Sok idő egy ajtó elkészítése. Ez már legalább a 3. hétvége, hogy ezzel foglalkozunk és még az első sem készült el. Szombaton először rétegelt lemezből kivágtuk a betéteket. (Péntek este vettünk 3 darabot)

Majd összeragasztottuk a darabokat.

Már a ragasztó száradása közben lealapoztam azokat a részeket, amihez hozzáfértem.

Vasárnap a diópántok felszerelésével kezdtünk. Elvitte a délelőttöt és a délután egy részét is. Már az ablak pántokat sem volt egyszerű felszerelni, de ajtóhoz valók nagyobbak és ezért mélyebbre kell vésni. 

3 körül elkezdtük a beépítést. A nyílás fentről lefelé szélesedik, így az alján nem volt elég a purhab, kisebb léc darabokkal is ki kellett ékelni. A keret már a helyén, de van még vele munka. Festeni kell és ki kell vésni a zárnyelv helyét. Az ajtó lapból is kell egy kicsit lefaragni, mert nem csukódik be. Nem sikerül egyenesen felszerelni a pántokat, azért az alján még rés van , felül viszont már nem fér be a keretbe. Még pár réteg festék is kell rá és a zárat is be kell szerelni. Még kilincs sincs hozzá, vagy venni kell vagy ha szerencsénk van, jó hozzá valamelyik régi ajtón lévő.

Az egész hétvégénket elvitte az ajtó készítés. Sanyit is bevontam a feladatba, mert nem nagyon akart kinti munkát végezni. Én mondtam, hogy vakoljon a folyosón, dehát sajnos túl hideg a homok és így nem lehet. 

Sok idő egy ajtó lap elkészítse is. Ráadásul nagyok a darabjai és nehéz velük manőverezni. Tartani se tudom őket, állványt is használnom kell. 1x rá is dőlt a lábamra, de mivel a körmöm már a futástól leesett, most nem szenvedtem maradandó sérüléseket.
Az egyik ajtó alkatrészeivel készültünk el vasárnap délutánra.

Az első a méretre vágás volt, aztán elkészítettem az aljazásokat (a kivágást, ahol az ajtólap és az ajtókeret összetalálkozik, majd elkészítettük a csapfészkeket. A hosszlyukfúró egyből nem birkózott meg a feladattal, ezért Sanyi előfúrta pár helyen.

Ezután jöhetett a csapok elkészítése. Egész jól illeszkedtek a végén

Ezeken kívűl még rengeteg feladat volt. Be kellett süllyeszteni a zár fogadó részének lemezét, a zár helyét is ki kellett alakítani. A betéteknek is kellett árkot marni és egy kis díszítést körbe, hogy ne tűnjön olyan vastagnak az ajtólap. 

A csiszolásra és rovarmentesítésre(megelőzésre) már nem maradt idő. Még rétegelt lemezt is vennünk kell, abból lesznek a betétek. Nem lesz túl gazdaságos, mert kb. 120x120-asak a lapok és nekem egy ajtóhoz 2 db 70x70-es és egy kisebb darab kell. 

Az egyik ajtófríz el van görbülve. Indulás előtt kicsi bevizeztük és összeszorítottuk más darabokkal. Reméljük, ettől kiegyenesedik, különben az ajtónk már az előtt vetemedett lesz, hogy beépítjük.

Leesett az első hó is ma. Nem esett sokáig és nem is nagyon maradt meg.

Ezt a hideget már a kutyák sem kedvelik. A rövidke kint léteket a benti melegben szokták kipihenni. Betty a babzsákján, Ruby pedig főleg a kanapén.

Teljesen elkészült a burkolás a folyosón, Sanyi fugázott szombaton. 

Én lefestettem a szekrényt és vasárnap már használni is tudtuk. Ajtaja még nincs, ezt is felírom a listára rögtön a fiókok után. Végre van hova akasztani a kabátokat és a hátizsákokat sem kell egyik kanapéról a másikra pakolni.

