bele az üvegbe, hanem gél állagút. 2x kentem be és közte alaposan ledörzsöltem kefével, de még így is maradt rajta bőven rozsda.

Sanyi közben haladt a gyerek szobáival. Befejezte az ajtónyílásokat, kipakolt és kitakarított, majd nekiállt a villanyszerelés előkészítésének.

Áron szobája:

Beni szobája:

A 2 szoba között volt még egy ajtókeret, azt is kibontotta. Volt benne pár szeg:

A veteményes szépen fejlődik, egyedül a paradicsomok gyengélkednek. Az "A" sorozatból egy megmaradt és rendesen nő is. De a többi valamiért nem szereti a kertet.


Ma vonatoztunk hazafelé a fiúkkal, mert Sanyi maradt még 1 napot. Holnap jönnek vízórát cserélni, valakinek muszáj ott lennie. És ha már úgyis ott lesz, elintézi a szennyvíztartály ürítését is. Mennyivel egyszerűbb ha van csatornázás...

Péntekre szabadságot vettem ki és a fiúk sem mentek iskolába, ezért csütörtökön már Mikolán éjszakáztunk. Sanyi sajnos dolgozott pénteken, de legalább a kutyák kiszabadultak kicsit és én is elfoglaltam magam. Csináltam még egy fiókot és a ház első részében is pakolásztam kicsit. Kiüríteni sajnos nem tudjuk, mert az építőanyagok nem férnek el a műhelyben.

Szombaton haladtunk a tervel és Sanyi Beni szobájának ajtónyílásával foglalkozott én pedig az ablakokkal. Még csak a rombolásnál tartok, a gyártásnak még nem álltam neki. Rendeltem 2 ablakhoz vasalatot és mivel ennyi kb. 130e forint lesz, úgy döntöttem, hogy felhasználom a meglévőket. Szóval elkezdetem leszedni a régi keretekről a fém alkatrészeket.

Elég fáradságos és koszos munka. De mire végeztem az összes már kiszeret ablak bontásával, lett egy doboz alkatrészem.

A neheze lehet, hogy még hátra van, mert meg is kell őket tisztítani. Korábban hőlégfúvóval szedtem le a régi festéket, majd kis csiszolóval a maradékot. Viszont ennyi darabnál ez szóba sem jöhet. Vennem kell festék eltávolítót és reménykedni, hogy azzal egyszerűen lejön minden. Volt pár darab, amin csak rozsda volt. Rozsda eltávolítóm van, így ki tudtam próbálni, milyen lesz, ha a feladat végére érek.

Elégedett vagyok az eredménnyel. A jobb oldali a kiindulási állapot a másik kettő pedig már átesett a rozsdamaráson. Nem kell tökéletesnek lennie, mert végül úgyis újra le kell festenem, hogy ne rozsdásodjanak.

Már csak a rengetek kibelezett ablakkerettel és szárnnyal kell kezdenünk valamit. (ez csak a mai adag, a szombati már a fahalom tetején pihen)

Sanyinak sikerült befejeznie a falazást az ajtónyílás körül. Túl széles volt és a teteje boltíves, így muszáj volt alakítani rajta. Először kicsit megritkította a téglákat, hogy az új rész kapcsolódni tudjon a régihez.

Majd mindkét oldalon hozzátoldott a falhoz.

Ez is elég pepecselős munka, mert nem csak falazni kell, de a téglákat folyamatosan méretre vágni is. De vasárnap délutánra sikerült befejeznie.

Természetesen foglalkoztunk egy kicsit a kerttel is. Egy kis gazolás mindig ráfér, főleg ennyi eső után. A krumpli sokat nőtt és a többi növény is szépen fejlődik. Végül még a répák is kibújtak, mikor már nem is reméltük. Egyedül a paradicsommal nincs idén szerencsénk. Az A és a B csapat is elpusztult. (1 tövet kivéve, amit a kis betongyűrűbe ültettünk a bejárta közelébe. Tavaly is ez volt a legszebb.)  Mivel számítottunk rá, hogy a szeszélyes időjárás megviseli a kiültetett egyedeket, azért vettünk az aldiban 2 paradicsom és és 1 paprika palántát. Ha ezek sem maradnak meg, akkor idén paradicsom nélkül maradunk. 

A répa.(És több is van belőle)

Ruby is szépen növekszik, bár neki nem tesz olyan jó ez a sok eső, mint a krumplinak. 1,5 hete megkapta az utolsó oltást is, így végre ő is sétálhat az utcán. Minden alkalommal, mikor kimegyünk először reklamál kicsit az időjárás miatt. Nem szereti se a hideget, se az esőt, azért egy kis nyűszítés kiséretében lehorgonyozza a lábait és nem tesz egy lépést sem. Kisebb rábeszélés és Betty távolodásának hatására aztán végül hajlandó megindulni. 

A héten végre sikerült a lapszabászatnak 2 darabba vágnia az MDF lapot, amit vettünk. Így sem volt egyszerű a szállítás, mert az egész lap 120kg, a 2 darab kb. 50 és 70 lett. De azért megoldottuk.

A nagyobb lapból készül azt munkaállomás, a kisebb a maradék. Miután felhelyeztük a keretre, már csak a gépek helyét kellett kivágni. 

Mivel ez natúr MDF lap, ezért kapott 5 réteg festéket, hogy ellenállóbb legyen. Még mindig nincs semmi harsány színem, így visszafogott mentazöld lett.

