A héten megérkezett a fürdőkád, ezért Sanyi péntekre szerzett megint nagy autót és szombaton beszereztünk mindent, ami a saját autónkba nem férne be. Pénteken a kád begyűjtése után elmentünk járólapért. Kinéztünk a bauhausban egy kék mintás járólapot. Egyetlen problémám az volt vele, hogy fényes, ezért meg akartuk nézni élőben is. Végül egy teljesen másik fajtát vettünk meg.


A kád egyelőre dobozban van, egy ideig még azt is pakolnunk kell ide-oda.

Szigetelőanyagot is kellett még vennünk. A padlóra és a padlásra is. 

Sikerült szereznem pár régi moziszéket is. Az előszobába szánjuk őket. Lesz vele egy kis munka, mert darabokban van és fel is kell újítani őket. 

Mivel a fuvarozás sok időt elvitt a napból (még vissza is kellett vinni az autót), délután már csak annyira volt idő, hogy a kályha előtt is letegyük a szigetelést és fóliázzunk.

Vasárnap vasaltunk és csövet fektettünk. Ilyenkor nagyon nagynak tűnik a szoba. Délelőtt elkészültünk a vasalással és délután kialakítottuk a 3 fűtéskört.

Betonozás pénteken, segítséggel. Ekkor területet ketten nem tudunk lebetonozni egy nap alatt.

Szülinapozás miatt szombaton csak 5 körül kezdtük a munkát. Gyorsan leterítettük 1 réteg szigetelést a padláson, mert vége a nyárnak és jó lenne, ha lassabban hűlne a ház. A második réteg majd kicsit később kerül a helyére, most sürgősebb dolgok vannak. 

Vasárnap Sanyi bekötötte a vizet a konyhába. Mivel a melegvíz a ház másik feléből érkezik, sok idő lenne, míg eljutna a konyhába vagy a fürdőbe, ezért nem csak egy irányba fog áramlani a víz, hanem körbe. Egy szivattyú időnként megkeringeti a vizet, hogy mindig meleg legyen a csőben.

Miután megvolt a nyomáspróba, "gyorsan" leraktam a szigetelést a szoba maradék részében. 

Vettünk a héten bubifóliát is, most már jutott a sarokba is. Leterítettük a vízzáró fóliát. A vasalásra és fűtéscső fektetésre már csak jövő héten kerül sor.


Még gyorsan felszereltettem egy lámpát is, ami a héten érkezett meg. Ilyen lesz a WC-ben és a fürdő előterében is. (Majd csomagolás nélkül)

És most készült fénykép a visszaszerelt osztó-gyűjtőről is.

Most, hogy volt eső és nincs olyan meleg, a vadvirágok is jobban vannak. Kicsit kevesen vannak, de legalább látszik, hogy nem csak gazt nevelgetünk.

Mivel kicsit ősziesre fordult az idő, itt volt az ideje kipróbálni a kályhát. Óvatosan begyújtottunk és vártuk, hogy mennyi idő alatt melegszik fel a tégla. Egy darabig nem akart begyulladni, csak gomolygott benne a füst. Aztán Sanyinak leesett, hogy a levegő bevezető nyílás le van zárva. 

Kicsit későn jutott eszünkbe, hogy az ebédet a kályha sütőjében is elkészíthetnénk. Nagyobb tűz kellett volna ahhoz, hogy megfelelő legyen a hőmérséklet. Délután körül már langyos volt a külseje. És még reggel is az volt, mikor dolgozni kezdtem.

Én elkezdtem a szigetelést lefektetni a nappaliban. Sanyi most 10cm-es gipszkarton bordát vett, így nem kellett 2x vágni és hajtogatni. Lerakni is egyszerűbb volt, mert az első réteget még nem kellett erőszakkal beilleszteni a bordába. A sok átmenő kábel miatt viszont sokat kellett vágni és az ablakbeugrók sem könnyítették meg a dolgot.


Sanyi megfelelő szintbe hozta a zsault és átvezette a kábeleket a gipszkarton bordán. Aztán pedig elkezdte az osztó-gyűjtő visszaszerelését.

Estére be voltunk nevezve egy éjszakai futásra. Szobról Zebegénybe, 12km. Csak a kocsiban jutott eszembe, hogy éjszaka sötét van, lámpa is kéne. A fejlámpáink pesten voltak, mi meg Vác környékén. Próbáltam megoldást találni, de Mikola környékén sehol egy sportbolt vagy valami hasonló, ahol venni lehetne. Gondoltam rá, hogy haz kéne menni a lámpákért, de nem volt túl vonzó lehetőség. Végül hátha alapon megkérdeztem a kolléganőmet, Rékát (akinek telke van a faluban), hogy nem jönnek-e szombaton Mikolára és ha igen, akkor nem tud-e hozni nekünk 2 fejlámpát. Válaszolt, hogy már Mikolán vannak és van 2 fejlámpája, amit kölcsön tud adni. Meg voltunk mentve, nem kellett se kihagyni a versenyt, se zseblámpával futnunk. Dél körül be is dobta hozzánk a boltba menet. A táv végül csak 11,15 km volt és 1:00:01 alatt lefutottuk.


