Sanyi szorgalmasan ásott egész nap, de sajnos még nagyon sok van hátra. A csatornát el kéne vinni a ház elejéig, előről pedig hátra hozni a vizet.
Én ismét az ablakkal és az ajtóval foglalkoztam. Az ajtón kipótoltam a hiányzó részeket. 
Végre rászántam magam az ablakkeret szétvágására. Sokáig halogattam, de abban az állapotában nem lehetett volna használni, így sokat már nem árthattam neki. Először levágtam a keret felső részét.
Mivel az egyik függőleges léc is korhadt volt, abból is kivágtam a problémás részt.
A keret tetejéről levágott daraboknak volt még olyan része, ami ép volt. Ebből vágtam a pótlásra.
Volt egy keret, amihez nincsenek ablakszárnyak. Szinte tökéletes állapotban volt, de sajnos nem tudtam felhasználni egészben, mert pántok pár milliméterrel arrébb vannak, mint másikon. Egy út maradt, levágni belőle a másik keret hiányzó részét.
Már csak össze kellett illeszteni a 2 darabot.
Most szárad a ragasztó. Holnap lehet csiszolni és lenolajozni. Jövő héten alapozni, egy héttel később festeni. Szóval kb. 1 hónap múlva be is lehet építeni.
Az ajtóra is vár még pár kör. Elég időigényes dolgok ezek. És még rengeteg ajtónk és ablakunk van.
Egy ideje önkényes lakásfoglalóink is vannak. A madarak Áron szobájában. Mivel leszarták a múlt héten alapozott ablakot, így megharagudtam rájuk. Megkértem Sanyit, hogy szedje le az OSB lapokat és akkor nem lesz hol lakniuk. De aztán nem szedte le, mert mikor felment a létrára, a madárka nézett farkasszemet vele. Most várunk, hátha kirepülnek a kicsik és nem lesznek újak.
A kis fekete folt az osb szélén a madárka. Az egyik, mert többen is vannak.
Ma először helyben főztem az ebédet. (Csak tésztát kellett főzni, mert bolti szósszal ettük). Egy hűtő sem ártana, mert ha marad valami, azt kénytelenek vagyunk a kutyának adni.