A kivágott darabokat megtartottuk, mert a helyükre visszaillesztve egy szép nagy munkafelületet kapunk.

A gérvágó állványának ugyan azt a darabot használjuk, így nem kellett a lap másik feléből darabot kivágni. 

Végül a gépek is a helyükre kerülhettek.

Az egész azért volt, hogy nagyobb munkadarabok megmunkálásakor legyen felület, ami megtartja azt.


Sanyi vasárnap haladt Áron szobájának a falával. Már nem is emlékszem, hogy mikor kezdte, de nem tavaly volt. Az idei tervnek ez az első lépése. Be kell fejezni a 2 gyerekszoba kialakítását. 

Összeszedtük, hogy kb. milyen feladatok várnak ránk a tél előtt.
- Ajtónyílások kialakítása
- 2 szoba közötti nyílás befalazása
- Villanyszerelési munkák
- Ablakok és ajtók elkészítése, beépítése
- Padló szigtelés
- Padlófűtés lerakása
- Betonozás
- Laminát padló larakás
- Szobák felett a födém szigetelése
- Vakolás, festés 

A fentiek 2 szobára és az elöttük lévő folyosóra vonatkoznak. Ezen felül meg kell csinálni még a nagyszobát a ház többi részével összekötő ajtót és környékét. Valamint a padlófűtéshez szükséges 2. osztó-gyűjtőt is. Mivel ez a ház elejében a fürdő előtt lesz, azon a részen valószínűleg a betonozni is most kell. 

Ez Beni szobájának ajtaja. Kicsit szűkíteni kell rajta és egy áthidalót beépíteni, hogy normális ajtót lehessen betenni.
A szobákban ugyan padlófíűtés lesz, de kell valami kiegészítés is, hogy hamar meleget lehessen csinálni. Még nem döntöttük el, hogy klímát vagy fa tüzelésű kályhát kapnak-e. Valószínűleg klíma lesz, mert olcsóbb (elég drága egy kémény) és nem biztos, hogy fával akarnak bajlódni. 

A kertben is szépen fejlődnek a növények. Nő a krumpli, a hagyma és kibújt a cukkini és a borsó is. Szerencsére rendszeresen esik, nem kell félnünk a kiszáradástól.

Kiültettem a 2. adag paradicsom palántát is. Remélem, ezek megmaradnak, mert C terv nincs.

És végül a 2 kutyus egy ritka pillanata. (Bettit az már nem zavarja, ha Ruby beleeszik a kajájába, de nem hajlandó egy párnán feküdni vele. )

A hétvégén sok apró munkát végeztünk el, semmi látványossal nem haladtunk. 

Korábban találtunk valami szép színű fatörzs darabot a fatárolóban, amit eltettünk későbbi felhasználásra. Most készítettünk belőle poháralátéteket. Nem tudom milyen fa, talán orgona (tudom, bokor, nem fa) , mert az áll a kertünk végében.

Szétszedtük a gyalupadot is, mert csak a helyet foglalta. Elég rossz állapotban volt, nem tudom lehet-e bármire használni a darabjait. Az egyik darabból talán pad lehet, de egyelőre asztalnak használtuk és azon fogyasztottuk el a vasárnapi ebédet a gyönyörű időben..

Amíg a fasirt sült a fiúk egy kis napozással töltötték az időt.

A munkaasztalom még mindig nincs kész, mert a lapszabászat nem tudta a hétre bevállalni, hogy 2800cm X 2070cm méretű lapot 2 darabja vágja nekünk. Talán csütörtökre elkészülnek vele. Az asztal már így is elég jól használható.  

A gyalu gépet is megfordítottuk és beüzemeltük mellette az elszívót. Csak a gyalugéphez használjuk ezt az elszívót, a többihez elég a porszívó. 

Sanyi összeszerelte a korong- és élcsiszolót és azt is elhelyeztük a végleges helyén.

Szereltünk fel polctartó konzolokat is a falra, amik nem polcot, hanem faanyagot tartanak. Egyből fel is töltöttük bramac léccel és lambériával. Ezek eddig a ház elejében voltak, de azt idővel jó lenne nagyjából kiüríteni.

Nagyjából befejezettnek tekinthetjük a műhely berendezését. Még pár fiókkal adós vagyok, de nagyobb változás már nem lesz. Pár feleslegessé vált szerszámos doboztól még meg kéne szabadulnunk.
Majd ha találok helyet a varrógépnek is, akkor még több hely lesz. Amúgy sem jó hogy ott van, mert Sanyi mindent rápakol.

Az elvetett zöldségek nagy része kihajtott, kivéve a répát és a cukkinit. A paradicsom palántákat sajnos megviselete az időjárás. Talán 2 túléli, de nem biztos. Szerencsére van egy B csapat is, akik még az ablakban várják, hogy kiültessük őket. Vasárnap kicsit ki is gazoltam a veteményest, nehogy a papa megszidjon minket, hogy megint gazos. 

Az eper egyre szebb, már rengeteg virág van rajta. Tavaly nagyon nehezen viselték a szárazságot, egyelőre most nincs ilyen problémájuk.

Hétfőn be is takarítottuk az első termést. A reteknek sikerült túlélni a korai vetést és még teremni is.

Vasárnap és hétfőn készítettem a kutyáknak egy kinti ágyat. Kényes jószágok ezek, nem fekszenek akárhova. A párnájukat pedig nem akartam csak úgy kitenni a fűbe, ezért kaptak egy "tálcát". Ruby elégedett az eredménnyel.

