Szerdán szabin voltunk, de nem sok mindennel haladtunk. Nekiálltam téglát pucolni, de mikor utolsó nagy halomnál már minden 2. eltört, elegem lett. Abbahagytam és inkább mentem festeni. Sanyi rendet rakott a hátsó szobában, hogy lehessen foglalkozni a villanyszereléssel és padlófűtéssel.

Szombaton tanfolyam elmélet lett volna, ezért én a gyerekekkel otthon maradtam, Sanyi meg Balázzsal ment a házhoz. Az én órám sajnos elmaradt, mert az oktatónál elment a net és mobilneten meg borzalmas volt a minőség. Kénytelen voltam házimunkát csinálni, nem volt kifogás. 

De legalább a fiúk haladtak. Kihordák a földet a gyerekszobákból és megpucolták a maradék téglát. Nehéz tartani magunkat ahhoz, hogy egy ideig hanyagoljuk a gyerekszobákat és a hátsó részre koncentrálunk.
Kibontották az egyik átjáróban lévő ajtónyílást is. Kérdéses volt, hogy a boltív megtartja-e magát. Megtartotta. Reméljük, hogy a vele szemben lévő is meg fogja. 

Én ma ismét festettem. A 2. réteg lazúr után is vannak szürke foltok a deszkákon. De ez már így marad. 

A folyosón is festettem, szintén 2 rétegben. Ott nem kiszáradt foltok vannak, hála a lenolajnak, hanem foltos a színe. Sokat javult a festéktől, de nem tűnt el teljesen. Majd ha mindennel készen vagyunk, kap még 1 réteget. 

Sanyi hegesztett ma. Először a talicskát kellett megjavítania, mert Balázzsal tönkretették. Aztán a falakat összetartó pántra hegesztett keresztbe rövid fém izéket. Egy álgerendát fogunk köré építeni és világítás lesz benne, ezért kellett valami, amihez majd rögzíteni lehet a deszkákat. Le is vághattuk volna, hiszen már nem nyomja a boltíves mennyezet kifelé a falakat, így funkciója nincsen. De pont jól jön, mert nagy a szoba és sok világítás kell.

Szabad tűzön melegítettük az ebédet. Áron nagyon szép tüzet rakott. (Csak a vaslapot nem lehetett fölé tenni)

Ma reggel is mínuszok voltak, kicsit unjuk már a fázást. Gyapjú zokni, hótaposó, aláöltözők, sí kabát... Jó lenne már egy szál pulcsiban lenni. Délelőtt a nap azért sütött egy kicsit és ebédnél sem fáztunk.

Reggel meg tudtam fogni a kalapácsot, ezért ma is téglapucolás volt a program. Marha nagy kupac várt még ránk és sajnos nem is végeztünk vele. Nem jók az ilyen munkák, csak viszik az időt és nem jutunk előrébb. De útban vannak a téglák a fal mellett, így jobb letudni ezt is. Még ennyi maradt, plusz egy kisebb kupac, amit munkafelületnek használtunk. Reggel még az ajtóig ért a halom. 
Eredetileg ezt az ajtót be akartuk falazni. Hogy megmaradjon a 3 osztásos parsztház jelleg, belülről befalazzuk és meghagyunk egy vakajtót. Nem ezt a rondát, ami most van, majd csinálok egy újat.

Reggel 1 fok volt, a pocsolyák befagytak és napközben többször havazott. Ez a tél nem akar véget érni. 

Kedvenc helyi vállalkozónkat is elérte a kovid. Se konténert nem kaptunk a hétvégére, se a gödrünket nem ásatta ki. Nem lehet túl jól, még az üzenetre sem válaszol. 

Mivel nem akarunk 2x dolgozni, így nem haladtunk azokkal a dolgokkal, amihez a konténer kéne. Folytattuk a téglapucolást és még holnapra is maradt. Már 4 raklapnyi pucolt téglánk van és még kb. 2 lesz holnap, ha meg tudom fogni a kalapácsot. 

Sanyi talált egy cuki téglát. Egy kutya tappancs lenyomata van benne. Ma már biztos nem fordulhatna elő, hogy egy kutya besétál a téglagyárba és végigszalad a téglákon. Szerencsére ez épségben megmaradt nekünk.

Pár hete megérkeztek a japán vésőim. A japán vésőket nem kész állapotban szállítják. Nincsenek megélezve és a nyelük sincs befejezve. Nem mertem még nekiállni, reméltem, hogy a tanfolyami gyakorlaton megcsináljuk. De most a gyakorlat is szünetel. 

Le kell szedni a gyűrűket és a belsejüket kicsit megreszelni. A nyél végét körbe kalapáccsal ellapogatni, aztán visszatenni a gyűrűt rá úgy, hogy kb. 1mm  kilógjon.
Youtubeon van pár videó róla :https://www.youtube.com/watch?v=ElupaAZFxx0

Most, hogy már elviselhető a hőmérséklet kint is, a gyerekek is be tudnak segíteni egy kicsit. Egyelőre téglapucolás az aktuális elfoglaltságuk. Rászoktunk, hogy ha megint venni akarnak valamit, akkor kell egy kicsit dolgozniuk érte. 

Már van 2 nagy kupac pucolt téglánk, de sajnos még legalább 1,5x ennyi várakozik habarcsosan. Ebből készül majd a járda.

Én végre lekezeltem a gerendákat és deszkákat a padláson faanyag védőszerrel. 2 alkalommal összesen 20l-t fújtam rá. A leírás szerint ecsettel vagy mártással kellett volna felvinni. Hát, a gerendákat mártogatni nem lehet, ecsettel meg el lettem volna egy darabig, ezért inkább bevetettem a festékszórót. Pár óra alatt végeztem is vele. Így talán nem szívódik be annyira, de ha már ennyit kibírt kisebb sérülésekkel, akkor talán ennyi is elég lesz. Még talán bevetjük az ózongenerátort is, hogy ha van is már valami gombafertőzés vagy élősködő, akkor az kipusztuljon. Aztán majd valamikor me kell csinálni a szigetelést és a járófelületet.

A télen kicsit elkalandoztunk az eredeti tervtől. Mivel akkor nem tudtunk haladni a hátsó szobával, ezért csináltunk minden mást. Most viszont azon kaptuk magunkat, hogy továbbra is olyan feladatokat terveztünk be, melyek ráérnek. A gyerekszobákkal haladtunk mostanában, de ezt most fel kell függesztenünk, különben soha sem jutunk el odáig, hogy ott tudjunk aludni. 

A terv a következő 2-3 hónapra:
- szoba kitakarítása
- villanyszerelés
- előre menő vízvezeték lefektetése + fürdő, konyha
- padló szigetelés
- padlófűtés csövezése
- aljzatbeton
- vakolás
- mennyezet lambériázás
- burkolás
- fürdő
- és közben valamikor az ablakok és ajtók, ha eljutunk odáig a tanfolyamon

Gyakorlati oktatás sajnos most szünetel legalább a tavaszi szünet végéig. Elmélet eddig is online volt, azzal haladunk tovább.

Ma is ügyesek voltak a fiúk. Feltörték a betont Áron szobájában, felszedték a hajópadlót és leverték a maradék vakolatot. 

Szerencsére a vékony válaszfalnak is van alapja, legalább ezzel nem kell foglalkozni. 

Nekem ma iskola volt. Szinte végig rajzoltunk. Bonyolódnak a rajzok, már nem egyszerű követni. A szigorítások miatt a gyakorlat elmarad a jövő héten. Kár, mert a kötéseket vettük volna, ami pont kell az ablakkeretekhez. Hogy lesznek így új ablakaik?

Ma kicsit hűvösebb volt, mint a múlt héten. De legalább sütött a nap.

Múlt héten nem sikerült megtölteni a konténert, ezért Sanyi ma folytatta a szomszéd felöli oldalon a sitt összegyűjtését. Elég ronda volt és már egyszer rá is kérdezett a szomszéd, hogy összeszedtük-e már. Szóval itt volt az ideje egy kis takarításnak.

Meg is telt a konténer és délután ki is ürítette kedvenc helyi vállalkozónk. És végre törleszthettünk is a tartozásunkból. 
Holnap nekem iskola lesz, ezért csak Sanyi megy és viszi magával Balázst. A terv az, hogy feltörik a betont Áron szobájában és elkezdik kiásni a gyerekszobákban az aljzat helyét is. Sanyi ki is ürítette mindkét helyiséget.

Én végre lekentem a mennyezetet vékonylazúrral. Kihagytam az olajozást, hogy ne sötétedjen be ez is, mint a másik 2 szoba. Cédrus színt választottunk, mert az nem túl sötét. Az olajozás hiánya miatt van ahol nagyon beszívódott, ezért kell belőle még minimum egy réteg.
Kezd kicsit barna árnyalatú lenni, ami sokkal szebb, mint az eddigi sárgás. Viszont Áronnál szinte fekete a színe, mert ott az alsó réteg mész sötét volt. Nem tudnánk úgy lefesteni vékonylazúrral, hogy normál színe legyen, ezért inkább meghagyjuk ilyennek és csak színtelennel kenjük le. Szerencsére Áronnak nincs vele problémája.

Szerencsére a korlátozások most sem akadályozzák meg, hogy folytassuk a munkát. Sőt, mivel a gyerekek itthon vannak, a háznál is tudnának online oktatódni. Megpróbálunk kivenni pár napot, hátha tudunk kicsit haladni. 

