A hétvége nekünk most csütörtökön indult, mivel még mindig szabadságon voltunk. 

Sanyi a leendő fürdőben törte fel a betont. A beton alatt téglát talált. 

Ezt sem szeretnénk megtartani, ezért ezt is felszedte, majd jöhetett 15cm föld kitermelése. 

Olyan mély lett a fürdő, hogy én már ki sem látok az ablakon.

Én eközben az ablakimmal foglalkoztam. 2 alkatrészt újra kellett gyártani, mert olyan mértékben meghajlottak, hogy már nem lehetett őket felhasználni.

Aztán később az összes vízszintes elemet is újragyártottam, mert kicsit rövidre szabtam őket és nagyon kicsi lett volna a takarás az ablak szárny becsukásakor. De így is végeztem az ablakszárnyakkal pénteken.

Ezután jött a neheze, a vasalatok felszerelése. Vagyis első körben bontanom kellett régi ablakból, megtisztítani, és aztán beszerelni. Ezzel el is voltam (néha voltunk) vasárnap délutánig. Na jó, ez így nem teljesen igaz, mert közben le is festettem a kereteket.

A réz részeket nem szoktam lefesteni, azok nem rozsdásodnak.

Míg én a pántokkal és riglikkel foglalkoztam, Sanyi nekiállt a csatornázásnak. Vagyis folytatta, mert hátul készen van, de előre is el kell juttatni. Ezt egy kellemes kis ásással kezdte ebben a frissítő 35 fokban.

Ezután jött a cső fektetése, ami nem egyszerű, mert minden méteren 3mm-t kell emelkednie. Mivel nem végzett estig, csak remélni tudtuk, hogy éjjel nem kapunk egy felhőszakadást és nem mossa el az árkot a víz. (1x már megtörtént, hogy a gondosan beszintezett csöveket, a lehulló csapadék kiemelte a helyükről. Akkor az összes kiásott gödör is teljesen megtelt vízzel. Özönvíz - Főnix projekt (blog.hu) ) Most is esett végül, de csak normálisan.

Vasárnap estére be is temette a gödröt. A cső, most a fürdő sarkáig ér. A következő lépés, az alapon átjutás, ami nem lesz egyszerű. De egyszer már megoldotta, biztos most is sikerül.

A 4 nap alatt 4x is esett. A növények hálásak voltak érte, mert vasárnap újra szüretelhettünk cukkinit. 

A vetőmagokkal nincs szerencsénk. Pár éve az uborkának vett magból cukkini fejlődött. Most sütőtököt vettünk és vetettünk, de valami más lett belőle. Szerintem nem is ehető, inkább csak valami dísz.

A vetőmag:

A valóság:

Legalább dinnye lenne, ha már ilyen csíkos....

A gyerek már vasárnap környékén megunták a nyaralást és jöttek volna haza. Felmerült, hogy akár hétfő este is indulhatnánk, de elvetettük, mert nagyon fárasztó lett volna a sofőrnek. Végül kedd hajnalban, kb. 4kor indultunk. 19 fokban indultunk, kicsivel arrébb, a hegyek előtt már 28 fok volt. Azután felmentünk a hegyre, át az alagúton és újra 20 fok se volt. Voltak olyan részek, ahol 16 fokot mutatott a hőmérő és több helyen sűrű ködben mentünk. A csúcsforgalmat így sikerült elkerülnünk. 7 körül voltunk Zágrábnál és sehol sem volt belassulás. A másik irányba már kezdtek torlódni az autók és több helyen araszoltak. Végül a megállók miatt 11 körül értünk haza.

Mindent összevetve jó volt a nyaralás, de nem valószínű, hogy mostanában újra arra mennénk. Főleg Áron miatt nyaralunk és lassan ő is felnő. 

Sanyinak az étkezés sem volt egyszerű. Egyáltalán nincsenek felkészülve egy lisztérzékeny vendégre. Még mindig ott tartanak, hogy a maximum ,amit kínálni tudnak neki a grillezett csirke zöldséggel. 

Mi szorgalmasan pizzáztunk, mert abban nagyon jók. És fagyiban is.

A boltokban az ételek címkéjén ritkán szerepel angolul is a leírás. Ha van is rajta, megesik, hogy leragasztják horváttal. Marad a google fordító. 

Nekünk a reggeliért se kellett messzire menni, Első nap nagy túrára készültünk, hogy reggelit szerezzünk, majd kiléptünk a kapun és kiderült, hogy a mellettünk lévő bárban délelőttönként péksüteményeket árulnak. (Abban a fehérben, a kerítésünkön túl)

Sveti Filip I Jakov a szomszédos város. Futás közben láttuk, hogy ott is érdemes lehet sétálni, így a felhős vasárnap délelőttön oda látogattunk el. A posta volt a célpont, de nem meglepő módon, nem volt nyitva. Fagyiztunk és sétáltunk a szűk utcákon.

Ruby a 9 nap alatt 1x sem fürdött a tengerben. Nagyon érdekelte a víz, mert sétánál mindig kiment a mólóra, de mikor meglátta/hallotta a hullámokat, jött is el egyből. Betty gyakorlott fürdő, de azt nem sikerült megértenie, hogy a tenger sós és nem kéne innia belőle. Minden alkalommal beleivott, aztán jött a krákogás.

A korai indulás nem jött be nekik, tőlük szokatlan módon, aludtak a kocsiban.

És ami még kimaradt:

Naplemente nézés

Társasozás

Beni a vízben

Áron a vízben

Nagy lila virág