Sanyi vasárnap és hétfőn lenyírta a füvet és kitakarította az ereszt is. Olyan hatalmas a telek, hogy nem lehet aksi töltés nélkül végezni a munkával. De az is lehet, hogy csak az aksik nem bírnak túl sokat.

Végre tényleg itt a tavasz és nem kell megfagyni, ha kimegyünk. Már Ruby is kint tud lenni egész nap. Sokszor még nem tudja magát egyedül elfoglalni, de már alakul.

A munkaasztalt még mindig nem fejeztük be, mert ez egy rövid hétvége és még az anyagot sem vettük meg a tetejére. De már csak ennyi hiányzik, meg egy kis emelvény a gérvágónak, hogy az asztal síkjába kerüljön.

Annak ellenére, hogy hatalmas az asztal egész sok hely marad mellette szabadon. A gyalupadnak persze mennie kell, de nincs is szükségünk ennyi felületre.

Sanyi, mikor éppen nem nekem segített, a veteményessel  haladt. Vetett borsót, répát (ismét), uborkát, cukkinit, napraforgót és elültette a paradicsom palántákat is. 

Tavaly vettem 6 tő epret és vetettem magról is. A száraz idő miatt ebből 2 + 1 maradt meg. Az 1, amit magról vetettem mostanra szépen kibokrosodott. 

Ma haza kellett jönnünk, mert Beni megint futóversenyen önkénteskedik és reggel nagyon korán kell indulnia. Lassan gyűlnek a pontjai, de legalább nem hagyta az egészet a 4, évre. 

Csütörtökön végre a gyalugép is átkerült a helyére. Sanyi és Bazsi odamentek, átvitték és eljöttek. Csak 230kg és tilos az asztalnál fogva emelni, de azért sikerült nekik átvinni.

Nem is tűnik olyan nagynak. Beni szobájában valahogy több helyet foglalt. Már csak meg kell fordítani, mert a belső oldalra került a hosszlyukfúró és így nem lehet hozzáférni.

Sanyi a héten kicsit betegeskedik, ezért a hétvégét pihenéssel töltötte. Egyedül kellett megküzdenem a hatalmas szörnnyel, amit alkottam. A 2 méteres hossz magában még nem tűnik nagynak, de a 1,6m szélességgel együtt már hatalmas az asztal. 


A kerekek is felkerültek rá, így legalább el lehet tolni az útból. Most vennünk kell 2 MDF táblát, hogy lapja is legyen és a 2. szintre pakolni lehessen. Az alja ilyen marad, ott akarom tárolni a rétegelt lemez táblákat. 

Mivel vasárnap az asztallal már nem tudtam haladni, ezért új dologba kezdtem. A projektor eddig állványról üzemelt, de azt én alacsonynak éreztem. Ha nem pakoltunk el az ágyról, belelógtak a képbe a cuccaink. Ezért készítettem egy álló polcot, amire a projektort tehetjük. (És már félkész állapotban is tudtam használni az asztalt.)

A polcokat Áron festette le. És előző nap az asztalt is. Szóval mégsem igaz teljesen, hogy egyedül kellett küzdenem. (És azért sem, mert Sanyi azért néha segített szombaton. Egy ekkor szerkezetet nem lehet egyedül fejre fordítani és a ragasztás se ment volna nélküle.)

Délutánra már Sanyi is kellően kipihente magát, így indulás előtt még el tudta vetni a krumplit és a hagymát. Volt még pár szem kukorica is tavalyról, abból is vetettünk egy sort. 
Itthon pedig már szépen fejlődnek a paradicsom palánták.

Múlt hétvége a cserediákról szólt, így a szokásos dolgos hétvége helyett kirándulós hétvégénk volt. A vasárnapi visegrádi kirándulás után még belefért egy gyors mikolai kiruccanás is. Megmutattuk Juliennek a házat és csócsóztunk vele egy kicsit. Dolgoznia nem kellett, de amilyen jól nevelt volt, biztos segített volna, ha megkérjük. 

A húsvét hétvégét viszont megint munkával töltöttük. Mivel az időjárás nem volt túl barátságos, ismét beszorultunk a műhelybe. Már jó ideje halogatom a munkaasztal elkészítését, de most végre nekiálltam. Már tudom, miért nem volt kedvem elkezdeni. Nem elég, hogy a 2 méteres darabokkal nem egyszerű dolgozni, minden műveletet az unalomig kell ismételni, mert annyi részből áll az asztal. 

Először daraboltunk megfelelő méretű anyagot a tetőépítésből megmaradt gerendákból. Mivel 7,5cm vastagok voltak, azért az asztali körfűrész nem érte át, szalagfűrésszel kellett megfelezni őket.

Ezután jöhetett a gyalulás, ami elvitte az egész vasárnap délelőttöt. 

Vasárnap délután és hétfőn egész nap a kötések elkészítésével ment el az idő. Annyit hajolgattam a hosszlyukfúróhoz, hogy már izomlázam volt a nyakamban. Mivel nincs akkora átmérőjű fúrószár, ami ezekhez a lyukakhoz elég lett volna, 3 sorban kellett végigfúrnom minden egyes lyukat.

Az ellendarabok elkészítése Sanyinak jutott hétfőn. Látszólag egyszerű művelet volt, de ez is órákig tartott.

Miután Sanyi elkészítette a csapolást, én lekerekítettem a sarkokat, hogy passzoljanak a lyukakba. 64 élet kellett lekerekítenem. 