Sanyi végre befejezte a födém porszívózást. Van jó pár korhadás, de egyik sem tragikus. Valószínűleg egyiket sem fogjuk cserélni, ha kell, inkább megerősítjük. Elég furcsán nézne ki a 2 új deszka a régiek között.

Én haladtam a ráccsal. Közben soha sem értem, miért tart ez olyan sokáig, hiszen egy lapot megtisztítani max 2 perc. Aztán ha utána számolunk, rögtön kiderül az ok. 6x4x4 szakaszt kell megtisztítani, ami 96. Plusz a keresztrudak, amik ráadásul párosával vannak és a belső oldalon nehéz hozzáférni. De ezzel a módszerrel sokkal egyenletesebb lesz a felület, mint amikor flexszel és fém drótkorongokkal csináltam. Jövő héten végzek, és jöhet a hammerite is. Ma is lett volna időm befejezni, de az ablak előtt volt egy kupac szemét és nem volt kedvem elpakolni. Viszont így nem értem el a felső sort. És már a kezem is eléggé fájt, így téglapucolásra váltottam.
A téglapucolás sem túl pihentető tevékenység, ezért egy idő után inkább elpakoltam a szemétkupacot és a sittet is kihordtam. 
Kivételesen a gyerekek is segítettek egy kicsit, fejenként 20 darabot megpucoltak. 

Tegnap végre az idő is jó volt, lehetett faanyagvédővel kenni a deszkákat. Úgy döntöttem, hogy nem kenem le lenolajjal, mert a másik 2 helyiségben túl sötét lett az eredmény. 

Mára 7 fokot és egy kis napsütést is ígértek. Lélekben így készültünk a napra. Erre mikor odaértünk még -1 volt. Be volt fagyva minden, a pocsolyák az udvaron és a víztartályban lévő víz is. 

Ilyen hidegben nem tudtam ma sem lekenni a födémet favédőszerrel. Szóval hiába állítottam múlt héten, hogy nincs több kapargatás, ma mégis volt. Kiszedtem az ablakokat Beni szobájában, levertem a vakolatot és elkezdtem leszedni a festéket a rácsról. Korábban flexszel és drótkorongokkal küzdöttem. Általában működött is, de a rácsok találkozásához nem fértem oda. Most kipróbáltam a hőlégfúvót. Kicsit tovább kell melegíteni a fémet, mint a fát, de végül sikerült leszedne vele a festéket. A maradékot pedig le tudom csiszolni az excenter- és a deltacsiszolóval. 

Mikor már nem tudtam markolni a spaklit, foglalkoztam kicsit a gyalukkal. Azt olvastam, hogy a kóla jó a rozsdára, ezért áztattam a gyalukéseket egy darabig. Nem lettek tökéletesek, de legalább már nem rozsdásak. Újra megpróbálkoztam az élezéssel. Most sem sikerült olyan élesre, hogy borotválkozni lehessen vele. De olyan rossz se lett az eredmény, mert gyalulni jó lehetett.
Ez a gyalu nem pont erre való, de a másik kettőt még nem raktam össze. 

Sanyi közben szorgalmasan porszívózott a padláson. Aztán egyszer csak elkezdett bontani is. Itt majd megnyitjuk a befalazott átjárót, de nem gondoltam, hogy fentről kezdjük. Sanyi áthidalót akar betenni a gerenda miatt. Én nem bánnám ha maradna a boltíves átjáró, ha már a másik hasonló nyílást sem bontjuk ki teljesen. 

Zajlottak a héten az események. Kedden szállították a kályhát, Sanyi ment a házhoz átvenni. Persze a megbeszéltekkel ellentétben, nem keresett a futárcég minket a pontos időpont miatt, így hétfő este még az sem volt biztos, hogy egyáltalán szállítanak. Sanyi kedd reggel telefonálgatott, hogy megtudja, kb. mikor érkezik a kályha. Végül 1 körül értek oda. Mivel lassan vége a télnek, így már nem bajlódunk az ideiglenes üzembehelyezésével. Majd ha megvan a végleges aljzat, akkor kihívjuk a kéményeseket, hogy intézzék az engedélyeztetést.

Ugyan az nap randink volt a fundamentával. 15:30-ra volt időpontunk, éppen odaértünk. Felmondtuk a szerződéseket, hogy 3 hónap múlva megkapjuk a megtakarított összeget. Úgy terveztük, ebből vesszük meg a hőszivattyút. 

Tegnap megint iskola volt. Ismét elmélet és még mindig online. Annyira nem bánom, hogy nem kell elrohangálnom sehova. Még mindig főleg szakrajz van, és egy kis anyagismeret, no meg tömörfa megmunkálás. A szakrajzból, amit elblicceltem a főiskolán, most megtanulom. Kötéseket rajzoltunk, pont ez kell nekem az ablakaimhoz. 
A következő gyakorlaton meg is tanuljuk elkészíteni.

A héten el kezdtem beszerezni a műhely felszerelést is. Vettünk egy használt gyalupadot. Új ára kb. 300e forint, ezért inkább azt most kihagytuk. Az asztal mellé még vettem pár gyalut is a fickótól. Egész szép darabok, csak sajnos a kések elég rozsdásak. 

Az egyiket megpróbáltam megélezni, de nem volt teljes a siker. Talán legközelebb jobban sikerül, addig még megnézek pár videót. Aztán ha nagyon nem megy, a következő gyakorlaton kérek korrepetálást. 

A házhoz ma csak ketten mentünk. Ilyen hidegben nem akartuk a gyerekeket is vinni, mert a ház is eléggé kihűlt. A szokásos 5 fok helyett már csak 1 volt és délutánra sem sikerült 10 fok közelébe felvinni. De már csak 2 hét és itt a tavasz. 

Én végeztem a mész kapargatással. Mégsem ezzel  megy el az egész telem. A favédőszer felvitele ma elmaradt, ilyen hidegben nem lehet csinálni. 

 A héten találtunk egy még régebbi térképet, amin már fel van tüntetve a házunk. Habsburg-birodalom, harmadik katonai felmérés, 1869-1887 (Múltkor már találtam egyet ebből a korszakból, de az sokkal kevésbé volt részletes)

Tegnap volt az első gyakorlati oktatás. 9-től 17-ig (igazából csak 16-ig). Kicsit hideg volt a műhelyben, a végére gyakorlatilag megfagytam, így nem is bántam, hogy előbb vége lett. Gyakoroltunk az egyenes vágást, de nem voltunk túl sikeresek. Egy deszkából vágnunk kellett magunknak egy fél méteres darabot, majd 1 cm széles csíkokra kellett feldarabolni. Nem sikerül egy egyenes darabot sem vágnom. Valószínűleg senkinek. Ez csak olyan bevezető rituálé lehetett, hiszen senki sem fog a kézi fűrésszel deszkát darabolni.

Kaptunk eligazítást az ajánlott szerszámokról is és megtanultunk vésőt élezni is.

Ma egész sokat haladtam a födémmel. Jövő héten készen leszek vele. Megint fagyokat ígérnek, így lehet, nem tudom majd felületkezelni. Már csak ez a kis sarok maradt.

De lehet úgy fényképezni, hogy úgy tűnjön, készen vagyok.

Nem tudom, hányszor fogom még ezt a címet adni a bejegyzésnek. Még mindig a födémen dolgozunk. Az én kapirgálós részem szerintem még 2 napot fog igénybe venni. Aztán jön a felületkezelés. Sanyinak is legalább ennyi kell a porszívózáshoz. 

Sanyi kölcsönkért a munkahelyén egy ipari porszívót. Úgy nézett ki, mint egy robot a Doktor Who-ból. Porszívózás után a fa hibái is jobban látszanak. 

Annak ellenére, hogy a házban nincs fűtés és az ablakok nem záródnak és helyenként az üveg is hiányzik 5 foknál hidegebb még nem fogadott minket. Ez azért is jó hír, mert a festékeknek nem tenne jót a fagyás. 
Ez persze nem vonatkozik azokra a részekre, ahol dolgozunk, mert ott a hőmérséklet a kintivel szokott megegyezni. 

Pénteken megnézhettük Áron felvételi feladatlapját. Matek 86%, magyar 74%. A jegyeiért a 30-ból 26 pontja van. Szóbeli idén elmarad, helyette az írásbeli bizonyos részeit számolják súlyozottan. A kiválasztott iskolába még csak ezután kell jelentkezni. És még azután is várhatunk áprilisig, hogy megtudjuk, felvették-e. 

Múlt vasárnap nem voltunk a háznál, mert az asztalos tanfolyam 2. alkalma volt. Kicsit lassan indult be, de most már rendszeresek lesznek az órák. Ha minden jól megy és tartjuk a menetrendet, akkor jövő karácsonyra már papírom lesz róla, hogy asztalos vagyok. Az első gyakorlati nap február 6-án lesz. 

A múlt hét végén szóltak a kandalló kereskedésből, hogy megérkezett a kályhánk. Az árát elutaltuk, de azt kértük, hogy őrizgesség még egy kis ideig, mert szabadásgot kell intézni a kiszállítás napjára. Én hiába mennék oda, a 120 kilós kandallóval nem sok mindent tudnák kezdeni. Ezért Sanyinak kell szabit kivennie. Képeket azért kaptunk róla.

Tegnap Áron felvételit írt. Elég sokat gyakoroltunk rá. Igazából a tudásával nincs gond, de nem figyel oda. Pénteken kiderül, mennyire sikerült koncentrálnia.

Sanyi ma végre befejezte Balázzsal a padlást. Lehordták az összes földet. Már csak porszívózni kell és jöhet az impregnálás. 