Vasárnap ismét összepakoltam a műhelyben. Ez rendszeres program, mert amint nekiállok valaminek, hatalmas felfordulás lesz. El is vitte a délelőttömet. Délután egy kis pihenő után, méretre vágtam ajtótokok anyagát és az egyik kötéseit is kivágtam/véstem. 

Sanyi is fát vágott, csak ő a tüzifát kezdte el felaprítani. Az udvaron lévő kisebb halom is elég lesz talán még jövő télen is. És a ház előtt még ott egy 5x akkora halom.

Sok fejtörést okozott, hogy milyen színűek legyenek az ágyak. Végül rendeltem több féle színt és a fiúk választották ki a színpárost. Akartunk végre valami színeset, mert a barna gerendák és a fehér falak nem túl változatosak. 

Mivel kerekeik is vannak, könnyen mozgathatók. Egyből ki is próbálhattam több féle elrendezést. Végül az egyik fal mentén helyeztem el őket. ( De majd át kell helyezni a másik oldalra, mert még nincs ajtó és ha valaki fordul az ágyban felkapcsol a villany a folyosón.)

Maradt elég hely a csocsóasztalnak és egyéb berendezésnek. Egyből játszottunk is egy kicsit és éjjel Beni és Sanyi már itt is aludtak.

A burkolás befejezése előtt kellett egy kicsit faragni a betonon. A középen lévő régi ajtónyílásnál volt egy kis szintkülönbség a betonban. Itt fel is jött a lerakott járólap. Ezt kellett kicsit kiegyengetni. 
És volt még egy kis javítani való a fűtési rendszeren is. Az egyik csatlakozás szivárgott, így Sanyinak tömítést kellett cserélnie.

Én ma nekiáltam egy szekrénynek. A faanyag, amit gyalultunk nem alkalmas arra, hogy felszeleteljem és lapokat ragasszak belőle. Túl sok benne a göcsört, nem maradnának egyben a lécek. Viszont egyben hagyva csinálhatok belőle szekrényt. A legjobb lett volna még pár gerendát gyalulni, hogy elég legyen egy nagyobb szekrényre is, de mivel esett az eső, nem sok kedvem volt hozzá. Így végül egy keskeny 160cm magas szekrény lesz.

Sanyi eközben befejezte a burkolást, leragasztotta a szélső darabokat. Jövő héten már csak fugázni kell.

Szombaton a fatelepen kezdtünk (még Pesten) , mert szükségünk volt faanyagra az ajtókeretekhez és ajtókhoz. Szobon is vehettünk volna, de az a fatelep nem a szívünk csücske. Általában elég sokat kell várni és az árak is csak ott helyben derülnek ki, mert honlapjuk nincsen. 

A nap hátralévő részében befejeztük a laminált padló lerakását. Megnéztem pár videót, hogy kiderüljön, mit csinálunk rosszul. Végül arra jutottam, hogy az a probléma forrása, hogy nekünk nem mennek el a lapok a falig, így nincs ami a helyén tartsa őket. Szóval maradt a küzdelem. De azért valamit javultunk, mert 1x sem kellett visszaszedni és fél nap sem kellett a szoba befejezéséhez.

A vasárnapot gyalulással töltöttük. Vannak még maradék gerendáink, abból használtunk el párat. Az ajtóknak ugyan vettünk anyagot, de ágyat is kell csinálnom és annak nem. Ehhez kellett a gerenda. Nem a legjobb alapanyag, mert görbe is, göcsös is, de azért lehet vele kezdeni valamit. Az ajtó anyagát is gyalulni kellett, mert nem úgy árulják.