Minden pontba 2 él fut be, ezért 45 fokba le is kellett vágni a csapok végét, hogy elférjenek egymás mellett a szomszédosak. Végül egész jól illeszkedtek.

Ezek után már csak összeragasztottuk a a 2 nagyobb oldal darabjait. Ez sem volt egyszerű, mert nincs 210cm-es szorítónk.

Szerintem a jövő héten sem készülünk el vele, de ha egyszer készen lesz, a fél műhelyt elfoglalja majd. A gyalupad ezért nem is maradhat, viszont a satukat valahogy át kellene tennem az új asztalra. 

A kamera rendszer még mindig nincs készen, mert Sanyi nekem segített. Ha nem tette volna, még mindig a gyalugép körül rohangálnék.  Azért már látszik, milyen lesz.

Sok időt elvitt Ruby is. Máskor Áron szokta napközben szórakoztatni, de most nem volt ott. Ruby viszont még nem marad el egyedül, így vagy Sanyi, vagy én vagy Betty szórakoztattuk. Szerencsére a rossz idő miatt Betty sem bánta annyira, hogy bent kell lennie. 

A jó hír, hogy már több éjszakát is sikerült végigaludni. Volt, hogy nem ébredt fel, de olyan is, hogy felébredt és egyedül visszaaludt. Reméljük, ez itthon is megy neki.

1 hete van velünk Ruby. Olyan, mintha újra lenne egy újszülött gyerekünk. Éjszaka 2-3 óránként kelünk hozzá és folyamatos felügyelet kell neki, ha ébren van, 
Éjszak azért kelünk, mert mikor felébred körútra indul a lakásban. Ilyenkor vissza kell vinni az ágyába, pár percig simogatni és alszik is tovább. De ha ezt nem tesszük meg, akkor sírdogál.
A nappali felügyelet 2 okból fontos. Az első, hogy Betty még néha megharagszik  Már 2x úgy rátámadt, hogy le kellett fogni. Az első okát nem tudjuk, mert nem láttuk az esetet.. A második alkalommal, Betty elfoglalta Ruby ágyát, de Ruby is úgy döntött, hogy oda fekszik. Betty ezt nem tudta tolerálni és morgott, harapott, vicsorgott. 
A másik ok, ami miatt nem lehet egyedül hagyni, hogy mindent megrág, a kábeleket is. 

Holnap érkezik hozzánk egy német cserediák, ezért a szombat nagy részét az autó kitakarításával töltöttük. Nem egyszerű a kutyaszőrt kiporszívózni egy autó szőnyegéből. Összesen kb. 5 órába telt, mire belül és kivűl is tiszta lett. 

A fennmaradó időben a megtisztítottam a varrógépet és nekiálltam a pad rendbehozásának.

Még szereznünk kell egy ékszíjat és aztán kideríteni, hogyan is működik. 

A padot kicsit szét kellett szednem. A háttámlát valaki purhabbal próbálta visszaragasztani. Nem nagyon tartott, a plusz szögelés ellenére sem. Az egyik karfát is le kellett szednem, mert azt is visszaragsztották és meg is szegelték, de nem jó szögben sikerült rögzíteniük. Mivel itt tartott a tagasztás, kénytelen voltam lefűrészelni. Miután megcsiszoltam és újra a helyére raktam, jöhetett a többi rész csiszolása és festése. Mivel az ülőfelülete vékony deszkából volt, már nem volt túl erős, ezért azt teljesen kicseréltem. Nem egy mestermű (nem a felújítás, hanem az egész pad), de arra jó lesz, hogy kávézgassunk rajta a napsütésben.

Sanyi hálózatot épített a kameráknak. Még nem végzett teljesen, de már nincs sok hátra, hogy müködjön is.

Pénteken Áronnal kettesben maradtunk, ezért nekiálltam a varrógép állvány kipofozásának. 

Kiszereltem a varrógépet, levettem a hajtó szerkezetet és lábait is. Így jól hozzáfértem minden részéhez. 

A lábakról és az asztallap aljáról lecsiszoltam a lakkot és barna festékből annyit, amennyit tudtam.

A fiókokat is megcsiszoltam, annak ellenére, hogy hibátlanok voltak. Nem tetszett a fényes felületük és nem akartam a többi részét is lakkozni, hogy ne üssenek el nagyon.

Az asztal tetejét kénytelen voltam glettelni, mert nagyon sérült volt. Ugyan ezért kellett lefestenem is. A többi részt csak leolajoztam.

Az olajozástól a csiszolt, matt felületek újra szép fényesek lettek.

Végül újra összeszereltem az állványt. A gépet még nem tettem vissza, mert előbb el akarom vinni egy szervízbe. A hajtó szerkezetet nem festettem le. Csak megtisztítottam és a rozsdásodó részeket lelakkoztam.

A következő felújítandó darab egy pad, amit végül mégis sikerült megszerezni. Nincs túl jó állapotban, főleg azért, mert valaki már megpróbálta megjavítani.

Ma végre befejeztük a kert előkészítését. Kapálás előtt még meg kellett küzdeni a régi diófa gyökerével.

Ezzel elment a fél nap. Ezután síkba kellett hozni a területet, a gödröket feltölteni a dombokkal. Ebben Áron is segített egy kicsit.

Ezután Sanyi 3x átment a területen a rotakapával. 2 kör között, pedig a maradék követ és szemetet szedegettük a földből. Az utolsó körben 2 zsák marhatrágya is került a földbe. 