Kicsit csalódnunk kellett, mert kiderült, hogy a gerendák nem egy, hanem 2 darabból vannak. Azt hittük, simán ki tudjuk bontani az ajtónyílást, hogy egy normális folyosót kapjunk, de mégsem. Vagyis még mindig ki lehet bontani, csak valamivel meg kell tartani a gerendákat.

Én is egész jól haladok. Már kész a szoba fele. Ez nem lesz majd olajozás után olyan sötét, mint a másik, mert a legalsó réteg világos volt. 

Itt a tél, ma nem volt túl meleg. Egész héten aggódtam a vízóra miatt. Elég hideget mondtak és hiába van vízmentesítve a rendszer, valamennyi még maradt az órában. Szerencsére -10 azért nem volt. Kicsit betakargattuk az órát és az aknát is, reméljük nem lesz baja. 

Pesttel ellentétben a háznál megmaradt a hó. Betti lehetett az első, aki összelépkedi. Rohangált is lelkesen előre-hátra.

Sanyi kicsit szüneteltette a padlás takarítást, ezért mással kellett megtölteni a konténert. Elkezdtük leverni a vakolatot Beni szobájában. És végre sikerült kiüríteni is ma. A plafonnal nem sokat haladtam, mert itt még nehezebb a mész eltávolítás, amint a másik 2 helyiségben. A kamrában csak fehérrel volt meszelve, Áron szobájában, valami sötét alapon fehér. Itt viszont van valami halvány rózsaszín, majd fekete, majd megint a "rózsaszín" és végül fehér. Szinte minden réteget külön kell levakarni és mivel több is marad fent belőlük, mint a másik szobákban, így a csiszoló papírból is sokkal több fogy. Rendelnem is kell a héten, mert a maradék már 1 napra sem elég.

Jól be kell öltözni a hideg és a por miatt is. -3 fok kint és így bent is. Egy hosszú ujjú aláöltöző, 1 póló, egy pulcsi, 1 mellény, 1 festő overál. 2 zokni is volt rajtam és egy hótaposó, de még így is kellett decathlonos lábmelegítő. Csak 10 percre 20 fokra kell tenni és 5 órán át meleget ad. Kézmelegítőt nem vettünk, így végül a kesztyűmbe is cipőbe valót tettem, hogy ne fagyjanak le az ujjaim. De így is volt, hogy be kellett mennem a gyerekekhez megmelegíteni a kezemet. Ők legalább nem fáztak.
A festőoverál a portól sajnos nem véd meg. Annyi haszna van, hogy legalább törmelékkel nincs tele minden ruhám. Az arcvédő pajzs is hasznos a potyogó mész miatt, de sajnos fél perc után csupa por lesz és alig látok valamit benne. A porszűrő 3M maszkban pedig egy idő után csöpög a víz, de legalább nem fulladok bele a porba.

 Holnap nem megyünk, mert tanfolyam lesz. Egyelőre még online, elmélet. Február 6-án lesz az első gyakorlat, de az már a helyszínen.

Sanyi padlástakarítás közben talált régi újságokat, 1960 környékéről. És egy összeírási jegyzéket. Valaki nagyon szépen írt régen. Sajnos évszám nincs rajta, így nem tudjuk, pontosan mikor készült. 

Azt sem tudjuk a ház mikor épülhetett. Az biztos, hogy 1965-ben már állt, rajta van egy képen.
Ott középen, az a mi házunk a szép nagy telken. Akkor még nem volt megosztva a telek és Marika néni háza sem állt. Azt csak 1988-ban építették. Ha nyerünk a lottón, akkor megvesszük Marika néni házát és visszaállítjuk az eredeti állapotot.

Egy 1869-es felméréskor az utca már létezett és épület is állt ott. Azt nem tudni, hogy ez az épület vagy egy másik.

És a neten találtam olyan képet a házról, ahol még nincs javítva a vakolat az utcafronton és a kerítés egy része szinte új. 

Dolgoztunk is ma. Leolajoztam Áron szobájában a deszkákat és gerendákat.

És átpakoltam félig a másik szobából, Sanyi pedig el kezdte leszedni az OSB-t.

Sanyi is haladt a padláson. Sajnos vannak korhadt gerendák. Már a koszorú készítésekor láttuk, hogy pár gerenda vége elég hiányos, de nem tudtuk milyen mértékben. Most, hogy nem takarja semmi, látszik, hogy kb a feléig. De mivel terhelés nem lesz már rajta, valószínűleg nem kell cserélni őket.

Egy helyen valószínűleg beázik a tető. Eső után rendszeresen van egy vízfolt egy helyen. Azt nem találtuk meg, hogy vajon hol jön be a víz, így feltételezzük, hogy a cserepek között visszafújja a szél. Sanyi kinyomta szilóval. Szóval most várunk a következő esőig.

Végeztem Áron szobájával. Nagyjából. Még egyszer körbe kell mennem, mert mikor az első felét csináltam még nem volt meg minden szerszámom. A sarkokhoz és élekhez kell a deltacsiszoló. 
A sittet is kihordtam, végre itt is rend van. Persze csak a jövő hétig, mert a szomszéd szobát ki kell üríteni. 

Újabb konténert megtöltöttünk, de a padláson még mindig van föld. És már megint hónapok óta üldözzük kedvenc helyi vállalkozónkat, hogy fizethessünk. 

Ma megint szép időnk volt. Délelőtt a nap is sütött és a hőmérséklet is kellemes volt ahhoz képest, hogy december van. 

Mindketten folytattunk a saját dolgunkat. A födém felülről már egész jól látszik. Sanyi lehordta az utolsó réteg földet is egy részen.
Szerencsére jó állapotban van ezen a része is, így nem kell cserélni. Majd a végén még fel kell porszívózni, aztán jöhet egy kis felületkezelés, hogy a gombák és a bogarak ne pusztítsák el a következő 100 évben sem.

Én idáig jutottam:
Még 1 alkalom és végzek ezzel a helyiséggel. Egyelőre nem túl szép a fa, de a lenolaj és lazúrozás után már sokkal egyenletesebb színe lesz. 

A gyerekek ma Andrásnál voltak, nem kellett jönniük. Szerszámokat sem vittünk, mert csak egy kis rendrakás volt tervben. Egy ideje gyűjtögettük a papírt, hogy majd ha lesz kályhánk, legyen mivel begyújtani. Hát kályha még kb. 1 hónap, a papírtól meg már lépni sem lehetett. Ezért ma szép nagy tüzet raktunk és elégettük mindet. Már csak a műanyagot kéne elvinni valahova, mert az is zsákokban áll.

Múlt héten a faanyagot is áthordtuk Áron szobájából ide. Pakolunk ide-oda, mert kell a hely az állványnak.

A fürdő lett az új raktár.

Még nem sikerült mindent eltűntetni. Cserépnek végleges helyet kellene találni, mert azt már biztos nem fogjuk elhasználni.

A múlt héten sikerült végeznem egy sávval. Már csak a másik fele van hátra. (Kicsit kisebb sávval végeztem, mint a fele)

Szabadságot kellett kivennem, mert az ELMŰ pénteken közölte, hogy hétfőn jönne bővíteni. Féltünk, hogy ha nemet mondunk, akkor már csak jövőre tévednek újra felénk. 
Most már 3 fázisunk van, egy gonddal kevesebb. 

Tegnap ugyan azzal haladtunk, mint szombaton. Mivel az állvány nem fér be keresztben, így változtatnom kellett a haladási irányon.

Facebook csoportban kértem tanácsot a födém megtisztítására. Egyből ajánlották a homokfúvást és rám is írt egy ilyennel foglakozó cég. A fényképek elég meggyőzőek és rengeteg munkát megspórolnék vele, de mégis csak én szeretném csinálni. Azért kértem egy kb. árat arra az estre, ha nagyon elegem lenne a festékkapargatásból. 
240eFt/nap. És talán végeznének 1 nap alatt a 30 négyzetméterrel, de a takarítás már nem férne bele. Hát, megköszöntem az ajánlatát és megírtam, hogy ennyiért inkább elkapargatom én a festéket. 240e forint 1 napi munkáért. Van akinek ez a havi fizetése. Értem én, hogy meg kell térülnie a gép árának, de azért nem 2 hét alatt. 

Kaptam azért használható tippeket is. Egyik sem mentesít a fáradságos munkától, de legalább szebb lehet az eredmény. Az egyik javaslat a műanyag drótkorong volt (https://perfor.hu/drotkorong-fahoz-kek-muanyagszalas-t2043?keyword=m%C5%B1anyag%20). Rendeltem is 3 félét. Arra jók, hogy a nem egyenletes felületen leszedi a festéket. 

A másik tipp a lakkmaró gép. Nem olcsó, de később is jól jöhet. Még nem vettünk, átgondoljuk. 

A múlt héten megtisztított részt lekentem lenolajjal. Kezd alakulni. Szerintem még 1x átcsiszolom majd, és aztán jöhet a lazúr.
(Vennem kellett egy vezetékes excentercsiszolót is az aksis mellé, mert nem bírtam emelgetni. A vezetékes kevesebb, mint fele tömegű. Ez is nehéz pár perc után, de mégis sokat számít.)

Nekiálltam Áron szobájának is. 

Így néz ki kaparás után, csiszolás előtt:

Az első gerendán van egy nagy repedés. Az elődök úgy orvosolták az esztétikai problémát, hogy kitöltötték habarccsal. Elég sok időt elvitt, mire kitisztítottam.

