Pénteken Áronnal kettesben maradtunk, ezért nekiálltam a varrógép állvány kipofozásának. 

Kiszereltem a varrógépet, levettem a hajtó szerkezetet és lábait is. Így jól hozzáfértem minden részéhez. 

A lábakról és az asztallap aljáról lecsiszoltam a lakkot és barna festékből annyit, amennyit tudtam.

A fiókokat is megcsiszoltam, annak ellenére, hogy hibátlanok voltak. Nem tetszett a fényes felületük és nem akartam a többi részét is lakkozni, hogy ne üssenek el nagyon.

Az asztal tetejét kénytelen voltam glettelni, mert nagyon sérült volt. Ugyan ezért kellett lefestenem is. A többi részt csak leolajoztam.

Az olajozástól a csiszolt, matt felületek újra szép fényesek lettek.

Végül újra összeszereltem az állványt. A gépet még nem tettem vissza, mert előbb el akarom vinni egy szervízbe. A hajtó szerkezetet nem festettem le. Csak megtisztítottam és a rozsdásodó részeket lelakkoztam.

A következő felújítandó darab egy pad, amit végül mégis sikerült megszerezni. Nincs túl jó állapotban, főleg azért, mert valaki már megpróbálta megjavítani.

Ma végre befejeztük a kert előkészítését. Kapálás előtt még meg kellett küzdeni a régi diófa gyökerével.

Ezzel elment a fél nap. Ezután síkba kellett hozni a területet, a gödröket feltölteni a dombokkal. Ebben Áron is segített egy kicsit.

Ezután Sanyi 3x átment a területen a rotakapával. 2 kör között, pedig a maradék követ és szemetet szedegettük a földből. Az utolsó körben 2 zsák marhatrágya is került a földbe. 

Míg Sanyi elpakolt, én gyorsan elvetettem azokat a magokat, amit a csomagolásuk szerint márciusban kell. Mindenből maradt még 1 körre, ha nem kelnének ki. Retek, hagyma, metélő fokhagyma és répa volt vethető. 

Végül egy nagy doboz fém hulladék és negyed zsák szemét gyűlt össze. (A több talicska sittet nem számolva.)

A maradék 2 fürdőkád lábat nem találtuk meg. Viszont előkerült egy vasgolyót. Kb. 2,5 cm átmérőjű.