Míg Sanyi elpakolt, én gyorsan elvetettem azokat a magokat, amit a csomagolásuk szerint márciusban kell. Mindenből maradt még 1 körre, ha nem kelnének ki. Retek, hagyma, metélő fokhagyma és répa volt vethető. 

Végül egy nagy doboz fém hulladék és negyed zsák szemét gyűlt össze. (A több talicska sittet nem számolva.)

A maradék 2 fürdőkád lábat nem találtuk meg. Viszont előkerült egy vasgolyót. Kb. 2,5 cm átmérőjű.

A szép tavaszi időt kihasználva nekiálltunk előkészíteni az udvart a vetésre. Előszöris a kutyát kellett kizárni, hogy ne taposson le mindent. Szerdán megcsináltam hozzá a kerítés elemeket és ma délelőtt a helyükre is tettük. 

A következő lépés a maradék sitt elhordása volt és aztán jöhetett volna a kert felásása és egy kis trágyázás. Ásás közben persze megint akadt egy kis gond. A szokásos beton tömbök mellet, most rengeteg üveget is találtunk elásva. Sanyi ezt több órai munkával eltakarította.

A szemét eltávolítása után, kicsit arrébb újabb akadály következett. Még egy betontömböt és egy nagyobb betonozott területet is találtunk.


Ezeken kívúl még valami vas tartály maradványai is a földben voltak. A legnagyobb részét már megette a rozsda, kisebb darabok és sok vastagabb pánt maradt meg belőle.
A sok szemét mellett valami érdekeset is találtunk. 2 darab fürdőkád lábat. Szerintem valahol ott van a másik kettő is, de azok még nem kerültek elő.

Mivel még nem jutottunk el a felásásig, így holnap még nem tudok veteményezni. Sanyinak el kell mennie napközben, így Áronnal kettecskén maradunk. (Beni táborban van a szomszéd faluban)

Betty is besegített kicsit a kertrendezésbe.

A faluban van egy ember, aki régi bútorokkal kereskedik. Már többször meg akarta mutatni nekünk a portékáját, annak ellenére, hogy nem szeretnénk régi bútorokkal berendezni a házat. Tegnap eljutottunk odáig, hogy megnézzük a kínálatot. Bútort ugyan nem vettünk, de 2 varrógépet igen. Már régen szerettem volna egy állványos singer varrógépet és volt neki. Egy másikat is vettünk, mert annak szép állványa volt. 

2 régi bőröndöt is vettünk, mert megtetszettek. Az egyikben találtunk régi újságokat is 1972-ből. Teljesen jó állapotban vannak, csak a szaguk nem a legjobb.
Egy padot is megvettünk volna, de valamiért nem akarta eladni nekünk. Végül ma felhívott, hogy nem tudja miért nem akarta nekünk adni tegnap, elvihetjük ha kell. Szóval lesz egy padunk is majd valamikor.

Múlt héten szombaton Beninek programja volt, ezért csak vasárnap voltunk Mikolán. Nem sok minden fért az egy napba és nem is csináltunk semmi izgalmasat. Én a fürdőszoba szekrénynek csináltam ajtókat Sanyi pedig a kamera rendszer rögzítőjének helyét alakította ki. 

Én még a héten is az ajtókkal foglalkoztam. Nem is olyan egyszerű a 0-ról megcsinálni egy szekrényajtót. Az IKEÁsokon minden elő van készítve, csak fel kell szerelni. Most nekem kellett szenvedni a feljelöléssel és vasalatok helyének elkészítésével.

Míg a festék száradt nekiálltam laptop állványt készíteni Beninek. Rossz nézni ahogy folyamatosan előre görnyed. Szétszedtem egy régi játéktartó kispadot, annak az anyagát használtam fel. Már régen nem használjuk és 1x már ki is tettem, hogy ingyen elvihető. Még szerencse, hogy nem kellett senkinek, mert így lett pár megfelelő méretű fa lap. Az asztaos akivel kb. 10 éve csináltattam, nem volt a szakma mestere, de legalább az anyagot nem spórolta ki belőle.

Úgy terveztem, hogy vasárnap kiürítem a fiúk szobáját. A cuccok nagy része már a műhelyben van, de nem minden. Végül nem sikerült teljesíteni a tervet, mert a délelőtt elment 2 szekrény újrahasznosítására. Mivel 2 ikeás szekrényről van szó, szétszedni és az anyagát felhasználni nem lehet, mivel nem nagyon van benne anyag. Kidobni nem szerettem volna őket és sikerült is új funkciót találni nekik. Felállítottuk őket, egymáshoz rögzítettük és vágtunk bele polcokat. Most már Sanyi tarthatja benne a dolgait, amit eddig csak az asztalára halmozott.

A gyalu padot azért átvittük Beni szobájából a műhelybe. 

Sanyi szombaton kábelezett. 4 kamera lesz felszerelve, azoknak kellett kábelt kihúzni. Vasárnap, miután helyre tettük a szekrényét, tereprendezésbe kezdett az udvaron. Olyan szép idő volt, jobb volt kint lenni, mint bent. Áthordta a téglarakásokat máshova, hogy több hely legyen a veteményesnek idén. Én levágtam a kerítés mentén burjánzó növényeket. 

A kutyuskák is egyre nagyobbak. Áron szeretne már szerdán elmenni a nagyiékhoz, hogy kutyázhasson és kiválaszthassa melyik lesz Ruby.