A fiúk ma is a padláson dolgoztak. Megint megtöltöttek egy konténert és még mindig nem értek a végére. De már nincs sok hátra, látszik a vége. Viszont a befejezés jövő hétre marad, mert Balázs holnap nem tud jönni és a konténer is tele van. 

Már látszanak a gerendák. Az első részen nem olyan a födém, mint a középsőn. (Elvileg csapos gerendafödém)

Elől csapos gerendafödém, középen pórfödém, hátul meg téglaboltív volt. A járófelület mindenhol tégla. Reméljük vannak olyan állapotban, hogy meg lehessen tartani mindenhol.

Az éjszaki fagyok miatt minden eljövetel előtt teljesen vízteleníteni kell a rendszert, nehogy elfagyjon. (Szerencsére a teljes vízvezetékrendszerünk egyelőre egy kerti csapból és egy vezetékből áll.) Vizet 2 dologra használunk, WC öblítésre és kézmosásra. Hogy megússzuk ezt a macerát, beszereztünk egy 120 literes tartályt a WC öblítő víznek és egy 10 literes kannát a kézmosó víznek. Így elég pár hetente feltölteni őket és nem kell minden alkalommal vízteleníteni. 

A fiúk tovább haladtak a födém bontással. Megtelt a konténer és már a tégla is halmokban áll több helyen. Még maradt jövő hétre is a munkából. 

Én nagyjából végeztem a folyosó gerendájának és deszkáinak megtisztításával. Aztán lekentem favédőszerrel. De még a széleken és a sarkokban meg kell csiszolni a multinkunkciós maiktával, mert az excentercsiszoló nem fért oda mindenhova.
Kis jóindulattal 1 napi munka volt. És még van kb. 12x ennyi a 2 gyerekszobában. Ha a télen nem foglalkozok mással, akkor tavaszra készen is lehetek.

A reggelt egy foglalkoztatás-egészségügy rendelésen kezdtem. Ez is csak egy újabb pénzlenyúlás. Az OKJ asztalos tanfolyamhoz kell az alkalmassági igazolás. Kb. 1 perces volt a "vizsgálat". Az orvos megmérte a vérnyomásomat, és meghallgatta a tüdőmet ( támlás széken ültem, tehát túlzás azt állítani, hogy a tüdőmet), beszedte a pénzt és lepecsételte a papíromat. 
Vasárnap beiratkoztam, 20-án lesz az első alkalom. Néha nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy itt lakunk, mert volt aki Győrből érkezett, én meg gyalog mentem a helyszínre.

A fiúk ma ügyesen voltak. Na nem a kiskorúak, hanem Sanyi és Balázs. Elhívtuk Balázst, hogy segítsen lehordani a téglát a födémről. A terv az volt, hogy a földet majd máskor tüntetjük el, mert ahhoz kell egy sitt csúszda és egy konténer, hogy ne kelljen vele sokat dolgozni. Hát persze nem bírták ki és egyből a földet is eltakarították. A tégla sajnos habarcs ágyban van, ezért felszedni is körülményesebb és még meg is kell majd pucolni. De szerencsére a földréteg elég vékonyka.
A tégláknak épített csúszda, amin végül a föld is utazott.

Így néznek ki a deszkák felülről.

És így alulról. Felváltva festettem a maradék lambériát és kapargattam a festéket a plafonról. Ez már a kaparás és csiszolás utáni állapot. Mésszel van lefestve és csiszolás után is látható a a felületén. Nem tudom, mivel kezeljük le, hogy újra fának nézzen ki. 

Pár hétig mi is azt hittük, hogy kivételesen nem elvesznek tőlünk, hanem mi is kapunk valamit. Aztán persze felébredtünk. 

Úgy vagyunk ezzel a felújításra adott 3 milliós támogatással, mint a viccben a gyerekek az ajándékkal.

A Mikulás elmegy az etióp gyerekekhez. 
-Gyerekek, esztek ti rendesen?
-Nem
-Aki nem eszik rendesen, annak nincs ajándék.

Na, hát nekünk nincs ajándék. Nem kapunk felújítási támogatást, mert van egy felújításra szoruló házunk, de nincs olyan állapotban, hogy be lehessen költözni. Még ott aludni sem tudtunk 1x sem.  A támogatás egyik feltétele, hogy 

"Az igénylőnek és a gyermeknek legalább 1 éve az adott ingatlanban kell élnie. Kivételt jelent, ha az ingatlant 1 éven belül vásárolták."

Jövő héten lesz 1 éve, hogy megvettük a házat. Hát így jártunk...

Csak 1 hetet hagytunk ki, de már a gyerekek is megjegyezték, hogy milyen régen voltunk a háznál. 

Elhatározásra jutottunk kályha ügyben is. A kettő közül egy harmadikat választottunk. Már meg is rendeltük, de sajnos 2 hónap mire szállítják. 
Sanyi ma leverte a maradék vakolatot. Tovább tartott, mint az összes többi együtt. Ezek azért maradtak meg eddig, mert cementesek voltak és alig lehetett leverni. Én nem is tudtam, ezért Sanyira maradt mind. A többi helyen még a gyerekeknek is sikerült. A cementes vakolat nem csak a vályogházaknak ellensége, a tégla sem tud kiszáradni alatta. Szerencsére csak pár helyen volt ilyen.

Én szokás szerint festettem egy kicsit. Beköltöztem vele a leendő folyosóra, mert kint már nagyon hideg van. Aztán pedig lecsiszoltam a vaspántot, hogy majd le lehessen festeni. Le is szedhetnénk, mert nem valószínű, hogy kidőlnének nélküle a falak. A téglából épült boltíves mennyezetet tartotta. De végül úgy döntöttünk, hogy megtartjuk, elrejtjük egy álgerendába és világítás is teszünk bele. 

Aztán áttértem a gerendás mennyezetre. El volt takarva OSB lappal, gondolom azért mert már nem mutat túl szépen. Megpróbáltam leszedni hőlégfúvóval a festéket, ahogy az ablakokról is, de nem sikerült. Valószínűleg nem festékkel volt lefestve, hanem meszelve volt. Szóval jöhet a kapargatás, aztán a csiszolás. Lehetne egyből csiszolni is, de akkor túl sok lenne a por. (kipróbáltam) Ha mindenhol ilyen jó állapotban van, mint ahol ma dolgoztam rajta, akkor szép lesz a végeredmény. (Sajnos elfelejtettem fényképezőgépet vinni, a telefonom meg elég bénácska képeket csinált.)

Áron beteg és én is, így a hétvégi program a pihenés. Nem koronásak vagyunk, csak sima nátha. Tüsszögés, orrfolyás, Áronnak pedig hörgőgörcs. Újra használnia kell az asztmára való puffolóját, a biztonság kedvéért legalább a tél végég. 

Furcsa, hogy itthon vagyunk és nem munka nap van. Nem is tudom mikor voltunk itthon utoljára hétvégén. Már úgyis terveztük, hogy átállunk a heti 1 napra, mert az időjárási körülmények már nem könnyítik meg a munkát. Ráadásul jelentkeztem egy asztalos tanfolyamra, ami hétvégenként 1 nap lesz. Jövő vasárnap beiratkozás. Eredetileg hétköznap akartam járni, de nem volt elég jelentkező, ezért azt nem indították. 

Már egy ideje szeretnénk megvenni a végleges kályhát, de nem tudunk dönteni. Az alsó levegő bevezetés eléggé leszűkíti a kört. Múlt héten láttunk egy cserépkályhát a Praktikerben, ami még pár napig akciós. Az a probléma vele, hogy 200kg és csak állva lehet szállítani. Még ha ki is szállítatnánk, letennék a ház előtt és ketten nem tudnánk bevinni. Ráadásul van ugyan alsó levegő bevezető csatlakozás, de az alján lévő lemezen nincs lyuk. Vágni kéne rá.

A másik egy sima lemezkályha. Árban kb. ugyan ott van, mint a másik, de talán kevésbé kényes. Nincsenek rajta sérülékeny csempék és a levegő beezetés is pont jó. Majdnem minden a lemez kályha mellett szól, kivéve, hogy a cserépkályha jobban tartja a hőt. Azt még nem tudtam eldönteni, hogy látványra melyik tetszik jobban.

Nem volt könnyű menet. 2x kellett beépíteni, mert ...

Délután 3-ra végre sikerült beépíteni a padlásfelárót.

Eljött a nagy pillanat, hogy kipróbáljuk. Sanyi le is nyitotta (én nem értem el még ládáról sem), aztán

nem volt elég hely a lenyitáshoz.(A leírásban sehol sem szerepelt, hogy mekkora helyre van szükség a beépítéshez.) Máshova nem tudjuk tenni, mert a lakórészen nem szeretnénk egy ilyen "szépséget" nézegetni. Itt viszont ennyi a maximális hely. 1 esélyük volt még, fordítva betenni. Újabb 1,5 óra barkácsolás és szerelés következett. (Sanyi küzdött vele, én addig festettem.)
Így már jobb lett a helyzet. Már csak az a probléma, hogy nem ér le a padlóig. Kell majd valamit alátenni amikor használni akarjuk.

Ma is egész jó idő volt, tudtunk ma is grillezni. Míg készült az ebéd, addig Áron gyorsan kitöltött egy felvételi feladatlapot. 

Betti is segített neki.

Vasárnap elfelejtettem fényképezni, de ma bepótoltam. Sanyi kivéste (igazából flexszel kivágta) a vezetékek helyét a nagy szobában. A fürdő még hátra van, de az már sokkal könnyebb lesz, mert nem a követ, hanem az ytongot (ami valójában porfix) kell vágni. 

