A fényképezőgép sajnos lemerült vasárnapra, ezért a telefonommal kellett képeket csinálnom. Majdnem az összes homályos lett, de cserébe jó nagy méretűek. 

Az uborka lassan átveszi az uralmat a kiskertünkben. A levelei már hatalmasak, de még nem virágzik. A paradicsom, az eper és a borsó is növekszik és virágzik. Az első adag borsót már szüretelni is lehetett. A kukoricát mindig kifelejtem, pedig az is van. Az eperrel osztoznak a területen.

Az üveglap nem készült el a héten, viszont én befejeztem az ülőkéket is. 

Az ülőlapokat fehérre festettem, mert rétegelt lemezből vannak és nem olyan dekoratívak, mint a lábak. Így legalább megy az éjjeliszekrényhez. A legnehezebb rész az ülőke projektben a kemény fák csiszolása volt. Körfűrésszel szeleteltem őket, de a gyalulás kimaradt, mert már így is kevés volt az anyag. A körfűrész nyomokat nem kevés munka volt eltűntetni a tölgyről és a juharról is.

Először a lábakat összefogó H-kat gyártottam le, majd a lábakat és aztán jöhetett az összeállítás. 
Akár hány szorítót vesz az ember, valahogy soha sincs elég. 

Vasárnap délután még a rendrakásra is marad idő. Végre körbe lehet menni és a szerszámaimat is megtalálom.

Tegnap, mikor a lábat daraboltam a gérvágóval, egyszer kilőtt egy darabot. Látszólag nem volt benne csomó, de valami mégis volt. Kiszakadt belőle egy nagy darab. Aztán ma takarítás közben kiderült, hogy nem csak a fa sérül, hanem akkora erővel lőtte el a darabot, hogy az egyik alkatrész is eltört. Eddig csak a körfűrészhez öltöztem be teljesen, de ezután a gérvágóhoz se ártana.

Az építőanyag hiánnyal egyre többször találkozunk. A falazáshoz szükségünk lett volna még pár darab porfixre, de a tüzépes nem tudott szerezni. Még másfél sor hiányzik a hátsó falon. 

A felhasználható anyagunk viszont teljesen elfogyott.

A betonoszlop is nőtt egy kicsit. Szerencsére cementet még tudtunk szerezni, így legalább betonozni lehet még egy darabig.

A kismadarak most a leendő fürdőbe költöztek be. Gondolom a padlás fele közlekednek. Kinyitottam nekik az ablakot, hogy ne kelljen kerülniük. Nem tudom, hogy megtalálták-e, mert tegnap a műhelyen át jöttek be. Rárepült a hálóra, ami ettől lehajlott és simán berepült felette. Nincs esélyünk velük szemben. Szerintem még akkor is nálunk fognak fészkelni, ha már teljesen kész a felújítás. Mindig találnak egy új bejáratot.

Hála az esős, de napos és meleg időjárásnak a növényeink egyenletesen fejlődnek. A magányos paradicsom már virágzik is és a borsón megjelent a termés is. A krumpli és az uborka is egyre nagyobb.

Péntek este megtettük, amit már régen meg kellett volna, árnyékolókat szereltünk az ablakra. Már karácsony környékén megvettük, de nem tettük fel, mert nem volt hova rögzíteni. Most gyorsan összedobtunk egy ideiglenes keretet, amire fel lehetett erősíteni. Végre nem kelünk a nappal és nem kell az esti filmezéssel megvárni a teljes sötétséget.

A műhely építés is haladgat. Kicsit lassítja a dolgokat, hogy a délelőttjeink nagy része elmegy a sokáig alvásra (néha éjfél körül fejezzük be az esti mozit) és a társasozásra. És persze az ebédre, mert még meg is kell főzni. De azért a munka is haladgat. 

A hétvégén elkészültek a beton pillérek és az alap is egy újabb oszlopnak. A fal is tovább épült.

Én továbbra is fáztam a hétvégén. Elkészült az asztal lába. Az üveg sajnos még nem, de remélem, a héten az is meg lesz. 

Ha mindent jól mértem le, akkor ha megérkezik az üveg és visszakapjuk a kereket is, akkor csak rá kell helyezni a lábra és kész, lehet is használni. 
Az asztalhoz székek is kellenek, különben nem tudunk leülni, ezért nekiálltam 4 ülőkét készíteni. Nem csak az asztallábhoz volt elég a juhar, hanem még az ülőkékre is maradt. Ahhoz képest, hogy 21e forintot fizettünk érte összesen, a vizsgaremeken kívül még egy csomó mindenhez tudtam belőle használni. És még mindig van egy felszeleteletlen darab. A juhar mellett még egy kis tölgyet is felhasználtam az ülőkékhez. A tölgy pedig a konyhapult mosogatómedencének kivágott darabból volt. Gyúródeszkának szántam, de ketté volt törve és eddig nem jutottam el a megragasztásig. Most már nem is fogok.

Ez a prototípus, még 3 ilyen kell. Az íve elméletileg megegyezik az asztaléval és teljesen befér majd a lábak közé.