Mostanában valahogy mindig a műhelyben akad dolgunk. Ha így folytatjuk tovább, akkor sose készül el a ház többi része. 
A héten kiegészült a felszerelés egy poroltóval. Én folyamatosa faforgácsot termelek, Sanyi meg szikrát hány. Ez a kettő nem a legszerencsésebb párosítás.

A fürdő festésekor kipakoltuk az összes bútort is. Az egyik szekrényt nem vittük vissza, mert mindenkinek megtetszett, hogy mennyivel szellősebb nélküle a helyiség. Viszont a törölközőket kell valahol tárolni, ezért készítettem egy olyan szekrényt, ami nem zavar be a kilátásba, de azért pár dolog elfér benne. 

Még nem tudom legyen-e ajtaja. Mivel még nem hoztuk haza, hogy rendesen meg tudjon száradni a festés, van még egy hetem kitalálni. Maradhatna így is, de nem biztos, hogy a mosószereket akarom nézegetni amikor a fürdőben vagyok.

Levágott tető gerendavégből csináltam egy jóga téglát is. Nem jógázom, de gyógytornához szükségem van rá. Pontosabban 2-re és nekem csak 1 volt. Egy fából készült jógatégla 6500Ft a decathlonban. Jobban megérné ezt gyártani, mint pl. konyhai ülőkét, ami 2 nap munka és 10e forintért megvehető a praktikerben.

Sanyi befejezte a megfigyelő rendszer központi elemeinek védőrácsát. 

Már csak kiépíteni kell a rendszert, hogy itthonról nézhessük, ahogy az idegen macskák elfoglalják a kutyaházat mikor nem vagyunk ott.  
 
A kiskutyák is szépen fejlődnek, már mindnek kinyílt a szeme. Áron még mindig türelmetlenül várja, hogy mikor hozzuk el végre Ruby-t. 

Tegnap befejeztük a fürdő festését. Nem lett tökéletes, de sokkal szebb, mint volt. Hiába kapartunk le mindent, ami le akart jönni, az első réteg festék felkenése után pár helyen felhólyagosodott a fent maradt festék. Talán vízzel is le kellett volna mosni, hogy felázzon. 

Ez sokkal nehezebb munka volt, mint bármi más Mikolán. Mikolán már nem kell a kupiban élni és ha megunjuk, abba hagyhatjuk. Itt viszont muszáj volt igyekezni, hogy zuhanyozni tudjunk és ne a wc-ben kelljen fogat mosni.  Azzal se jártunk volna jobban, ha hívunk valakit, mert akkor még több napig lett volna kupi. A festők nem ülnek le megnézni egy filmet, míg megszárad a glett és csiszolni lehet, hanem elmennek és csak másnap jönnek vissza. 2 réteg glett, 2 réteg festék 4 napot jelentett volna. És a takarítás akkor is ránk marad.

Szombaton végre befejeztük a kutyaházat. Felragasztottuk a zsindelyt és fa szegélyt raktunk 3 oldalról a tetőre. A boltban kapható kutyaházakon láttuk, hogy így van megoldva a zsindelyezés lezárása. 

A nap végén Áron és Sanyi még felfestették a kutyák neveit a bejárat fölé. A ház helyét még keressük, de valószínűleg a bejárat mellett fog maradni, itt van a legnagyobb esély arra, hogy Betty bele is megy. 

Szerintünk egész jól sikerült és belül is otthonos. Betty mégsem hajlandó egyenlőre bemenni. Majd talán ha esni fog, akkor lesz annyi esze, hogy ide meneküljön.

A nap további részét duguláselhárítással töltöttük. Időnként előfordul, hogy kisebb akadály keletkezik a szennyvízcsőben. Eddig általában elég volt pár vödör víz a dugulás megszűntésére, de most ez nem használt. Sanyi vett célszerszámot, egy csőgörényt. Próbálkoztunk vele egy darabig, eredménytelenül. Végül kerestünk egy kellően hajlékony, de erős anyagot, amit használni tudtunk. Ez a padlófűtés cső volt, ami elég hajlékony, hogy a 90 fokos kanyarban le tudjuk dugni, de van tartása és erős. Ezzel végre sikerül áttörést elérni és kis küzdelem után a teljes dugulást megszüntetni. Nem tudjuk, hogy mi baj lehet a szennyvízcsővel, de egyelőre nem szeretnénk kiásni. 

Vasárnap eltakarítottuk a romokat a műhelyben a kutyaház projekt után és csináltunk tároló falat a szorítóknak is. Egyre nagyobb a rend, ez teljesen szokatlan. Alig kell keresgélni mostanában a dolgokat.

Sanyi ismét a lakatos szakmát gyakorolta vasárnap délután. Vettünk kamerarendszert, de még nem jutottunk el a beüzemelésig. Az elhatározás már meg van és a kivitelezés is elkezdődött. Első lépésként egy kalitkát gyárt a vezérlő egységeknek.

Pénteken szabadságon voltunk és nekiálltunk a fürdőszoba újrafestésének. Az egész azzal kezdődött, hogy megjelentek apró kis penész pöttyök a plafonon és a falon. A család egyes tagjai szeretnek jó meleg vízben és sokáig zuhanyozni és az ablak nélküli fürdőt ez az évek alatt megviselte. Vettünk penész eltávolító sprayt a probléma orvoslására. A szer működött is, de a festék nem bírta a megpróbáltatásokat és felhólyagosodott. 

Helyenként le is vált és látszottak a rétegek. Már egy ideje tudtuk, hogy ezzel kezdenünk kell valamit. Most határidőt is kaptunk, mert március végén német cserediákot fogadunk és nem szerettük volna ilyen körülményekkel várni. Pénteken nekiestünk a leváló festék lekaparásának. Jöjjön le, aminek le kell és még egy kicsit több is. 