A héten végre az ELMŰ is jelentkezett a bővítés miatt. Volt pár levélváltásunk velük, mert szerintük van még egy fogyasztó a vételezési ponton és kérték, hogy azt is tüntessük fel a helyszínrajzon. Sanyi küldött nekik jó pár fényképet és egy kisregényt, amiben bizonygatja, hogy már pedig nincs másik fogyasztó. Nem is értjük, most ezt honnan szedték, mert az év elején még szó nélkül kijöttek órát cserélni. A lényeg, hogy valószínűleg tudomásul vették és már csak fizetnünk kell és mehet a bővítés. 

A múlt héten a netet is bekötötték. Persze az sem ment zökkenőmentesen. Kedd délelőttre volt megbeszélve a bekötés. Hétfőn kerestek, hogy mégsem tudnak jönni, mert még valami be kell állítaniuk a központban előbb. Áttettük péntekre. Szerencsére akkor már kijöttek és meg is csinálták. 

Ma megpróbáltuk betenni a padlásfeljárót a helyére. Nem végeztünk vele sötétedés előtt, mert a gondosan megtervezett helye szűkös lett. Mivel az ácsnak nem sikerült sehol sem párhuzamosan raknia a gerendákat (és a függőlegessel is gondjai voltak), így hiába mérte le Sanyi a feljáró helyét, a helyiség két vége között volt pár centi különbség 2 gerenda távolságában. 

Ez a feljáró kerete. 

"Ahhoz, hogy az alapfelület nedvszívó képessé­gét csökkentsük, vagy a különböző alapfelületek (például vegyes vagy terméskő falazatok esetén) nedvszívó képességét kiegyenlítsük, valamint a sima és/vagy tömör felületeken javítsuk a vakolat tapadását, az alapfelületet a vakolás megkezdése előtt gúzolás formájában lehet kezelni."

Sanyi ma ezzel foglalatoskodott. Lehet, hogy vakolni már nem tudunk, mert egyre hidegebb van. Pedig meg kellett volna csinálni, hogy lambériázni tudjunk. Ördögi kör. Nem tudunk vakolni, mert hideg van. De mivel nincs még födém, így nem érdemes fűteni. De ha nincs fűtés nem tudunk vakolni. 

De legalább a nap sütött, így tudtunk szabad tűzőn sütni.

Én megint festettem. Lambériát és rácsot felváltva. Már ehhez is hideg van. Sokkal lassabban száradt, mint eddig. Sokáig fog tartani a 30nm.

Végre megtisztítottam a rácsot a szomszéd felől is. Festék nem sok volt rajta, de rozsda elég sok. Kipróbáltam,  milyen ecset helyett festék spray-vel festeni. A nehezen hozzáférhető helyeken hasznos, de nem túl gazdaságos. Több, mint 1 flakon elfogyott és csak 1 réteg van még rajta. Megtartom a spray-t a pántokhoz és a nehezen hozzáférhető helyekhez.

A kőművesek már a ház előtt vártak minket reggel. 6-an jöttek, hogy minél hamarabb végezzenek. Csak a nagy szobát, a fürdőt és a gépészeti helységet kellet falazniuk. Anyagot nem hoztak, szerencsére volt mindenünk. Téglát végül a padlásról használtak, azt úgyis el akarjuk bontani majd (a tégla járófelületet és a földet). 

Azt kell mondjam, Sanyi sokkal szebben falaz. Igaz, hogy gyorsan kész lettek, de nem is lett olyan szép, mint a sarok, amit Sanyi csinált. Szerencsére a szépség nem olyan fontos, mivel úgy sem fog látszani. 

Én sajnos már nem tudok így felmenni a padlásra ezen a létrán. Jövő héten muszáj lesz beüzemelnünk a padlásfeljárót.

A kőművesek egyébként ukránok voltak. Az egyik idősebb nem nagyon tudott napirendre térni a felett, hogy úgy "építkezünk", hogy nem akarunk ott lakni. Sok értetlenkedés és rosszallás után végül azzal kiegyezett, hogy majd ha nyugdíjason leszünk, akkor oda költözünk. De nem csak ezzel volt problémája, kertrendezési tanácsokat is kaptunk. Nem tetszett neki a terméskő támfalunk, szerinte tujákat kellene inkább oda ültetnünk. 
Elég gyakran halljuk más emberektől, hogy mit kellene vagy nem kellene tennünk. Nem nagyon tudják elfogadni, hogy nekünk nem nyűg, hogy dolgozni kell. Marika néni is mondja néha, hogy szokott minket sajnálni, hogy ilyen sokat dolgozunk. 

Ma végre a kutya mert egy kicsit pihenni is. Elvittük az egyik párnáját, hátha az segít. Délután végül nem csak magától belógott a házba, mikor nyílt az ajtó (eddig mindig be kellett hívni és ment is volna ki), hanem még le is feküdt és megpróbált aludni.

Én ma a sok dióbarna után végre kipróbáltam a fehér lazúrt is. De nem festettem vele túl sokat, mivel kiderült, hogy nem figyeltünk és olyat vettünk, amiben nincs gomba- és rovarölőszer. Szóval csak megnéztem 2 darabon, hogy milyen lesz a végeredmény. 
Nekem tetszik, úgyhogy mehetünk ismét a Praktikerbe. Nem véletlenül van már törzsvásárlói kártyánk. Sajnos a lambériából rendelt mennyiség kevés lesz, kell majd még azt is vennünk. De valószínűleg padlás deszkát is, mivel már bontjuk a régi járófelületet. És talán valami kisebb gerenda is kell. Szerencsére ezek már nem olyan mennyiségben, mint a múltkor. 

Ma megtudtuk, hogy vajon Betti komolyan levadászná-e a macskákat, ha tehetné. Éppen a szomszéd udvarából mentem vissza szerszámért, mikor hallottam, hogy valami nekicsapódik a kapunak. Azt hittem, hogy Betti ugrál. Aztán mikor közelebb értem, akkor megláttam, hogy épp egy szürke macskát kóstolgat. A macska megpróbált átugrani a kerítésen, de nem sikerült, Betti újra elkapta. Aztán a kerítés mellett próbált menekülni. Többször rászóltam Bettire, hogy engedje el, mire elengedte. Szerencséje, hogy a macska nem küzdött, hanem csak menekült. Az incides után Betti folyamatosan köpködte a szürke szőrcsomókat. Szóval nem csak úgy csinál, mint aki utálja a macskákat.

Az idő ma sem volt túl kegyes hozzánk. Délelőtt borult volt, délután végig szemerkélt. Mire végeztünk, már csupa víz volt a cipőm és a zoknim is. A rossz idő ellenére befejeztük a deszkázást. Már csak annyi rés maradt, amennyi szükséges a szigetelés miatt.

 Most már tényleg foglalkozhatunk a belső munkálatokkal. Elvileg vasárnap jönnek a kőművesek és megcsinálják a szobában a falat. Ha az kész, akkor haladhatunk a mennyezettel. Hétfőn megvettük a padlás feljárót és hőtükrös bubis fóliát. A gerendákra alukra kerül a fólia, arra a szigetelés (ez még hiányzik), majd a deszkák, amin a járófelület lesz. Lefelé lécezés és aztán a fehérre pácolt lambéria. A lambéria felett el tudjuk vezetni a világítás vezetékeit is. A villanyszereléshez szükséges anyagokat is beszereztük a héten. Megint el tudjuk foglalni magunkat egy ideig.

Ma szabin voltunk, de nem voltunk a háznál. Tegnap megígértük a gyerekeknek, hogy ha körbeérünk a deszkázással, akkor ma itthon maradunk. Hogy legyen esély a befejezésre ők is segítettek. Áron a festésben Beni pedig az állványon Sanyinak. Gőzerővel festettünk, mert még az egész szomszéd felöli oldal hátra volt. A nap végére kb. el is készültünk a szükséges mennyiséggel. (A folyamatosan szemerkélő eső ellenére) Viszont a deszkázás lassan haladt. A sarkon sokat kell mérni és vágni és Beni sem tud teljesen helyettesíteni. Szóval a festés mellett még rohangálhattam az állványra is. 

Végül 5 körül (az aktuális idő szerint 4) abbahagytuk. Még kb. 15 m-t fel kellett volna dobálnunk. 10 m gyorsan ment volna, de a sarkon megint jött volna a szabás, darabolás. Persze nem akartunk a gyerekeknek nagy csalódást okozni, hogy nem ért semmit a munkájuk, ezért ma mindenki szabadnapot kapott. Pénteken legalább hamar végzünk vele. 

Ma beszerző- és ügyintéző körutat tartottunk. Hát, IKEA katalógust így sem sikerült szereznünk. Kicsit átestek a ló túloldalára. Eddig minden budapesti lakásba kézbesítettek egyet, idén meg már az áruházban sem lehet szerezni. 

A nyár elején még reméltük, hogy a télre lakható lesz a hátsó rész. Erről már lemondtunk. Majd tavasszal. Viszont még szerencsére tudunk haladni a legtöbb dologgal. A deszkázás után jöhet a villanyszerelés. Sanyi már el is kezdte kivésni a vezetékek helyét. Közben reméljük valamikor a kőművesek is odaérnek és megcsinálják a szoba falának tetejét is. Ezt is fel kell falazni, hogy felérjenek a gerendákig. Ha ez kész, jöhet a mennyezet: szigetelés és lambériázás. Valószínűleg vakolni és betonozni idén már nem tudunk.

