Csütörtökön végre a gyalugép is átkerült a helyére. Sanyi és Bazsi odamentek, átvitték és eljöttek. Csak 230kg és tilos az asztalnál fogva emelni, de azért sikerült nekik átvinni.

Nem is tűnik olyan nagynak. Beni szobájában valahogy több helyet foglalt. Már csak meg kell fordítani, mert a belső oldalra került a hosszlyukfúró és így nem lehet hozzáférni.

Sanyi a héten kicsit betegeskedik, ezért a hétvégét pihenéssel töltötte. Egyedül kellett megküzdenem a hatalmas szörnnyel, amit alkottam. A 2 méteres hossz magában még nem tűnik nagynak, de a 1,6m szélességgel együtt már hatalmas az asztal. 


A kerekek is felkerültek rá, így legalább el lehet tolni az útból. Most vennünk kell 2 MDF táblát, hogy lapja is legyen és a 2. szintre pakolni lehessen. Az alja ilyen marad, ott akarom tárolni a rétegelt lemez táblákat. 

Mivel vasárnap az asztallal már nem tudtam haladni, ezért új dologba kezdtem. A projektor eddig állványról üzemelt, de azt én alacsonynak éreztem. Ha nem pakoltunk el az ágyról, belelógtak a képbe a cuccaink. Ezért készítettem egy álló polcot, amire a projektort tehetjük. (És már félkész állapotban is tudtam használni az asztalt.)

A polcokat Áron festette le. És előző nap az asztalt is. Szóval mégsem igaz teljesen, hogy egyedül kellett küzdenem. (És azért sem, mert Sanyi azért néha segített szombaton. Egy ekkor szerkezetet nem lehet egyedül fejre fordítani és a ragasztás se ment volna nélküle.)

Délutánra már Sanyi is kellően kipihente magát, így indulás előtt még el tudta vetni a krumplit és a hagymát. Volt még pár szem kukorica is tavalyról, abból is vetettünk egy sort. 
Itthon pedig már szépen fejlődnek a paradicsom palánták.