Sajnos baromi lassan haladunk és nem is tudnám megmondani, hogy miért. Folyamatosan dolgozunk és mégis több, mint 1 óra 1 sor. A nap végére csak a szükséges magasság feléig jutottunk. 

Sok időt elvesz a méricskélés és a darabolás. És a neheze még csak most jön, mert innentől állványról kell csinálni. Ez pedig azt jelenti, hogy a mérés és darabolás kivételével mindent Sanyinak kell csinálnia. Még feladogatni sem tudom az elemeket, mert nagyon nehezek.

A szomszéd fele volt egy ablak korábban, az be lesz falazva. A keretet már korábban kiszedtük, már csak a rács maradt. Ma azt is kiszedtük. Kipróbáltam milyen flexxel vágni.

A jövő héten készen kéne lennünk a koszorúval, de még a fal sincs kész. A falazás hátralévő része még minimum 1 nap, de inkább 1,5. Muszáj lesz szabadságot kivennünk, hogy időben elkészüljünk.

Ma 8-ra jöttek az ácsok, így 5:30-kor kellett kelnünk. Kivételesen a mekiben akartunk reggelizni, de olyan korán értük oda, hogy még nem volt nyitva a McDrive. Végül egy benzinkúton vettünk hot-dogot. 

Ebéddel azért készültünk és ma sem a mikrót akartuk használni, hanem a saját gyártású tűzrakó helyünket. Elöző este megcsináltam a nyársakat, félig átsütöttem, hogy a krumpli ne barnuljon meg. Áron is segített, így sokkal jobban is ízlett neki az ebéd.

Az ácsok ma nem végeztek túl látványos munkát. Gerendákat fektetek le, ami egyenes alapja lesz a tetőszerkezetnek. Az egyik oldalon sajnos olyan nagy a szintkülönbség a 2 vége között, hogy végül oda is koszorút kell csinálnunk. Már úgyis féltünk, hogy unatkozni fogunk, ha készen lesz a fal, de mégsem. 

Sanyi végre elkezdte a falazást. Úgy tervezte, hogy ma be is fejezi és holnap már a koszorút csináljuk. Hát, nem jött össze. A fél nap megint a tetőre ment el. Holnap remélhetőleg elkészül a fal és akkor a 3 napos hétvégén foglalkozhatunk a koszorúval. Az új falon nem lesz gond vele, mert a falazó elemekből lehet olyat kapni, amibe koszorút lehet önteni. Viszont a régi falrészen is vissza kell kicsit bonani és valahogy elkészíteni a koszorú öntőformáját. 

Én egész nap sittet hordtam. Csoda, hogy még tudok fogni a sok lapátszorongatás után. Kibontottam a fürdőszobaajtó maradékát. Nem gondoltam volna, hogy ennyi anyag van benne. Félig lett a konténer. Viszont vakolni már nem is kell, mert az kész. :)

A fiút megint segítettek bontani.

Reggel Marika néni aggódva számolt be arról, hogy tegnap kihozták a tüzépesek a cuccokat és hoztak valami fényes aluminium cuccot is. Este gyanús alakokat látott a környéken és reggel már nem látta a fényes dolgot. Hiába bizonygattuk, hogy ott van az összes fém is amit rendeltünk, nem nyugodott meg. Valószínűleg délután még sütötte a nap, ma reggel meg árnyékban volt. De legalább van valaki, aki szemmel tartja a házat, amíg nem vagyunk ott. 

Mostanában Betti így utazik Áronnal.