Most hogy végre átjutottam a szomszédba, megnézhettem, hogy mennyit kell majd dolgoznom a ráccsal. Semennyit. Az elődök egész egyszerűen semmit sem festettek le a szomszéd oldalán. Kicsit megkapargatom a rozsdát és jöhet a hammerite. Aztán mehetnek vissza a keretek és az ablakok. 

Igazából jól is jön, hogy a fentieken kívűl nem nagyon tudunk haladni semmivel. Legalább anyagot sem kell beszereznünk. Tavasszal pedig egyből kezdhetünk az aljzattal és a vakolással. 

Rendeltem netet is a házba. A T most építette ki az optikai kábeles hálózatot a faluba. Kedden jönnek is szerelni. Legalább a gyerekek már a net miatt nem fognak panaszkodni. Lassan teljes lesz a kényelmük. Már csak a kutyaházat kéne befejeznünk, mert Betti nem nagyon szokott bemenni a házba, ha fázik. Képes kint álldogálni az esőben. 

Azért jó, hogy 30 méter hosszú a ház, mert így bárminek is állunk neki jó sokáig csinálhatjuk. A deszkázással kb. a feléig jutottunk. Folyamatosan lazúrozom a lambériákat, de még nem értem a végére. Ma ráadásul megint eleredt az eső, ezért be kellett húzódnom az eresz alá és a kész darabokat sem tudtam hova rakni száradni. 

Itt tartunk most:
Mivel holnap már a szomszédban kell dolgoznunk, Sanyi beüzemelte a kiskaput, amit pár hete csináltam egy régi ajtóból. Így nem kell majd minden alkalommal kerítést bontani és a kutya sem szökik át.

Ma megtudtam, miért nem olyan jó ötlet a padláson festeni. Mivel csak 2 bevilágító ablak van, így nem úszik fényárban az egész. Mikor levittük a kész lambériáka, akkor láttam, hogy sajnos elég csíkos lett a festés. Szerencsére a felrakott darabokon nem látszik, senki sem fogja őket közelről vizsgálgatni. 
Nem raktuk a falig a burkolatot, mert kell hely a szigetelésnek is. 

Ma már szerencsére nem esett, tudtam az udvaron folytani a festést. Viszont kicsit hideg volt, ezért Betti felvette a pulcsiját.

Korán keltünk. A villanyszerelő reggel 7-re jelentkezett be, ezért el kellett indulnunk időben. Természetesen késtek, de azért 8 előtt ott voltak. 

Feltettek 3 kismegszakító szekrényt. Egyet az előszobába, egyet a hátsó nagy szobába és egyet a gépészeti helyiségbe. 

Az óraszekrényt is előkészítették a 3 fázisra és megemelték a villanypóznát is, most már nem ér hozzá a kábel a tetőhöz. Most már csak az ELMŰ-re várunk,

Én az eső elől felköltöztettem a festőműhelyt a padlásra. Itt legalább hely is volt a deszkák szétterítéséhez és a szárításhoz is.

A gyerekek kaptak egy kanapét. Ez annyira megemelte a komfort érzetüket, hogy egy szavuk sem volt egész nap.

Mivel 2 hete megjött a rendelt faanyag, tudtunk haladni a tető dobozolással. A lazúrozással kezdtünk. Nem volt valami szapora munka, mert mindkét felét 2x kell festeni. A legnehezebb a nútok festése, mivel csak 14mm vastag a lambéria és ebbe van belemarva a nút. Kis ecsettel sem volt egyszerű. Ezért megpróbáltuk tömösíteni a feladatot. Összefoguk jó pár darabot és egyszerre festettük.

Ez sem tökéletes megoldás, mert lefolyik a festék az odalakra, ahol sokkal sötétebb lesz a fa. Felrakva nem feltűnő, de a következő adagon megpróbálom mégis egyenként festeni. 

Szombaton elkészült annyi szál, amennyi elég a ház elejére. A lazúrfesték is elfogyott, így vasárnap a Praktikerben kellett kezdenünk. Sajnos a barkács áruház is ráérősen nyit vasárnap, ezért 9-ig várnunk kellett. Otthon kinéztem, hogy a Bécsi útiban van 6 doboz dió színű. A helyszínen csak 2-t találtunk. Az eladó hosszas keresgélés után még talált 2-t. Be kellett érnünk 4 dobozzal. Ez csak azért baj, mert most akciós volt, az egyéként nem túl olcsó szer. 2,5 liter akciósan 8500Ft, és ez kb. 11 szál lefestésére volt elég. Számításaink szerint összes majdnem 25liter kell. Majdnem többe kerül, mint a faanyag. Persze van olcsóbb festék is, de ebben már a faanyag védőszer és az alapozó is benne van, így összességében mégis olcsóbb és kevesebbszer kell festeni.

Hébe-hóba a gyerekek is segítettek. (Tegnap még a földön festettünk, de a végére már nagyon fájt mindenem a hajolgatástól és guggolástól.)

A felrakás sem haladt gyorsan. Először lemodelleztük a földön, hogyan fognak találkozni a szálak a sarkokon. Aztán ki kellet találni, hogy  hol mennyit kell kivágni, hogy jól illeszkedjenek. De a végeredmény egész jó lett. A ház oldala sokkal gyorsabb lesz, mert ott csak fel kell dobálni egy csomó egész szálat. Nincs méricskélés, darabolás és kivagdosás sem.

Az udvar felől nem tudjuk folytani, mert még várunk a villanyszerelőre. Majd valamikor jön és kiépíti a hálózatot az első-, a hátsó- és a gépészeti részhez. Mindez csekély 400e forintba fog kerülni. És ez csak a lakáselosztóig tartalmazza a kiépítést. Lakáson belül már Sanyi fogja csinálni. Aztán lesz még 1 kör, amikor az elmű végre reagál a bővítési kérelmünkre. 3 fázist és plusz 64 ampert kértünk. Az elműnek ezért fizetnünk kell 300e forintot és majd a szerelőnek is a mérőhely kialakításért. És a villanypóznát is meg kell emelni, mert jelenleg hozzáér a lengőkábel a tetőhöz.

A napot egy kis rendrakással zártuk. Fűnyírás, sepregetés. ( A tetőről Sanyi már tegnap letakarította a tűleveleket.)

A hétvégi lambériafestés az UB miatt elmaradt...

Tegnap gyönyörű időnk volt, így nem is vittük túlzásba a munkát. Sanyi befejezte a fal építését. (Legalábbis egy időre. ) A másik oldalon gerendákat fog beállítani, mert kevés a hely a tégláknak. 

Ma szállították a megrendelt faanyagot. Odafele még beugrottunk a fatelepre és hozzá tetettünk pár dolgot a rendeléshez. 

92nm lambéria, gerendák, lécek, rétegelt lemez, deszkák és gyalult deszkák. 

A lambéria a mennyezet borításához és a tető bedeszkázásához kell. Még le kell kennem vékonylazúrral, mielőtt feltesszük. Már tudom, mivel fogok foglalkozni vasárnap. 
A deszka a padlás járófelülete lesz. Csak a födém nélküli részre rendeltünk, de meg kéne rendelni az egész padlásra, mert ha megcsináljuk a plafont a szobában, akkor már nem tudjuk sehol feljuttatni a padlástérbe az 5 méteres deszkákat vagy az osb lapokat.
A lécel a lambéri alá kellenek (vagyis fölé). Azzal kell a hőtükrös fóliát is a gerendákhoz rögzíteni. Szóval a gerenda és a lambéri között összesen 3 sor léc lesz, minden réteg merőlegesen az elözőre.
A gyalult deszkák az ajtó és ablak nyílások köré kellenek. A bejárati ajtónál jelenleg a purhab és a gerenda látszik a keret körül, el kell őket rejteni valami mögé. A rétegelt lemezzel a 40-50cm mély ablaknyílásokat borítjuk be. 

Mivel mostanában nem haladtunk túl látványosan, ezért mára hívtunk segítséget. Gondoltam Balázs kiássa a gépészeti helység aljzatának helyét és le is betonozza. És így is lett. Délelőtt kiásta, aztán Sanyi gyorsan elrendezte a vízvezetéket és a szennyvíz elvezetést. Aztán pár óra alatt le is betonozták.
Itt jön fel a felszínre a vízvezeték a házban. A gépész tervezett ide egy vízlágyítót. Én azt hiszem, tudnék nélküle élni, de majd meglátjuk, hogy lesz-e vagy sem. Az viszont biztos, hogy mindenhová innen fog tovább menni a hideg és a meleg vízi is.

Én a változatosság kedvéért szétdaraboltam egy ajtót és kerti kiskaput csináltam belőle. Mivel a ház egyik odala csak a szomszéd kertjéből hozzáférhető és nem túl praktikus minden alkalommal kerítést bontani, ezért inkább ideiglenesen beépítünk egy kiskaput. Az ajtó ránézésre katasztrofális állapotban volt, eszembe sem jutott, hogy még lehetne használni. De szétdarabolás után kiderült, hogy elég sok része kitűnő állapotban van. 

És kerítés készítés közben kipróbálhattam az új szögbelövőt is. Nagyon egyszerű használni és jelentősen megkönnyíti a munkát. Pillanatok alatt összeállítottam a kaput a lécekből.

Az ajtónyílás falazása nem sokat haladt. De legalább a másik nyílásnál megcsináltuk a beton áthidalót is.

Ma nem haladtunk túl látványos dolgokkal. A délelőttöt a padláson töltöttem. A régi gerendákat próbáltam gomba- és rovarölőszerrel kezelni több-kevesebb sikerrel. A gerenda feléhez sem fértem hozzá rendesen, így annyit tudtam tenni, hogy jó bőven tettem rá a cuccból, hogy folyjon amerre tud. 

