Szombat délelőtt a padláson kezdtük. Én lefestettem vékonylazúrral a Beni szobája feletti deszkákat. Áron szobáját már kb. 2 éve megcsináltam, aztán következet egy kis szünet. Mivel lassan aktuális a födémszigetelés, még gyorsan lekentem előtte a fát. 

Egész jól néz ki, kár, hogy nem fog látszódni. 

Sanyi eközben megint villanyszerelt. Most jutott el odáig, hogy a lámpákat és konnektorokat be is kösse. És pár hét múlva jönnek légkondit is szerelni, annak is kell áram.

Jövő héten lehet csiszolni és festeni. 

A maradék időben (amit nem mosogatással töltöttem) Áron gerendáit tisztítottam le. Kicsit összekentük a végeit és néhol a közepét is, muszáj volt letakarítani. 

Igazából az volt a terv, hogy nekiállok az ajtóknak. Elő is szedtem az ajtó frízeket, de mivel kicsit pakolni kellett volna a műhelyben, hogy méretre tudjam vágni és meg tudjam gyalulni, így inkább minden mást csináltam. 

Szombaton befejeztem végre Beni ablakát. Nem ment simán, mert 2 üveget 1-1 mm-el nagyobbra vágtak. Választhattam, hogy visszaviszem vagy a keretet igazítom az üveghez. Az utóbbit választottam. 2 oldalt vésővel leszedtem annyit, hogy beférjen az üveg. 

Ezután nekiállhattam a szekrényajtónak. Estére megvoltak az alkatrészei, de összeragasztani nem tudtam, mert a 4mm vastag rétegelt lemez nem fért be az 5 mm-es árokba. Az összeállítást így inkább másnapra hagytam. Csiszoltam a lemezen, de nagyon nem akart bemenni a helyére így sem. Végül beszappanoztam a széleit és így már be lehetett tuszkolni. Nem kell attól félnünk, hogy lötyögni fog. Ezután jöhetett a festés. Ebéd utánra maradt a felszerelés. Mivel közézáródó ajtót csináltam, így a vasalatot ahhoz kellett választani. Egy modern pánthoz nem volt elég hely, ezért pillangópántot használtam. A felszerelés elég problémás volt, kb 2 óránkat elvitte, mert ezeken a pántokon semmilyen állítási lehetőség nincs. Ha rossz helyre kerül, akkor így jártunk. És persze 2x is rossz helyre szereltük fel és nem lehetett becsukni az ajtót. De végül nagyjából jó lett. 
Még 2 fiókot kell csinálnom, de előbb be kéne szerezni hozzá az alapanyagot. 

Végül ki is takarítottam a szobában, hogy végre aludni lehessen benne. De az nem most lesz, mert nincs ajtó és a szomszéd szobában még hátra van a glett csiszolása. És a gerendákat is meg kell tisztítani, mert pár helyen sikerült összefestékezni. Amíg koszolunk, felesleges birtokba venni a szobát.

Sanyi a hétvége nagy részét Beni szobájának glettelésével töltötte. 1x sikerült körbe érnie és egy kis részen megcsiszolni az első réteget.

Szombaton betakarítottuk az utolsó terményt is, a répát. Ahhoz képest, hogy milyen nehezen indult, egész sok lett. A paradicsom is terem még, mindig annyit, amennyit meg is tudunk enni. 

Szülinapi buli miatt a hétvégéből csak a szombat telt munkával. Sanyi elkezdte Beni szobájának glettelését, de csak a feléig ért el. Az ő módszere kicsit más, mint az enyém volt. Én próbáltam már ez első réteget simára húzni. Ő viszont bőven kent fel anyagot abban bízva, hogy majd a feleseleget lecsiszolja.

Én majdnem befejeztem Beni ablakát. Délelőtt kivágtam a diópántok helyét a kereten is és vágtam üveg rögzítő lécet. Aztán ebédkészítés és elfogyasztása után rögzítettük a pántokat. A három ablakból ez sikerült a legjobban, sehol sem szorul és simán csukódik. Reméljük ez tendencia és nem csak véletlen.
Ezután kivéstem a riglik helyét és lefestettem még 1 rétegben mindent. Megcsináltam az üvegrögzítő lécek marását, méretre is vágtam őket majd festettem. Jövő héten már csak az üvegezést kell megcsinálnom.

A héten elkezdtük a gyerekszobák berendezésének beszerzését is. Vettünk matracokat és ágyneműt. Rendeltem árnyékolókat is. Ha végeztem az ablakkal, akkor csinálok 1 ágykeretet és befejezem a szekrényt is. Fióksínek még nem érkeztek meg, így fiók még nem lesz egy darabig.

Az Ipoly mentén bicikliutat építenek. Nem tudom, hol indul pontosan, de majd ha elkészült, kiderítjük. Reméljük, egyszer Mikoláig is elér és akkor az autóktól védett úton lehetne tekerni. 


Mostanában sok időt töltöttem a tökéletes lámpák megtalálásával. Nem egyszerű egy parasztházba olyan lámpát találni, ami nem üt el nagyon a környezettől. A nagy keresgélés közben végül itthonra találtam valami jót. A gyerekek szobájában eléggé meg tud állni a levegő és légkondi csak a nappaliban van. Ráadásul Beni szobájának villanykapcsolója a szobák szétválasztáskor Áron részén maradt. Most találtam olyan lámpát, ami mindkettőre megoldást jelent. Távirányítós ventillátoros mennyezeti lámpa. Állítható a színhőmérséklet, a fényerő és 3 fokozatban a ventillátor ereje is. Elég jó fénye van és kellemes a légmozgás is. Persze Mikolán nem ilyen lesz, mert nagyon modern megjelenésű.

Szombaton Beni ablakai megkapták az első réteg festéket, aztán kivéstem a diópántok helyét az ablakszárnyakon.

Áron szekrényével is haladtam egy kicsit. Megcsináltam a polctartókat. 

A polcokat rétegelt lemezből lett volna a legegyszerűbb elkészíteni. De mivel épp nincs a megfelelő vastagságban, így kénytelen voltam fából csinálni. A műhely tetejéhez rendelt faanyagból elég sok megmaradt. Feldaraboltunk egy gerendát, hogy legyen alapanyag.

Gyalultam, szeleteltem, ragasztottam, csiszoltam, festettem és kész is lettek a polcok. (És el is ment vele a vasárnap)

Sanyi előkészítette a kis ablak helyét. Le kellett verni a régi vakolatot és fel kellett szerelni a rácsot. Ez volt az egyetlen ablak, amin nem volt rács. Így a többinek sem volt túl sok értelme.

Vasárnap délután az ablak is bekerült a helyére.

A köztes időben a folyosó boltíveit is bevakolta.

Végre a paradicsom is beérett. Már nem csak néhány szem, hanem egy fél tálnyi. És ha jó idő marad, akkor még pár hétig termés is lesz.

Rubyt hétfőn ivartalanították, ezért ruhát kell hordania. A másik opció a gallér lenne, de abban folyton lefagy, mert neki megy valaminek és aztán mozdulatlanná dermed. Kedden elég kedvetlen volt vagy duzzogott. Szerdán már egy fokkal jobb volt a kedve, sétánál már el is felejtette, hogy depressziós. A hétvégére már teljesen jól lett. Kicsit aggódtam is, mert ugyan úgy rohangált és birkózott Bettyvel, mint máskor. Varratszedés csütörtökön lesz, addig marad a ruha.