Sanyi és Balázs csütörtökön reggeltől estig keverte a betont, így sikerült elkészülniük. Sanyi még kedden bezsaluzta, ezzel már nem kellett foglalkozniuk.

Majdnem elhasználták az egész raklap cementet. 

Szombaton befejeztük a szekrény ajtaját is. Nem volt egyszerű zsanért találni és aztán felszerelni sem. Állítási lehetőség ezeken a fajtákon nincs, így nem pontosan ugyan akkor a rés minden oldalon. 

Amíg száradt a festék elmentünk az Ipolyhoz uszadékfát keresni. A fémkerékből készülő asztalhoz kell lábnak valót találni. Nem találtunk semmi használhatót, bár láttunk egy fél őzlábat, de túl alacsony lett volna vele az asztal.

Betti meg is mártózott a vízben.

Végül a saját kertünkben találtunk használhatónak tűnő anyagot. Kivágtuk az udvar hátsó sarkában a dzsungel maradék részét.

Egy-két vastagabb ág jó is lehet, ha kiszárad és meg lehet hámozni.

Vasárnap Sanyi még gyorsan előkészült a falbontásra. Itt lenne az ideje összenyitni a ház két részét. Nem túl praktikus, hogy a műhelybe a lakótéren keresztül lehet csak bejutni. A leendő falnyílás felett betonozott egy kis áthidalót. Van boltív, de az oldal kicsit meglazult, ezért meg kellett erősíteni.

Hazafelé Nagymaros után beszereztük az idei első eperadagot is. Nem csak szép (és drága), de finom is.