Sanyi folytatta a falazást. Még szerencse, hogy nem ebből élünk, mert már éhen haltunk volna. Talán a jövő hétvégén készen lesz. 
De legalább nem a konténerbe kerülnek a téglák, amiket múlt héten gondosan halomba hordtam. És egész jól is néz ki. 

Találtam ötletet a fal és az aljzat közötti rész feltöltésére.

Holnap érkezik a szögbelövő. Már csak faanyagot kéne rendelni. Eddig működött a rendeltünk, kiszállították, beengedték magukat és lepakolták. Viszont most majd fél millió értékben kell rendelnünk és azt már nem hagynánk őrizetlenül napokig az udvaron. A 6 méteres gerendákat én be sem tudnám pakolni, ezért Sanyinak kell ezt is intéznie.

Kicsit rendbe raktuk az udvar elejét, mert Sanyi akárhányszor arra járt, mindig nekiállt lapátolni, mivel zavarták a huplik. Viszont így az értelmes munkával nem haladt, ezért inkább megcsináltam én. Tovább építettük a támfalat, a kisebb dombok földjéből pedig betömtük a gödröket. Kigazoltam és a szemetet is összeszedtem.
A terméskő sajnos elfogyott, így a folytatással várnunk kell, addig, míg újabbakat találunk a következő szoba alapjának ásásakor. 

Sanyi a folyosóra nyíló ajtó falazását kezdte el. Mivel nem túl szabályos mellette a fal, nem haladt túl gyorsan. (No meg a folytonos tereprendezéssel is elment az ideje.)

A héten kitaláltuk, hogy milyen legyen a mennyezet. Szerencsére találtunk más megoldást, mint a gipszkarton. Most ilyet tervezünk:
Télen még a kályha körül üldögéltek, most a hosszabbító mellett.

Mivel a betonnak 1 hónapot száradnia kell mielőtt jöhet a következő réteg, ezért most minden mással tudunk foglalkozni. Az első az ajtónyílások falazása. Túl szélesek és szabálytalanok, így mellé kell falaznunk. 

Kell még rá áthidaló, aztán ki kell tölteni a régi fal hiányosságait is. A másik ajtónyílásra, ami a folyosóra nyílik, sajnos már nem maradt idő. De nem is olyan nagy gond, mert annak csak tegnap betonoztuk az alapját.

Komfort ügyben volt egy nagy előrelépés. Van igazi WC. Vagyis csak félig igazi, mert csak ideiglenes és a tartály még nem üzemel. De nem kell többet elásni a kertben a mobil WC tartalmát. 
Az elején volt is egy kis izgalom, mert a leöblített papír nem jutott el a tartályig. Aztán Sanyi utána küldött egy vödör vizet és kijött egy csomó sár. A múltkori árvíz után sár maradt a csövekben, azért nem folyt rendesen a víz. 

Azért lett ilyen trón szerű, mert ez még nem a végleges padlószint  és nem akartunk a kilógó csőből vágni. 

Én ma téglát pakoltam és támfalat építettem. Közben pedig néha kicsit matekoztam Áronnal. (készülünk a felvételire) Kezdetben még a fiúk is pakolták a téglát, de aztán szünetet kértek és vissza sem jöttek többet.
Még nincs kész. Reméljük, lesz elég kő. 

Én nincs hétvége ablak nélkül. Kibontottuk a másik keretet is. Első ránézésre jó állapotúnak tűnt. A festék leszedés közben kiderült, hogy azért vannak problémái, de nem vészes. Pár járatot már csinált bele a szú, de nem ette meg a keret felét, mint a másik ablaknál. Szóval elég egy kis folyékony fa a hiányzó részek pótlásához.

Elötte, festék leszedés után, csiszolás után:

Megint egy csomó intézni való van. A héten villamos tervezőt kerestem. Egy ismerősöm ismerősének az ismerőse. Állítólag megbízható. Majd kiderül. Közben Sanyi beszélt a villanyszerelővel, aki az óra áthelyezést intézte. Szerinte nem kell terv, meg tudja anélkül is csinálni. Hát, ha a tervező elfogadható áron vállalja, akkor csináltatunk tervet. Ha nagyon drága vagy mégsem vállalja, akkor egyezkedünk a szerelővel.

Faanyagot is kell rendelnünk, a tető bedeszkázáshoz, a padlás járófelületéhez, az ablakmélyedések borításához és ajtókeretnek. Ki kellene találnunk azt is, hogy a padlófűtéshez milyen rendszert választunk. És a kályhát is meg kéne vennünk, hogy még a hideg megérkezése előtt be lehessen üzemelni. Ehhez még kéményseprői engedély is kell, amihez viszont kell a végleges kályha. És még mindig nem tudjuk, hogy mivel borítsuk a mennyezetet. 

A szombat eltelt a betonozás előkészítésével. Le kellett fektetni és beállítani a kályha levegő bevezető csövét. 

Aztán következett a fóliázás. Egyes vélemények szerint nem kell fólia a beton alá. Ártani nem árt, de felesleges. Más vélemények szerint kell. Mi az utóbbi véleményen vagyunk. Mivel visszatérő probléma a mindenhol megjelenő nedvesség, ezért inkább fóliáztunk.

Vasárnap a gyerekek és én itthon maradtunk. De jobb is, mert Sanyi fél 11-kor ért haza. Nem lehet a betonozást csak úgy abbahagyni, be kellett fejezniük az egész helységet.

Hogy én se maradjak ki teljesen a betonozásból, ma elmentem meglocsolni. 

A héten kőművesek dolgoztak a házon. Az új tetőszerkezet magasabban van, mint a régi és a bontáskor még helyenként le is potyogtak téglák, azért falazni kellett. Sanyi is meg tudta volna csinálni, de nagyon sok időt elvitt volna, mert pepecselős munka. A kőműveseknek is több napig tartott. Most már lehet deszkázni.

Sanyi az aljzat előkészítést folytatta. Nagyjából szintbe hozta, a jövő héten lehet betonozni.

A narancssárga cső a 2 méteres ágyat szimbolizálja. Marad bőven hely másnak is.

Hogy biztosan ne legyen gond a falak vizesedése, ha mégsem oldaná meg a dréncső, trükközni fogunk az aljzattal. Vályog házaknál szokták azt csinálni, hogy az aljzatbeton és a fal között hagynak egy sávot, amin keresztül tud szellőzni a fal. Nálunk ugyan nem tenne kárt a víz a falban és omlana össze egy kritikus pont után, de nem szeretnék vizes falakat. Így úgy döntöttünk, hogy mi sem betonozunk a falig. A jelenlegi előszobán és szomszédos helyiségen pontosan látható, mit okoz az, ha fal nem tud kiszellőzni. Mivel az előszoba le van burkolva, így a talajból jövő pára nem tud a padlón keresztül elpárologni. Ezért megy tovább a fal felé és a túloldalon párolog el. Esős idő után a fal túloldalának a töve nedves szokott lenni vagy ha letetszünk valamit a padlóra az előszobában az alatt is nedves folt marad. Valószínűleg a dréncső megoldaná ezt a gondot (a szomszéd felé teljes az eresz és nem a ház tövébe folyik a víz és az az oldal teljesen száraz), de mivel nem biztos, így inkább van tartalék terv. 

A héten beszereztem üvegezés kellékeket. Egy kalapácsot és kis fém háromszögeket, amivel az üveget szokták rögzíteni. Nem nagyon hittem benne, hogy ezzel jobban fog menni, de mégis. Szintet léptem az üvegezésben.

 Már azt is kitaláltuk, hogy milyen fát ültetünk majd a kertbe. Mivel az esővizet nem lehet az utcai csatornába vezetni, a telken belül kell elszikkasztani. Szomorúfűzt fogunk ültetni az nagyon szereti a sok vizet. Sajnos a melléképület útban lesz, így le kell bontanunk.

A paradicsomunk is termőre fordult. Van rajta pár szem paradicsom kezdemény. Remélem még lesz idejük beérni.

 

A hátsó szoba földjének kitermelésekor jó pár elrejtett sziklát találtunk. Nem tudom miért ásták el őket a padló alá, de most nem könnyítette meg a munkát.
Azt hiszem, ebből fogjuk építeni a támfalat a szomszéd felé. Nem lesz magas, de mivel Marika néni telkének a talajszintje magasabban van, mint a miénk, muszáj valamit kezdenünk a különbséggel.

Jövő héten sajnos még nem tudjuk kezdeni a betonozást. Még rengeteg apró előkészítő munka van és a jövő héten csak 1 napos a hétvége. De azért már egész jól állunk:

Mikor nem lapátoltam éppen földet valahol, fémekkel foglalkoztam. Kiderült, hogy az ablakok fogantyúi rézből vannak. Azokat alaposan megtisztítom és nem is fogom újra lefesteni. Viszont a pántokat le kell, mert rozsdásodnak. 

Ezek pedig az ajtóhoz tartoznak:

Az ajtó kisablakaihoz is megrendeltem már az üveget.

Tegnap a vizes oda ért a megígért időben. Megcsinálta a vízóra csatlakozást és csinált új kerti csapot. Sanyinak tartott egy gyorstalpalót is, legközelebb már egyedül is boldogulunk.