Szerencsétlenségünkre a plafont is kaparni kellett. Volt ahol szinte csak megsimogattuk a spaklival és pergett le a festék. 

A led világítást tartó és elrejtő díszszegélyt is leszedtük, mert valahogy az évek során kicsit összement és az illesztéseknél egyre nagyobbak lettek a hézagok.
Kapirgálás és csiszolás után jöhetett a glett,  majd csiszolás és újra glett. Ebben az állapotban hagytuk itt péntek este. Holnap újabb csiszolás következik, majd az új szegély felragasztása, végül festés 2 rétegben. 

A kutyaház elkészítése tovább tart, mint gondoltuk. Egész hétvégén azzal foglakoztunk és még mindig nincs készen. A zsindelyezéshez még anyagot is kell vennünk. Zsindely van, de ragasztó is kell a felrakásához. 

A ház minden oldalról kapott 4-5cm hőszigetelést. Hulladékot használtunk, így legalább a szemét halom is kisebb.

Kivülről körbe lambériáztunk. A bejárata kör alakú lett. Belül fehér festést és laminált padlót kapott. Áron a dekorálást is elkezdte, de hamar kifogyott a festékspray.

Levehető a teteje, hogy lehessen takarítani.

A felső oldalt lekentük bitumennel, erre jön majd a zsindely. 


Sanyi eközben felszerelte a levegőszűrót is a plafonra. 


Áron számolja a napokat az új kutya érkezéséig. A nevét már kitalálta és gondolatban a fél Fressnapfot felvásárolta. Rubynak fogják hívni, mind megszavaztuk.
Ilyen cukik most a kutyusok:

Az utóbbi időben egyre több érdeklődő kérdést kapunk a hőszivattyúval kapcsolatban. Nem minden kérdésre tudunk válaszolni, mert pl. mi hűtésre nem használjuk csak fűtésre és melegvíz előállításra. Az egyik szomszédos társasházban hűtésre is használják és küzdenek nyáron a páralecsapódással és penészedéssel. 

Azt sem tudom megmondani, hogy elég-e padlófűtés a teljes ház felfűtéséhez. Elméletben igen, mert gépész méretezte a rendszert. De amíg az ablakokon szó szerint befúj a szél (lengedezik az árnyékoló, ha kint szél van), addig felesleges azon töprengeni, hogy vajon elég meleget csinál-e a hőszivattyú a padlófűtéssel. 

Hét közben gond nélkül tartja a 16 fokot, hétvégén pedig a 20-at. Melegebbet még nem csinált, mert mire rendesen átmelegszik minden le is telik a hétvége és jövünk el. (És rendszerint a kályhával melegebbet csinálunk, mint a termosztáton beállított érték, így valószínűleg nem is megy eleget, csak éjjel.) De szerintem pár nap folyamatos fűtéssel még a szökő meleg ellenére is tudna melegebbet csinálni. De addig is marad a kályha, ami sokkal gyorsabban felmelegíti a levegőt.

A melegvíz ellátásra nem lehet panasz. Rövid idő alatt képes felfűteni a 300 literes tartályt. Egyetlen dolog bosszant kicsit, hogy túl nagy tartományban mozog a vízhőmérséklet. Ha be van állítva 40fok, akkor engedi visszahűlni 35-re mielőtt fűteni kezdene. Megkerülhető a probléma a 45 fokos beállítással, de az meg egy kicsit pocsékolás. 

Kb. 1 éve használjuk a rendszert. H tarifáról működik, ami azt jelenti, hogy "fűtési szezonban október 15-től április 15-ig vehető igénybe a kedvező áron". Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban 23,54 Ft/kWh.áron kapjuk az áramot. Az időszakon kívűl pedig kb. 70 Ft/kWh-ért. 
Az elmúlt 1 éveben 2900 kWh-ot fogyasztottunk a kedvezményes időszakban és a 500-az azon kívűl. Ez azt jelenti, hogy 103000 ft-ot költöttünk a fűtésre és a melegvízre. Plusz az eltüzelt fa, de azért még nem kellett fizetni, a telken talált fából gazdálkodunk. 

A hétvégén nem készült egyetlen kép sem. Nem éreztem szükségét lefényképezni a 11. elkészült fiókot vagy a sokadik konnektort. Pedig Sanyi végre a gépészeti helyiségbe is bevitte az áramot. (A h tarifára nem szabad mást rákötni és eddig csak az volt ott). 

A nagy szelek és hideg arra késztetett, hogy újra nekifussak a kutyaház készítésnek. Betty nem szeret napközben bent lenni, de kint megfagy. Ezért szétbontottuk a 3 éve elkezdett házat és kicsit kisebb méretben el kezdtem újraépíteni. A váz készen van és 2 fala is. Minden oldalra kap 5cm szigetelést is. Nem tudom ennek mennyi haszna lesz, hiszen ajtaja nem lesz csak egy hatalmas lyuk az elején. Most is kicsit nagyobb lett, mint Betti méretei megkövetelnék, de a hazafele úton kiderült, hogy ez nem véletlen. Mire hazaértünk egyel többen lettünk. Attiláéknak kiskutyái születettek és egyet szeretnénk magunkhoz venni. Tacskók. Mindig is szerettem a tacskókat, de tenyésztőtől soha nem vettem volna semmilyen fajtiszta kutyát, mikor ennyi állat van a menhelyeken. De ez így más, legalábbis ezzel nyugtatom magam. Áron már teljesen bezsongott, nehezen tudja kivárni, hogy elteljen az 7 hét, mire el lehet hozni.

