Végre van haszna a régi szekrényeknek. Már egy ideje az erkélyen hánykolódtak, de kidobni nem akartuk őket. Most jól jöttek, mert egyre több cuccunk van a házban, amik eddig csak a porban hevertek. Áron feladata volt újra összerakni őket. 

Sanyi folytatta a sitt pakolást. Beni pedig téglát pucolt. Múlt hét óta jelentősen emelkedett az árfolyam. Már 50 forintot ígértünk egy tégláért 50 darabig. Ha eléri az 50 darabot, akkor 100 forint jár. (Az első 50ért is) Az elején elég nyögve-nyelősen ment, órák alatt 15 darabig jutott. Aztán egy kis ténfergés után taktikát váltott és  kiválogatta azokat a téglákat, amivel alig volt munka és egy pillanat alatt eljutott 50 darabig. És ott be is fejezte a munkát mára.

Ennyi törmeléktől szabadultunk meg ma:

Itt lesz a hátsó rész fürdőszobája:
Még mindig elég sok sitt van, így nem lehet alapozni és falazni. Talán, ha minden jól megy, holnap mégis elviszi a maradékot a kedvenc helyi vállalkozónk. Holnap visszakaphatja ezt a címet, ha tényleg kitakarítja a hátsó udvart.

Én a rácsot akartam ma lefesteni. Ahhoz, hogy rendesen hozzáférjek le kellett verni a vakolatot körülötte. Nem volt túl gyors munka, fejmagasság felett semmilyen munka sem egyszerű. Nem voltam boldog, mert elég rozogának tűnt a fal a vakolat alatt. Az egyik tégla nagyon mozgott, így úgy voltam vele, hogy lesz ami lesz, kiszedem. Kiszedtem. És mi volt alatta? Festett vakolat. Régebben szélesebb volt az ablaknyílás, de leszűkítették. Nem volt szép munka, de legalább az alatt tégla volt. Szóval 2x vertem le a vakolatot egy nyíláson. Sajnos nem fényképeztem le, de még bab is volt a vakolatban.

 Annyi hely lett, hogy még  szigetelés is be fog férni. Nem terveztünk ide szigetelést, mert nem akartuk, hogy kisebb legyen az ablaknyílás. De most már semmi akadálya.

A rácsok sajnos nem olyanok, mint az ablakok festék leszedés szempontjából. A hőlégfúvó nem igazán működik, így nekiestem sarokcsiszolóval. Elég festéket leszedett, de maradt is bővel. A multifunkciós géppel sem jött le és kézi csiszolással sem. Végül a spaklival sikerült a maradékot lekaparni. De ez sem egy haladós munka, így sehol se tartok vele. A festés így elmaradt.

 Találtunk egy ezer éves kitöltött lottószelvényt. A héten megjátsszuk majd a számokat, hátha lesz pénz az összes ablak újragyártására.

 Haza hoztunk egy pár ablakkeretet, mert ott sosincs időm folyékony fával kijavítani a hibákat. Talán itthon lesz rá alkalom. Már a felújítást is home-office-ban csinálom.

Mindig meglepődünk, hogy itt máshogy mennek a dolgok, mint Pesten. (Más összehasonlítási alapom nincs). Már 2x hoztak konténert, de még 1x sem fizettünk érte. És holnap is úgy fognak dolgozni, hogy még nem fizettünk semmit. Majd fizetünk, ha arra járunk.
A tüzép is ugyan ezzel a mentalitással működik. Sanyi egyezkedett velük házhozszállítás ügyben. Végül abban maradtak, hogy majd kiszállítják amit kérünk, ha van aki beengedje őket, aztán majd kifizetjük. Szerencsére Marika nénire lehet számítani beengedés ügyben. 
A villanyszerelő is előbb megcsinált mindent, úgy hogy ott sem voltunk és akkor fizettünk neki, mikor legközelebb arra jártunk. (Őt pont nem engedte be Marika néni, mert lebetegedett és nem hallotta a telefont. Így végül engedélyünkkel "betört" a villanyszerelő a szuper biztonságos kapunkon.)

Kedvenc helyi vállakozónk már nem annyira kedvenc. Még mindig nem vitte el sittet és a földet. És ami a legbosszantóbb, hogy nem is szólt, hogy nem tud teljesíteni a megbeszélt időpontban. Jelenleg úgy állnak a munkával, hogy csak huszadika után ér rá. Nekünk viszont haladni kéne, így végül egy konténert hozattunk vele és nekiálltunk magunk a terep megtisztításának.

Nem igazán vannak határidőink, általában úgy haladunk, ahogy sikerül. Viszont van 1 fix pont: a tető. Mindent ehhez kell igazítnai. Április közepén bontjuk a jelenlegit, aztán felmérnek és május elején felteszik az újat. Viszont mire jönnek felmérni készen kell lennie az új falnak hátul. Vagyis haladnunk kéne az alapozással és a falazással. Viszont a sitt miatt nem férünk oda és anyagot se tudonk rendelni, mert nincs hova tenni. Még nem vagyunk megcsúszva, de nem dőlhetünk hátra, hogy majd lesz valahogy. 

Ha már ott volt kontének a házból is elkezdtem kitkarítani a törmeléket. A fürdőből kidobáltam az ál berendezéseket is. (Úgy nézett ki, mintha fürdőszoba lenne, de semmi sem volt bekötve sehova.) A fürdő most üres és törmelék mentes, csak a mobil WC-nk van benne. 

Muszáj volt valami megoldás a WC problémára, mert nem szaladgálhattunk át Marika nénihez folyton. Ez volt a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás.

Az előszobából is kitalicskáztam a törmeléket. Szép nagy helyiség, kár, hogy nem maradhat ekkora.

Amíg mi dolgoztunk, Áron főleg íjászkodott. Beni néha segített téglát pucolni vagy sittet dobálni a konténerbe, de nem szakadtak bele a munkába. Inkább egymást szórakoztatták.

Az ablakkal kapcsolatban nem sikerült belenyugodnom abba, amit az ablakos ember mondott. Nyomoztam még egy kicsit (már eddig is sokat olvastam róla) és megtaláltam ezt az oldalt:

https://ablakprofilok.hu/felujitasi-modozatok-a-korabeli-szerkezetek-megtartasaval/#02

Érdekes olvasmány. A lényeg: a javaslat az, hogy tartsuk meg a dupla ablakot és több rétegű szigetelt üveget sem muszáj beletenni. Lehet egy rétegű keménybevonatos low-E üveget kapni, ami már hőszigetel egy rétegben is. Tehetünk ilyet akár a külső, akár a belső ablakba vagy mindkettőbe. Úgy döntöttünk, hogy akkor a belső sima sík üveges lesz, és a külsőbe teszünk ilyen low-E üveget. A 2 ablak és a köztük lévő 40cm levegőréteg már elég szigetelés lesz. 

Csak az lesz a vége, amit akartam. Sanyi is többször javasolta, hogy dobjuk ki a rácsokat és a 2 réteg abalakot és tegyünk be helyettük 1 újat. Még szerencse, hogy kiderült, hogy jobb a régi verzió.