20cm földet kell eltávolítani, hogy ki lehessen alakítani bent az aljzatot. A fürdőben Sanyi megcsinálta, a szobában én próbálkoztam vele. Még a felével sem végeztem. 
Sanyi újra megcsinálta a szennyvízcső szintezését. Holnap be is kéne fejezni és betemetni, mert vasárnap újra esni fog és nem lenne jó, ha elmozdulnának.

Az padló alatt találtunk a homokban egy apró követ is. Meg sem próbáltuk ketten kivinni. Vagy Sanyi kiviszi Balázzsal vasárnap vagy elássuk kicsit mélyebbre.

Vízvezetékszerelő még nem talált oda. Állítólag holnap 9-re jön. Lassan 1 hete még kerti csapunk sincs.

Még tavasszal pár helyen kiszórtam paradicsom magokat, de nem nőttek ki. Legalábbis azt hittük. De ma találtunk egyet a kerítésnél. Kíváncsi vagyok, hogy teremni is fog-e.

Már bent van a vízvezeték a házban. Először elmegy a gépészeti helyiségig és aztán onnan megy a szükséges helyekre majd. 

Én haladtam az ablakokkal. Jó sok időt elvett körberagasztgatni az üveget, hogy ne legyen csupa festék. Nem is végeztem minddel. (A délelőttöt elvitte az ajtó csiszolása és újrafestése. Most már mindkét oldala matt fehér.)

Tegnap és ma szabadságon voltunk, hogy haladni tudjunk kicsit. Az eső közbeszólt. Mire odaértünk, már állt a víz az udvaron. Kicsit később már az utcán is hömpölygött. És az összes kiásott árok is megtelt vízzel.

Sanyi nem nagyon tudott dolgozni. A víz a beállított szennyvízvezetéket is megemelte, így ha kiszáradt újból be kell állítani a lejtést. A tartályba is rengeteg víz került a még szabadon lévő szennyvízvezetéken át.

Én ablakoztam és ajtóztam. Kipróbáltam egy másik festéket. Vízbázisú matt. Nem fed túl jól, viszont hihetetlenül gyorsan szárad. Mire körbeértem az ajtón, az eleje már meg is száradt. Egyből lefestettem 3x. A felülete olyan lett, mintha krétaporos lenne. Ha oda jutok, akkor lecsiszolom az ajtó másik oldalát, amit selyemfényűvel festettem és átfestem ezzel. Meg van az az előnye a vékony fedésnek, hogy a kényes helyeken nem kell sokszor átfesteni, ahol meg látszik, bármennyi réteget felkenhetek rövid idő alatt. Az ablakok legnagyobb problémája most, hogy a sok festékréteg miatt nem lehet becsukni őket. Ezzel a festékkel ilyen gond nem lesz. 

Az biztos, hogy ezentúl csak víz bázisú festéket veszek. Gyorsan szárad és könnyű utána takarítani. Igaz, hogy nem fed olyan jól, de ezzel együtt tudok élni. És mint kiderült, oldószeres festéket nem lehet oldószeres festékkel átfesteni, mert ledobja az új réteget.

Az ablakokba is betettük az üveget. Mivel nem tudok üveg mellett szegelni, szorítólécet akartam használni. De az nem nagyon kapható és valószínűleg túl nagy is lenne. Végül hibrid megoldást találtam a problémámra. Nem túl professzionális, de működik. Vettem vékony lécet (5mm-es) és háromszög formára csiszoltam. Azt már tudtam tűzőgéppel rögzíteni és a gitt is befedi.

Ha megszáradt, jöhet a festés. 

Betti egyik nap sem jött velünk. Kicsit elege van már a folytonos kintlétből. Többször előfordult, hogy könyörögni kellett neki, hogy jöjjön már, mikor indultunk. Most sem kelt fel a párnájáról, mikor látta, hogy készülődünk. Egyszerűen kifárasztja az egész napi házőrzés. Kivételesen itthon maradhatott az eső miatt. A gyerekeknek nem volt ilyen szerencséje. 

Sanyi terve az volt, hogy leás az alap aljáig és alatta viszi be a vizet. Aztán csak ástak és ástak, de az alapnak nem akart vége lenni. Ezért végül kénytelenek voltak átfúrni. (Ma megint volt segítségünk, mert nem akartam ásni, de haladni meg kell.) Ezzel el is ment az egész nap. (A délelőtt még a vizesárok betemetésével telt.)

Reggel jöttek a vizesek is. Hétfőn vagy kedden újra jönnek. Nem arra készültek, ami várta őket. Szóval vizünk még ma sem volt. Ilyenek voltak a csöveink:

Az ajtó festésével nem vagyok teljesen elégedett. De végül arra jutottam, majd ha nem szikrázó napsütésben nézegetjük, akkor nem lesz olyan feltűnő. Gyorsan nézegettem előtte képeket, hogy lássam a különbséget. Ha az ember csak magában nézi az elkészült művet, főleg a hibákat látja.
Az ablakszárnyaknak még csak most álltam neki. Majd abba is kell üveget rendelnem, mert nem élték túl a gitt eltávolítást. 

A nagyjából betemetett árok. A két vége még szabadon van, mert ott még szerelni kell. 

Megkértük kedvenc helyi vállalkozónkat, hogy amíg nem vagyunk ott, ássák ki a vízvezeték helyét a vízórától a házig. Le is ástak a régi vezetékig. Nem csoda, hogy a kutya nem itta meg a vizet, kívül-belül csupa rozsda volt a cső. És már megint idétlen idők óta nem fizettünk neki, egyre többel tartozunk. Hiába kérdezgetjük mindig, hogy mennyit fizessünk, valahogy sose ér rá összeszámolni.

Bármerre ásunk az udvarban ehhez hasonló apró köveket találunk. 

Sanyi egész nap a víz bekötéssel foglakozott. Először anyagért rohangált. Mindig jól felkészülve megyünk,valami biztos hogy hiányzik. (A nagy makitás doboz is itthon maradt, így kézzel kellett csiszolnom.) Végül elment Kemencére, ahol nem csak segítettek neki összeválogatni a szükséges anyagokat, de a tulaj még valami vágó ollóját is kölcsönadta neki. Ha már nem lesz szükségünk rá csak le kell adnunk a benzinkúton a barátnőjénél. Pedig akkor látta Sanyit először és még csak nem is abban a faluban lakunk.

A víz bekötés végül nem volt sikeres. Akárhányszor raktuk össze valahol mindig csöpögött. Holnap jön egy vízvezeték szerelő. 

Én beillesztettem az üvegeket a keretekbe. Még szereznem kell szorító lécet, mert nem akarok gittezni. Vagyis nem  gittel van a baj, hanem a szegeléssel. Olyan apró szöget nem tudok beverni úgy, hogy tartsa is az üveget és az üveg se repedjen el. Viszont lécet nem sok helyen lehet kapni. A praktikerben igen, de csak a vidékiekben van készleten. A 120-asból van a környéken, de az majdnem ugyan annyiba kerül, mint a 240-es. Dupla áron nem akarok lécet venni. Szóval rendelek, Szegedről.

Ma egy újabb helyi lakossal ismerkedtünk meg. Miután látta a feltúrt udvart megállt a kerítésünknél. 1989-ben jött egy munka miatt az országba, a faluba és aztán itt ragadt. Saját bevallása szerint 70 éves és szívesen vállal mikuláskodást vagy akár vikingnek is be tud ugrani, ha arra van szükség. Ezekre a nagy fehér szakálla teszi alkalmassá. De azt mondta, nem a pénzért szokott ilyen szerepeket vállani. Eredetileg építészmérnök és talán belga. Azt hittem, francia, a neve hangzása miatt. De kaptunk tőle névjegyet és azon az áll, hogy belga. 

Sanyinak sikerült átjutnia a 70cm-es alapon. 

És elkezdte a szennyvízcső lefektetését is. Folytatás a jövő héten, most már falon belül. Holnap nem megyünk, mert Benit látogatjuk meg a táborban.

Én folytattam, amit eddig csináltam. Beszereztünk egy festékszórót. Hát, kicsit csalódtam. Az biztos, hogy nagyon macerás használat után kitakarítani. Valószínűleg a használatát is gyakorolni kell még és valószínűleg az új alapozó nem olyan jó, mint az előző, de szerintem a hengeres festésünk szebb lett. Azt hiszem, legközelebb a rács festésénél veszem elő. A hammerite mehet egyből vastag rétegben és sok helyen nehéz is hozzáférni ecsettel. 
Az ajtóra kerítek a régi alapozóból. Mikor utoljára festéket vettünk, nem emlékeztünk, hogy hol vettük és  paraktikerben nem volt. Így trilak univerzális alapozót vettünk helyette. De azóta megtaláltuk, hogy a bauhausban kapható a swingcolor festék.


Az önkormányzat végre rendbetette az utcát. Eltakarították a levágott ágakat és tüskéket, lenyírták a gazt és azt is elszállították. Most már sokkal jobban néz ki a környék.

A doboznak, amit Sanyi szerzett nagy sikere van. A kutyáé nem lett, mert én lefoglaltam konyhaszigetnek. Ma be is rendeztük az ideiglenes konyhát. Áronnak is megtetszett a doboz, így lefoglalta magának. Használhatom ideiglenesen, de beleköltözött és ha már nekem nem kell, akkor tervei szerint elvisz a saját szobájába.
Ma először helyben főztem az ebédet. (Csak tésztát kellett főzni, mert bolti szósszal ettük). Egy hűtő sem ártana, mert ha marad valami, azt kénytelenek vagyunk a kutyának adni.

Én ablakoztam és ajtóztam ma is. Már egész jól néz ki az ajtó.

Sanyi pedig eljutott a házig.