Ma érkezett a cseréplift. Amíg vártunk rá, beraktam a tükröket a keretbe. Be is kellett szögelni, nehogy kiessenek. Szerencsére egyszer sem ütöttem mellé. Végül gittel körbenyomkodtam. Nem tudom, Nemecsekék miért rágták egész nap a gittet, nekem estére sem akart megszilárdulni, még teljesen puha volt. Így nem tudtam még lefesteni.

Kis késéssel megérkezett a lift. Az ács összerakta és ellátta Sanyit instrukciókkal. Most már ennek a darabjait is cipelhetjük magunkkal minden nap.

Az éjjel esett egy kicsit és szél is volt. Egy darabon feltépte a fóliát is. Egész nap fújt a szél, nagyon ijesztő a felfújódó fólia. A nap végére hozzászoktam, de remélem, minél hamarabb lekerül.
Délután végre feltettük az első cserepet is.
Sanyi feltette az első sort, mert én nem megyek a szélére. A többit én raktam. 1x vissza is kellett szedni, mert nem pont fél cserépnyivel volt eltolva a 2. sor. A hófogókat sem felejtettem ki sehol.
A tetejét már nem értem el. A széleire pedig vágni kell megfelelő darabokat. 

Reggel még vennünk kell univerzális kúpcserép alátétet. És egy új kesztyű sem ártana, mert már a 2. bőrkesztyűt használtam el, 3 ujján is kilyukadt.

A lécezés sincs kész még teljesen, mert Sanyinak folyton mással kellett foglalkoznia. Lehet, hogy holnap sem lesz meg vele, mert darabolnia kell cserepet és kifóliázni a következő részt. Én cserepet hordok és rakok majd.

Éjszakára 5-10mm esőt jósolnak, így a napot fóliázással töltöttük. Nem egyszerű 10mx8m-es fóliát rögzíteni a tetőn. 

Fel kellett használnunk a leszedett fóliát is, mert már nem volt elég új. Csupa lyuk már, feltéve olyan volt, mint a csillagos égbolt. 

Sanyi kicsit depis lett attól, hogy erre ment el az egész nap és nem haladtunk semmivel. 

Ma már csak ketten voltunk. Sanyi folytatta a lécezést és elég jó haladt. Szerintem, ha elég lesz a léc, akkor holnap nagyjából készen lesz vele. Mindkét oldalon eljutott a födém nélküli utolsó helyiséghez.

Szombat éjjel esni fog, így le kell fóliáznunk az egészet. Még jó, hogy tegnap kiszabadítottam a fóliát. Innen:
A gerenda magassága már a sípcsontjaimról is leolvasható. Sajnos néha túl közel állok, mikor ellépek és ilyenkor beütöm a lábam a gerendába. Sípcsontvédőt kéne hordanom, mint a focistáknak.

Igyekeztem ma hasznosabban tölteni a napot, mint tegnap, Megint nekifutottam a cserép felvarázsolásának. Sanyi kihozta nekem a "létrát".
Arra pont elég volt, hogy felpakoljam a cserepeket a fal tetejére. 1 cserép 3,2 kg, ezért egyszerre 2 darabot tudtam vinni. Megpakoltam a 2 gerenda közti részt, aztán felmentem és áthordtam máshova. Újabb gond volt, hogy nem tudtam erről a létráról felmenni a tetőre és lejönni. Ezért Sanyi hátul felállította a fém létrát. Először azon se mertem felmenni, de aztán nagy nehezen sikerült. A végén már egész könnyedén közlekedtem le és fel.

Majdnem az egész napom ráment, mire 1 raklapnyi cserepet felvittem. 1 raklapon 384 darab cserép van. Ez azt jelenti, hogy kb. 200x mentem fel és le a falétrán. 1200kg cserepet hordtam fel a tetőre. 

(Ez nem az összes, a külső részekre is raktam.) Ennyi már elég lesz, hogy elkezdjük a fedést, ha oda érünk. Vasárnap hozza az ács cserépliftjét, napi 10e-ért kölcsön adja nekünk. Jelentősen meg fogja könnyíteni a munkát.

Miután végeztem a raklappal megjutalmaztam magam egy kis festéssel. Már elég régen foglalkoztam az ablakkereteimmel. Az egyik keret nagy részét sajnos megette a szú, ezért ki kell még találnom, hogy mi legyen vele. Van egy másik jó állapotú keret, de sajnos a vasalatok pár milliméterrel eltérnek, így nem tudom rátenni az ablakszárnyakat. A jó állapotú kereten pedig már nem volt ablakszárny. Ma tükörnek szánt, nem túl jó állapotú kereteket festettem le. Egész tűrhetően néznek ki a festékkel. A sokkal jobb állapotú és rendesen letisztított belső szárnyak még jobban fognak kinézni.

Szépen haladnak a fiúk. Én viszont néha nem tudom nézni, ahogy a tetőn mászkálnak. 

Én nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal. Egy pár órám elment arra, hogy kiszabadítsam a 25 m hosszú és 8m széles fóliát a tetőszerkezet alól. Az ácsok sajnos főlé építették a tetőt és ez a méret már elég terbélyes. 

A bádogos nem jött. Közbe jött neki valami pénzesebb meló. Még jó, hogy direkt úgy kerestem embert, hogy a héten kéne megcsinálni a munkát.

A lécezés fele készen van. A cserepek feljuttatása a következő probléma. Végül arra jutottunk, hogy bérelnünk kell egy cserépliftet. Megpróbálkoztam a kézi felhordással, de a feljárónál van egy új gerenda, ami eléggé útban van. És a létra sem túl stabil.

Ma megint találtam egy pénzérmét. 5 fillért. Ha így folytatjuk, a végére gazdagok leszünk.

Ma megérkezett a cserép. Természetesen volt egy kis eltérés a megrendelt és a kiszállított dolgok között. 

A szerkezet építés ma már nem volt olyan látványos, mint tegnap. És olyan nagy izgalmak sem voltak, szerencsére.

Holnap befejezik a szerkezetet és Sanyi a kollégájával elkezdi a lécezést. A bádogos végül csak csütörtökön jön, nem szeretne egy időben dolgozni az ácsokkal.

Betti fél 5-kor ébresztett minket. Nincs hozzászokva a csonthoz és tegnap kapott pár darabot. Hajnalban diszkrét nyüszögéssel jelezte, hogy lemenne sétálni. Már éjszaka is hallottam, hogy járkál, de azt hittem, a gyerekeket hiányolja.

Sanyi levitte sétálni, aztán jó korán el tudott indulni a házhoz. Ácsok, darus, bádogos, mind ma volt várható. 

Én 10 óráig semmit sem tudtam az eseményekről, mert Sanyi nem hívott. 10kor végül felhívtam és a mi újság kérdésemre csak annyit mondott, hogy semmi jó. Azt mondta, mindjárt indulnak a kórházba. Mi? 

Az egyik ácsnak sikerült lepotyognia tetőről. Szerencsére nem lett nagy baja, de a lábát fájlalta. Így elmentek a balesetire. Jó esély volt arra, hogy nem végeznek ma a daruzással. Innentől megint pár órás adásszünet volt. Nem akartam hívogatni, ő meg nem jelentkezett. Végül 3 körül írta, hogy "csak" megzúzódott az ember lába. Akkor már a háznál voltak és folyt tovább a munka. 

Végül 6 körül kaptam az újabb híreket, hogy végeztek, indul haza. Befejezték a daruzást, bár kicsit tovább tartott és így drágább is lett, mint gondoltuk.

Valószínűleg nem tudják holnap befejezni.