Hétfőn nekiálltam az ágyaknak. Kicsi a műhely ahhoz, hogy mindenhol faanyagot tároljunk és közben 2 darab ágy alkatrészeit is legyártsuk. Folyton pakolni kell egyik helyről a másikra, attól függően, hogy éppen mit akarok használni vagy mire kell a hely. Még a keddet is az alkatrészek előkészítésével kezdtem, csak délután jutottunk el az összeállításig. Végül csak 1-et sikerült összeszerelni, mert azt hittük, elfogyott a ragasztó. 

Össze se tudom számolni hány dominó helyet kellett kimarnom. Nem szeretném, ha valaki alatt szétesne az ágy, így nem sajnáltuk az anyagot.

Ma reggel végül találtam még egy flakon ragasztót. Szerencsére időnként venni szoktam egyet, ha olyan helyen járok, így volt egy a fürdő festésekor vett anyagok között. Miután a második ágy ragasztása is megszáradt, jöhetett a csiszolás és az élek lekerekítése.

Már csak fekvőfelületnek kell anyagot vágni és lehet is használni. Közben persze ki kell még találni, hogy milyen színűre fessem őket, mert nem szeretném csupaszon hagyni. (Helyenként kék a fa a gombától.) Ja és a fiókok sincsenek készen, de még a szekrény fiókjaival is adós vagyok, így ezeknek várniuk kell a sorukra. Az a nehézség a fiókokkal, hogy kellene értelmes vastagságú lap, amiből az alját csinálhatom. Vagy venni kellene rétegelt lemezt, ami egy kisebb vagyon 2cm vastagságban vagy tömbösítenem kellene, ami meg sok idő. Na ezért maradnak el mindig a fiókok.

Sanyi mikor nem nekem segített, bekötötte a második keringető szivattyút a fűtési rendszerbe. Eddig is be volt, de most úgy kötötte be, hogy a másikkal szinkronban működjön.

A járólap darabolás problémáját is sikerült megoldani. Vettünk egy vizes vágót. Bérelhettünk volna, de mivel máshol is ilyen lapok lesznek, nem úsztuk volna meg 1 alkalommal. Több hétvége viszont már többe került volna, mint venni egy kicsi olcsót. Sikerül is Sanyinak ledarabolni a hiányzókat úgy, hogy nem ment a lapok 2/3-a a kukába. (Leragasztva még nincsenek, az szombatra maradt.)

Itt van az ősz és ezzel együtt újra az egerek is. Még nem olyan pofátlanok, mint korábban voltak, de már nyomokat hagynak. Ismét tettünk ki csapdákat, remélem, most hamarabb sikerül megszabadulni tőlük, mint a korábbi években. Az egyiket láttuk is, mikor a farakást pakoltuk át. És sajnos rá kellett jönnünk, hogy 2 vaksi kutyánk van, mert nem látták, hogy a farakás mellett futkos az egér.

Én kicsit előre szaladtam. A ház első felébe tervezett konyha csak évek múlva lesz készen, de én már megvettem a tányérokat. Egy ideje már nézegettem, aztán azzal szembesültem, hogy jól megdrágultak, majd azzal, hogy amit kinéztem már nem is kapható. Így mikor találtam másikat ami tetszett, gyorsan meg is rendeltem. A gyorsan elég erős túlzás, mert nem ment egyszerűen. Ezek egy cseh gyártó porcelánjai és nem találtam itthon olyat, aki árulná őket. A gyártó websohopjában nem volt magyarországi kiszállítás. Végül találtam egy székesfehérvári porcelánboltot, aki be tudta volna szerezni, de olyam pofátlanul drágán, hogy inkább felvettem a kapcsolatot a gyártóval. 1 héttel később meg is kaptam a készleteket. 

2 készlet. Az egyik sima nyomott mintás fehér, a másik ugyan az plusz kis kék virágok. A sima fehérekből csak tányérok vannak, a kék virágosból egyéb darabok is.

Majd meg kell nézetnem a fiúkkal, azt a Jó barátok epizódot, ahol Mónika elmagyarázza, hogyan kell enni a tányérokból úgy, hogy a kés ne érjen hozzá.