Nagyjából készen vagyunk a műhely berendezésével. Még kell pár fiók és valamikor át kell vinni a gyalugépet is, de minden más nagyjából megvan. A cuccaink nagy részét is áthordtuk már a ház többi részéből. 

A gyakran használt eszközök az eltolható falra(ajtóra) kerültek. Remélem, most már sokkal kevesebb időt töltünk keresgéléssel.

Most már a csavarjaink a helyükre kerültek. Össze se tudom számolni, hány különböző helyen találtam csavarokat. 

A rácsos kiskocsit is használatba vettem.

Sanyi befejezte a villanyszerelést is. Minden munkaállomáshoz került konnektor és világítás.

Vasárnapra benáthásodtam, ezért egész nap nem csináltam semmi. Na jó ebédet igen, mert enni kell. Sanyi dolgozott kicsit az ajándékomon és egész korán hazajöttünk.

Szombaton délután megnéztük az Ipolyt. Most kicsit magasabb a vízállás, mint nyáron volt. Árvíz még nem fenyeget, de a medréből már kilépett.

A hétvége Áron környezetismeret vizsgájáról szólt. Mint kiderült, a téliszünetben ki kellett volna dolgoznia a tételeket, de elfelejtette. Most egyszerre kellett megcsinálnia mind a 16-ot. Ő és az apja ezzel töltötték az idő nagy részét. 

Én közben még mindig a műhely költözéssel és berendezéssel foglalkoztam. Először Benivel átköltöztettük az ablaknak feldarabolt faanyagot. Majdnem mind befért a polcok alá. 

A fiókgyártást is folytattam. Az egyik a felületkezelő eszközeimé lett. Most már katonás rendben sorakoznak egymás mögött a csiszolópapírok. Eddig be voltak hányva egy táskába és nem is tudtam, milyenek voltak. Ezért fordulhatott elő, hogy a 240-ből legalább 5 csomaggal vettem már. Sok mindennel járunk így, Mivel nem találunk soha semmit, ezért mindig újra megvesszük. Most végre a csavarok is rendben vannak, 

A fiókok színe nem jelent semmit. Van egy rétegelt lemez beszerzési forrásunk, valami bútorgyárból tud selejt anyagot hozni. Tőle szoktunk alapanyagot beszerezni. Sok hiba van a táblákon és sajnos általában laminálva vannak. De műhelybe tökéletesek és kb. fele annyi, mintha fatelepről kéne beszereznünk. Ekkora mennyiségnél ez fontos szempont.

Beszereztünk egy légtisztítót is a műhelybe. Mivel a legtöbb munka porral jár, én meg nem akarok folyton maszkban járni, ez tűnt a legjobb megoldásnak. Legmagasabb fokozaton 2038 m³/óra az átszűrt mennyiség. Majd fel kell szerelni a mennyezetre, hogy ne legyen útban.

Sanyi a kevéske idejében a kiskocsimmal foglalkozott. A hétvégén megvilágosodott a hegesztéssel kapcsolatban. Nem is tudom mióta használja a hegesztőpajzsot, de még csak most jött rá, hogy rajta maradt a védőfólia. Mindig panaszkodott, hogy alig lát valamit. Most végre kiderült, hogy miért. 
A kiskocsi nagyjából elkészült, már csak fogantyú és egy kis festés kell rá.

A héten sikerült egy kis információt szerezni a házról. A falu értékőrző csoportjának adminisztrátorának írtam és kaptam is tőle választ. Remélem, nem haragszik meg, ha ezt itt megosztom.
"Az épületről meglévő ismereteim, feleségem segítsége (édesapja pénzügyőr volt, s ő mikolai születésű), valamint Szatmáry István: Vámosmikola 1945 előtt c. "falukrónikája" alapján tudok néhány alapvető dolgot. Vámosmikola a Bach-féle önkényuralmi rendszer időszakától járási székhely (1852-1876, majd 1907-1932, illetve szolga-bírói kirendeltség 1948-ig), járásbírósággal, adó-hivatallal, közjegyzőséggel, pénzügyőrszakasszal stb. A Kossuth u. 15. sz. alatti épületben hosszú ideig a pénzügyőrszakasz kapott elhelyezést. (Valamikor az 1970-es években mi a 11. szám alatt laktunk.) Szatmáry István szerint már 1888 előtt Mikolán működött. (Korábban uradalmi épület volt, /dézsmaház?/ talán egy ideig a járásbíróság és az adóhivatal is működött benne). Feleségem úgy tudja, hogy az épület utcára néző helyisége (első traktusa) a parancsnok lakása volt, utána a pénzügyőr szakasz irodái, helyiségei (fegyvertárolás, a tevékenységhez szükséges eszközök tárolása) kaptak helyet. A hivatásos állomány néhány tagja a mostani polgármesteri hivatal épületében szolgálati lakásban lakott. A pénzügyőrség az 1960-as évek végéig működött Vámosmikolán. Az épület ezt követően Szigeti Ferenc (hivatásos honvéd-tiszt-helyettes, a lengyel menekülttábor parancsnokságára beosztva a II. vh. idején, az 1950/60-as években magántaxit üzemeltetett) tulajdonába került. Halálát követően került az épület Kné D. Marika tulajdonába."