Vasárnap folytattam a szigetelést. Teljesen nem tudtam megcsinálni, mert a vízvezetékek még nincsenek a helyükön. De a szoba nagyjából elkészült, amint Sanyi elkészül a vízszereléssel, én már hamar be tudom fejezni a munkát.

Annak ellenére, hogy még nincs mindenhol, leterítettem a bubifóliát is. Nem is lett elég, a szoba sarkába már nem jutott.

Mivel szakadó esővel indult a nap, úgy éreztük, hogy a mai nap a megfelelő arra, hogy újra egybenyissuk a 2 házrészt. Nem akartam egész nap az esőben közlekedni, ezért megkértem Sanyi, hogy most bontsa ki a gipszkartont és tegye be az ideiglenes ajtót. 

Sanyi visszaszerelte az osztó-gyűjtőt, bekötötte a fűtés köröket és feltöltötte a rendszert. Megnyugtató, hogy újra van központi fűtés, mert bármikor szükség lehet rá. (Fénykép nincs, mert azt mindketten elfelejtettük)

Csütörtökön megvolt az első kárpitos délután. Családias hangulat, csak 8+1-en voltunk. A bemutatkozás után végigvettük a szükséges szerszámokat. Hát, a tanfolyam árát még 1x elkölthetjük a felszerelésre. De ha minden a terv szerint megy, akkor képes leszek a saját kanapénkat elkészíteni.

Betti a nyaralás óta sántít. Már korábban is előfordult, de most az izületvédő sem segített. Voltunk röntgenen, részleges keresztszalag szakadása van a térdében. Mivel a gyulladás a gyógyszeres kezelés hatására sem múlt el, már csak a műtét maradt. Ha hidegre fordul az idő, akkor átesünk rajta. Addig térd rögzítőt hord, amitől elég érdekesek lettek a sétáink. 

Holnap félmaraton, ezért munka szempontjából ez egy fél hétvége csak. Én futok, a gyerekek pedig vizet osztanak. 

Sanyi leglettelte a padlófűtés-központ sarkot. Mivel szekrény lesz oda építve, festeni már nem fogjuk. Jövő hétre már elég száraz lesz, hogy visszakerüljön az osztó-gyűjtő a helyére.

A holnapi félmaraton miatt nem akartam megint a padláson balettozni egész nap, mert a múlt héten is 4 napig izomlázam volt miatta. A gerendák és a merevítő lécek miatt, folyamatosan bujkálni kell. Aztán mikor lekerül a kőzetgyapot, akkor már közlekedni is csak a gerendákon lehet. Pókember biztos jól viselné, de minket éléggé kifárasztott.
A mai délelőttöt inkább azzal töltöttem, hogy a nappaliból átpakoltam az előszobába. Már nem is tudom hányadik alkalommal költöztetek át mindent, de talán ez az utolsó. Mire végzünk, addigra az építőanyagok nagy részének is el kell fogynia. 

A délutánt egy kis hangulat javító munkával folyattuk. A jótékony hatása nem a folyamatban, hanem az eredményben rejlik. Felszereltük a mennyezeti lámpákat. Több oka is volt, hogy ezzel haladtunk. Lassan itt a fűtés szezon és le kell pakolni a kályháról. Így, hogy egyből a helyükre kerültek, a lámpák, többet nem kell ide-oda tenni. Másik haszna az, hogy látjuk, hány lámpát kell még vennünk. És a legjobb, a látvány. Végre nem a madzagok lógnak a plafonról, hanem lámpák. Kezd lakótérnek kinézni a ház első része is.
A folyosón olyan lámpák lesznek, mint a folyosó másik részén.

A nappali és a folyosó találkozásánál ugyanilyen lámpa lesz, csak nagyobb. A konyhában, a pult fölött, 4 egyforma fog lógni.

A nappali közepén pedig egy nagy tányér lesz.

Az előszobába is került egy függőlámpa.

Ezeken felül még fali lámpák lesznek, de az csak a vakolás után fognak felkerülni. És még kell vennem 2 függőlámpát a WC-be és a fürdő előtérbe. A háztartási helyiségbe pedig egy falit.

A nyáron sikerült kipihennem az iskolát, ezért jelentkeztem kárpitos képzésre is. Az iskolában nem fértem bele a keretbe, így fizetősre megyek oda, ahol az asztalos képzést végeztem. Papírt ugyan nem fogok kapni, de csak heti 1 délutánomat, estémet viszi el. Nem lesznek töltetlék tantárgyak, beadandók és vizsgák sem.